● news.bsdnet.hu

A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának írása végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására. Amikor az energia megdrágul, nem ritka, hogy egy ország intézkedéseket vezet be a lakossági energiaárak védelme érdekében – legalább a legszegényebbek számára. Erre Európában számos példát láthattunk, például a 2022–23-as energiaválság, vagy az idei, iráni háború okozta olajárcsúcs idején is – ezek között vannak hatékony és kevésbé hatékony változatok. Hazánkban a háztartások energiaköltségeit a pillanatnyi energiaártól, válságoktól és szociális helyzettől függetlenül, 2013 óta folyamatosan a „rezsicsökkentés” tartja szinten.Sőt, hazánkban éppen a válság idején, 2022-ben csökkent a védelem szintje, hiszen az államkassza nem volt képes kifizetni az energiaár-különbözetet a teljes lakosság teljes fogyasztása számára. Ez azt jelenti, hogy azóta a földgáz és az áram esetén az „átlagfogyasztás” fölötti részt hétszeres, illetve kétszeres áron számlázzák, ismét csak a szociális helyzettől függetlenül. (Távhő, víz és hulladék esetén maradt az eredeti, egysávos rendszer, tűzifa esetén pedig továbbra sincs árszabályozás, csak egy folyamatosan elértéktelenedő, fix keretű szociális tűzifaprogram.) Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy a támogatás szociálisan érzékeny lenne. Hiszen magas földgázfogyasztás nem csak a gazdagabbak nagyméretű házainál, medencefűtésénél fordult elő, hanem a legrosszabb energiahatékonyságú épületekben is (pl. Kádár-kockák), ahol jellemzően alacsony jövedelmű csoportok élnek. Mindeközben a nagyléptékű energiafelújítási programok elmaradtak. A benzin és dízel üzemanyagok esetében az éppen aktuális energiaválság megoldására, „véletlenül” mindig egy közelgő választás előtt vezetett be a kormány hatósági árat: 2021 vége és 2022 vége között, illetve 2026 tavaszán. Előbbi esetben ennek az ellátás összeomlása vetett véget, és ez nagyon könnyen megtörténhet idén is, pár héten vagy hónapon belül. A védett ár ugyanis nem csak környezetileg, hanem közgazdaságtanilag is fenntarthatatlan.Mindkét említett időszakban a fogyasztás növekedéséhez vezetett, miközben az üzemanyag-kereskedőket előbb-utóbb veszteséges értékesítésre kényszerítette. Így az üzemanyag-beszerzés egy idő után leáll, és üres benzinkutak fogadják a tankolni vágyókat. (Ehhez idén hozzájárul még az is, hogy a Barátság kőolaj-vezetéket ért háborús kár kapcsán hetekig nem érkezett az országba nyers kőolaj, így a készletek alacsonyak, az ország egyetlen finomítója pedig a tavalyi tűzeset miatt nem képes teljes kapacitáson üzemanyagot termelni.) Minderről ismert közgazdászok is nyílt levelet írtak az új miniszternek. Az árhatás mértékére nézve a szakmailag az egyik leghitelesebb elemzést a REKK készítette (itt érhető el), ami szerint az ETS2 a hazai hatósági árkorlátok nélkül a benzin és dízel esetén 10–12%-os, a földgáz árában 8–10%-os emelkedést okozhat(na). Ez nem lebecsülendő mérték, de távol áll a sajtóban megjelent egyes spekulációktól. A rendszer klímavédelmi előnyeit számszerűsítő modellezésünk során évi 1,2 millió tCO2e (tonna szén-dioxid-egyenérték) üvegházgáz-kibocsátást csökkentő hatást becsültünk az ETS2 bevezetése körüli években, ami aztán a beruházások felpörgésével (és 2031-től kezdve a kvótaár növekedésével) erősödik. Hogy érzékeltessük, ez a nagyságrend mit jelent: a 1,2 milliós szám megközelíti a három hazai cementgyár összesített éves kibocsátását, amelyek mindegyike a legnagyobb hazai ipari üvegházgáz-kibocsátók közé tartozik. Nagyon fontos viszont a szociális és az ipari versenyképességre gyakorolt terhek mérséklése, okos kompenzációja, hogy minél kevésbé lépjenek fel káros hatások. Ebben segíthetnek az ETS2 kvótabevételei és a Szociális Klímaalap nevű forrás. Míg mindkettő forrásait jogilag kötelező az érintett ágazatok zöld átmenetének támogatására fordítani, utóbbi legfeljebb 37%-a fordítható a legsérülékenyebb csoportok jövedelmi kompenzációjára is, a tagállamok által kidolgozandó Szociális Klímaterv alapján. Az ETS2 kvótaárai a szállítmányozáson, illetve az érintett üzemek, erőművek termelési árain keresztül kétségkívül rendelkezik némi inflációnövelő hatással is. Ezért fontos, hogy e szektorok (különösen a szállítmányozás) dekarbonizálása minél gyorsabban történjen, hogy ez az inflációs hatás minél kevésbé érvényesüljön. Egy éves halasztást követően, 2028-tól az Európai Unió területén érdemben elindul egy új kibocsátás-kereskedelmi rendszer, mely érinti az épületeket, közúti közlekedést, a kis erőműveket, távfűtőműveket és ipari létesítményeket is – Fotó: Shutterstock Az ETS2 egy piaci jellegű, dinamikus szabályozás, napról napra változó tőzsdei árakkal. Így beépítése a hatósági, kötött energiaárakba igen nehéz, és csökkenti a kibocsátáskereskedelmi szabályozás előnyeinek érvényesülését. A legjobb megoldás tehát az lenne, ha egy jól kitalált kompenzációs rendszer bevezetése mellett megszüntetnék a fosszilis tüzelőanyagok hatósági árkorlátait.Viszont, mivel mind az előző, mind az új kormány ígéretet tett a „rezsicsökkentés” fenntartására, a Green Policy Center ezt a politikai realitást szem előtt tartva készített megvizsgálta, hogyan lehetne az ETS2-t mégiscsak a rezsicsökkentés mellett üzemeltetni – és vannak javaslataink is. Ráadásul ügyeltünk arra, hogy ebben az elképzelt rendszerben ne szimplán vállalati szektorra rakjuk át a terheket, ami inflációt és versenyképesség-vesztést okozna. A Green Policy Center javaslatai szerint ezt a következőképpen lehet megtenni: A takarékos fogyasztói szokásokkal kapcsolatos szemlélet és tudás terjesztése mindegyik energiahordozó esetén kulcsfontosságú. Hiszen a hazai tapasztalatok szerint, a fogyasztási szokásokra való jobb odafigyeléssel megtakarítható a háztartási energiafogyasztás 10-15%-a, ami már az ETS2 okozta többletköltségek nagyságrendje. A közlekedés esetén a szemléletformálás a közösségi közlekedésre, kerékpározásra való átállást és összeszervezett autóhasználatot népszerűsíthetné. Becsléseink szerint az ETS2 közvetlen, illetve a Szociális Klímaalapon keresztül visszaosztott kvótabevételei nagyjából évi 500 milliárd Ft forrást hoznának Magyarországnak.Ez, valamint a már működő EU ETS kvótabevételei, a Modernizációs Alap, Magyarország zöld kötvényei stb. biztosítják a forrást a fenti támogatási csomagra. Sőt, ezek nem csak a káros szociális hatások ellentételezésére és a kibocsátáscsökkentésre, de a hazai munkahelyteremtésre is kiválóan alkalmasak. Így pedig az elkerülhetetlen kibocsátáskereskedelmi rendszer a magyar háztartások valódi védelmezőjévé válhat. A fentiekről, illetve a 2040-es magyar klímacélról és egy hatékony Nemzeti Épületfelújítási Tervről bővebbenittolvashatnak, vagy ezen avideófelvételentájékozódhatnak. Forrás:masfelfok.huSzerző: Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójaIndexkép: unsplash.com