● news.bsdnet.hu

A forint kifejezetten erős hetet zárt, és ezúttal nem elsősorban a hazai folyamatok, hanem a nemzetközi hangulat változása mozgatta a piacot. A közel-keleti geopolitikai feszültségek enyhülése, valamint az ezzel párhuzamosan csökkenő energiaárak érezhetően javították a befektetői hangulatot, ebből pedig a magyar deviza látványosan profitált. A hazai fizetőeszköz a hét elején még 365 forint felett járt az euróval szemben, péntek délutánra azonban már 356 forint alá erősödött. Ez különösen figyelemre méltó, utoljára több mint négy éve, 2022 februárjában lehetett ilyen erős a forint az euróval szemben. A dollár ellenében hasonlóan markáns volt az elmozdulás, a hét eleji 312 feletti árfolyamokról 303 alá erősödött a magyar deviza, amire 2021 szeptembere óta nem volt példa. A hét egyik fontos tanulsága, hogy – a belpolitikai fejleményeken túl – a forint továbbra is érzékenyen reagál a nemzetközi kockázati hangulat változásaira, különösen az energiaárakat érintő fejleményekre. Az iráni helyzet alakulása és az olajár esése rövid idő alatt érdemben javította a forint megítélését a piacokon. Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője most arra hívta fel a figyelmet, hogy a Brent hordónkénti ára a hétfői 114 dollár feletti szintekről csütörtök délutánra 97 dollár alá csökkent, majd pénteken 100 dollár körül stabilizálódott, ami mérsékelte a globális kockázatkerülést és gyengítette a dollár menedékdeviza-szerepét. A javuló hangulat a feltörekvő piaci devizáknak kedvezett, élükön a forinttal. A hét elején ugyan még komoly kilengések jellemezték a piacot. Hétfőn a Közel-Keleten történt újabb támadások ismét felerősítették a bizonytalanságot, emelkedni kezdett az olaj ára, erősödött a dollár, a forint pedig jelentős volatilitás mellett nap végére ismét 365 közelébe gyengült az euróval szemben. Jól látszott, mennyire érzékenyen reagálnak a befektetők minden olyan fejleményre, amely az energiaárak vagy a geopolitikai kockázatok emelkedését vetítheti előre. Kedden azonban látványos fordulat következett. A forint annak ellenére tudott 361,5 közelébe erősödni, hogy közben kedvezőtlen költségvetési hírek érkeztek az idei hiány várható alakulásáról. Ez azért volt különösen beszédes piaci reakció, mert jól mutatta, a befektetők figyelmét ezen a héten sokkal inkább a nemzetközi környezet mozgatta, mint a hazai fundamentumok. Más szóval, most a globális hangulatjavulás erősebbnek bizonyult, mint a belső gazdasági kockázatok miatti aggodalmak. Szerdára pozitív a befektetői hangulat uralkodott. A piacokat elsősorban Donald Trump amerikai elnök nyilatkozata mozgatta meg, miután arról beszélt, hogy jelentős előrelépés történt egy végleges megállapodás irányába Iránnal. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette a Hormuzi-szoros biztosítását célzó műveleteit is, amit a befektetők a feszültségek enyhüléseként értelmeztek. A reakció gyors volt,  tovább csökkent az olaj ára, így pedig gyengült a dollár, az euró–dollár árfolyam az 1,18-as szintet is megközelítette. A forint látványosan profitált ebből a nemzetközi hangulatjavulásból, és több mint négyéves csúcsra erősödött az euróval szemben, 358 alá kapaszkodva. A hét közepére már egyre inkább az a piaci narratíva került előtérbe, hogy a geopolitikai kockázatok mérséklődése átmenetileg levehette a nyomást az energiaimportőr országok devizáiról is. Csütörtökön folytatódott a forint erősödése, az euró árfolyama a 355-ös szint alá is benézett. A piacot ekkor még továbbra is a közel-keleti békével kapcsolatos optimizmus hajtotta, a befektetők azonban jól láthatóan továbbra is rendkívül érzékenyen reagáltak mindenre. A nap második felében azonban ismét érkeztek olyan hírek – újabb lövésváltásokról és egy CIA-jelentésről –, amelyek a konfliktus elhúzódására utaltak. Az olaj és a dollár visszaerősödött, a forint pedig korrigált, de még így is erős szinten, 357 körül zárta a napot – magyarázta az Indexnek Rodic Ádám makrogazdasági elemző. Majd a hét utolsó napján a forint újabb erősödéssel kezdte a kereskedést. Továbbra is a választásokat követő javuló befektetői bizalom, valamint a geopolitikai enyhülés támasztotta az árfolyamot. A kedvező hazai inflációs adat – az áprilisi 2,1 százalékos éves drágulás a vártnál alacsonyabb lett – érdemben nem mozgatta meg a forintot, de tovább erősítette azt a narratívát, hogy az árfolyam jelenlegi ereje hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez. Az MBH elemzője szerint előretekintve ugyanakkor továbbra sem tűntek el teljesen az inflációs kockázatok. Az energiaárak esetleges újabb emelkedése, a keresletet élénkítő költségvetési intézkedések, valamint az árszabályozások várható kivezetése egyaránt az árak emelkedésének irányába mutathatnak a következő időszakban. Vagyis miközben a piac most elsősorban a geopolitikai feszültségek enyhülésére és a forint erősödésére figyelt, a jegybank számára továbbra is az infláció maradhat az egyik legfontosabb kockázat. Ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank várhatóan továbbra is óvatos álláspontot képviselhet. A magas alapkamat nemcsak az infláció elleni védekezés eszköze, hanem támaszt is jelent a forint számára, különösen olyan időszakokban, amikor a nemzetközi befektetői hangulat gyorsan változik. Emiatt a piac egyre inkább arra számít, hogy az esetleges kamatcsökkentések megkezdése inkább a későbbi hónapokra tolódhat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a forint árfolyama akár jelentősebb mozgásokat is produkálhat a közel jövőben az energiaárak, illetve az iráni háború alakulásától függően: „Talán inkább egy erősödésnek nagyobb esélye van, ha ténylegesen lezárul a konfliktus és nem csak egy sokadik pozitív bejelentés érkezik. Ennek megfelelően a forintot a héten a 350 és 366 közötti sávba várom.” Az elmúlt időszakban több fontos makrogazdasági adat is érkezett, ráadásul ezek jelentős része éppen ezen a héten látott napvilágot. A piac figyelme ugyan most elsősorban a geopolitikai fejleményekre és a forint erősödésére irányult, közben azonban több olyan gazdasági szám is megjelent, amelyek hosszabb távon legalább ennyire meghatározóak lehetnek a magyar gazdaság és a befektetői hangulat szempontjából. Éppen ezért érdemes először röviden áttekinteni a legfontosabb adatokat és trendeket, majd részletesebben is megnézni, pontosan milyen folyamatok rajzolódnak ki a számok mögött: Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter külön is értékelte az elmúlt napok négy legfontosabb makrogazdasági adatát. A szakértő szerint a friss GDP-adat egyértelmű pozitív meglepetést hozott, és arra utal, hogy a gazdaság fokozatosan maga mögött hagyhatja a korábbi tartós stagnálás időszakát. A mostani szám ugyanis azt jelenti, hogy immár negyedik egymást követő negyedévben mutatott növekedést a magyar gazdaság. Ez ugyan egyelőre mérsékelt ütemű bővülést jelent, mégis fontos fordulat lehet ahhoz képest, hogy a gazdaság az elmúlt években hosszú időn keresztül gyakorlatilag oldalazott. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt négy negyedévben átlagosan 0,425 százalékkal nőtt negyedéves alapon a GDP. Hasonló periódusra legutóbb a 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve közötti időszakban volt példa. A kép ugyanakkor továbbra sem egyértelműen kedvező. Virovácz szerint a közel-keleti fejlemények egyre nagyobb kockázatot jelenthetnek. A geopolitikai feszültségek ugyanis egyszerre fékezhetik a gazdasági aktivitást és emelhetik az inflációs nyomást, elsősorban az energiaárakon keresztül. Az ING – amely a mostani geopolitikai helyzettel és energiapiaci árakkal számol – 2026-ra 1,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. Az ugyanakkor egyértelműen látszik, az ipar a februári gyengélkedés után ismét magára talált, és márciusban érdemben bővülni tudott. Sőt, az elmúlt időszak egyik legnagyobb pozitív meglepetését hozta az adat. A piac már az első negyedéves GDP-jelentésből sejthette, hogy erős szám érkezhet, hiszen a KSH az ipart kifejezetten pozitív hozzájárulóként emelte ki a gazdasági növekedés kapcsán. Különösen fontos, hogy az elmúlt négy hónapból háromban is növekedést mutatott az ipar, ami már nem egyszeri kilengésre, hanem egy óvatos stabilizálódásra utalhat. Ez a folyamat a fix bázisú adatsoron is jól kirajzolódik. Vagyis miközben az elmúlt években az ipar inkább fékezte a gazdaság teljesítményét, most először látszik reális esély arra, hogy ismét a növekedés egyik motorjává váljon. A kérdés persze továbbra is az, mennyire bizonyul tartósnak ez a fordulat. Ez pedig továbbra is a nemzetközi környezettől függhet, különösen az európai ipar teljesítményétől és a külső kereslet alakulásától. Ha azonban fennmarad, akkor Vitovácz szerint az év végére a fix bázisú index akár érdemben is meghaladhatja a 2021-es havi átlagot. Ebben az esetben az ipar 2026-os éves teljesítménye akár 4–5 százalék körüli növekedést is mutathatna. Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, a magyar gazdaság továbbra is komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyeket rövid távon aligha lehet megoldani. A gazdaság hozzáadott értéke még mindig alacsony, vagyis a növekedés jelentős része továbbra sem a magasabb termelékenységű, innovatívabb szektorokból érkezik. Az ehhez szükséges átalakuláshoz új fejlesztésekre, technológiai beruházásokra és termelékenységnövelő programokra lenne szükség, ebben azonban továbbra is komoly hiányt jelentenek az elmaradó uniós források. Virovácz szerint nemcsak az ipar, hanem a magyar kiskereskedelem teljesítménye is minden várakozást felülmúlt márciusban. A hazai kiskereskedelmi szektor havi alapon 1,9 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy immár nyolcadik egymást követő hónapban láthattunk növekedést. Ez különösen fontos jelzés egy olyan időszak után, amikor a magas infláció és a visszafogott fogyasztás hosszú ideig nyomás alatt tartotta a szektort. Az éves alapú adatok még látványosabb képet mutatnak, a naptárhatással kiigazított forgalom 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami rég nem látott dinamizmust jelez a kiskereskedelemben. A hosszabb távú trendeket nézve pedig az is jól látszik, a szektor ledolgozza az elmúlt évek gyengébb időszakát. 2026 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene már 7,6 százalékkal haladta meg a 2021-es havi átlagot. A mostani folyamat azért is figyelemre méltó, mert nem egyszeri kiugrásról beszélhetünk: az emelkedő trend lényegében 2023 vége óta tart. Eközben a szektor teljesítménye fokozatosan közelíti a 2022-ben látott csúcsokat is. Mindez arra utal, az első negyedéves GDP-növekedés mögött elsősorban már nem az export vagy az ipar, hanem a fogyasztás állhatott a legerősebb hajtóerőként. Végezetül az inflációs adatok is fontos üzenetet hordoznak a gazdaság állapotáról. Áprilisában tovább gyorsult az infláció, vagyis a pénzromlás üteme már érezhetően eltávolodott a februárban elért, évtizedes mélyponttól. A mostani adat összességében mégis kedvező meglepetésnek számított, mivel a piaci várakozások ennél erősebb árnyomással számoltak. Virovácz szerint ugyan továbbra sem lehet megnyugodni az inflációval kapcsolatban, a jelenlegi folyamatok mégis óvatos optimizmusra adhatnak okot. Különösen annak fényében, hogy a vállalatok egyelőre láthatóan visszafogottan reagálnak a költségek emelkedésére, és nem hárítják át teljes mértékben az áremelkedéseket a fogyasztókra. Pedig a márciusi termelőiár-indexek már jelezték azt a költségsokkot, amellyel a termelő vállalatok szembesültek az elmúlt időszakban. A jelenlegi helyzet egyik fontos sajátossága, hogy az infláció rendkívül alacsony szintről kezdett ismét emelkedni, miközben a gyorsulás üteme továbbra is mérsékelt maradt. Ez azért lényeges, mert a piac egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a korábbi inflációs hullám után ismét gyors árnövekedés indulhat el a gazdaságban. Egyelőre azonban nem ez látszik a számokból. Az ING várakozása szerint így továbbra is reális forgatókönyv lehet, hogy az infláció éves átlagban végül 3–3,5 százalék körül alakuljon 2026-ban. (Borítókép: Magyar Péter 2025. február 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!