Történelmi fordulat az energiapiacon: olyasmi történt, amire eddig csak a legsúlyosabb válságok idején volt példa
Portfolio
2026-05-10 05:00
Korszakhatárhoz ért az energiarendszer átalakítása- állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) után az EMBER független thinktank elemzése is. Utóbbi elemzés szerint - melynek az Európai Unióra és Magyarországra vonatkozó fontosabb megállapításait ebben acikkbenismertettük - a tiszta villamos energia korszakába való belépés tényét több egymással összefüggő mérföldkő is igazolja:
Az egyre inkább zöld forrásból előállított villamos energia szerepének növekedésében az IEA-hoz hasonlóan az EMBER elemzői is
kulcstényezőként tekintenek az akkumulátoros energiatárolókra.
A napenergia penetrációjának növekedésével, különösen az érett piacokon, a rugalmasság válik a további fotovoltaikus kapacitásbővítés fő korlátjává. Csökkenő költségeivel és gyorsuló terjedésével az akkumulátor kulcsfontosságú rugalmassági technológia lett, amelyképes az olcsó nappali napenergia elérhetőségét a nem napsütéses órákra is kiterjeszteni.
Az akkuk kiegészítik az olyan egyéb tiszta rugalmassági eszközöket, mint a hálózatbővítés és a fogyasztó oldali válasz megoldások, melyek ugyan maximalizálják a nappali napenergia-felhasználást, de nem képesek a napenergiát a sötét órákra is átvinni. Az akkumulátorokkal a napenergia növekedési potenciálja nagyobb, mint valaha, és az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a napenergia következő növekedési szakaszának megindításában is.
Az akkumulátorok árcsökkenése lehetővé teszi a napenergia-termelés szintlépését,
melynek során a napenergia egyre jobban kiszorítja a fosszilis forrásokat az éjszakai áramtermelésből is, csökkentve az energiaárak ingadozását és fokozva a hálózat stabilitását.
Az olyan élenjáró piacok, mint Ausztrália vagy az akkumulátor-telepítésekben világelső Chile példája azt mutatja, hogy az akkukkal a napenergia egésznapos tisztaenergia-forrássá válik. Ezek az országok elegendő hálózati szintű energiatárolót telepítettek ahhoz, hogy 2025-ben az új napenergia-termelés több mint 50%-át időben elcsúsztatva használhassák fel, ami mérsékelte a piaci áramárakat és a naperőművek leszabályozásának szükségességét.
Ez más országoknak is példát mutathat egy olyan időszakban, amikor a fosszilis energiahordozóktól való függőség kockázatai a korábbiaknál is egyértelműbbnek tűnnek.
Az orosz gázválságra válaszul számos ország – különösen Európában – felgyorsította az elmozdulást a fosszilis tüzelőanyagok importjáról a tiszta energia felé, amiellenállóbbá tettevillamosenergia-rendszereiket. A mostani válság hasonló hatással jár a fosszilis forrásoktól függő régiókban,katalizátorként szolgálva a tiszta energia elterjedésének újabb hullámához.
A napelemek és akkumulátorok meredek árcsökkenése következtében a világnak ma több lehetősége van a fosszilis kitettség enyhítésére, mint négy évvel ezelőtt, amikor Oroszország ukrajnai inváziója kiváltotta a 2020-as évek első fosszilis sokkját.
A világ népességének háromnegyede fosszilis energiaforrásokat importáló országokban él, ami rendkívül érzékennyé teszi őket a gáz, a szén és az olaj árváltozásaira. A gyorsan növekvő fosszilis energiatermeléssel rendelkező országok zöme kiváló napenergia-potenciállal rendelkező régiókban található, ezért jó helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják a megfizethető napelemes és akkumulátoros technológia előnyeit.
2025 fordulópontot jelentett a globális energiaszektorban, most először történt meg ugyanis az, hogy
valamilyen jelentősebb globális válság nélkül torpant meg a fosszilis alapú energiatermelés bővülése.
A strukturális váltás központi technológiái a nap- és szélerőművek, illetve egyre inkább a valamennyi technológia közül leggyorsabban bővülő akkumulátoros energiatárolók.
2026-ban aztán a négy éven belüli második fosszilis energiaválság rávilágított arra, hogy a gazdaságok többsége mennyire ki van téve a globális olaj- és gázpiacoknak; a megújulók és energiatárolók telepítésében élen járó országok példái viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy az országok által most hozott döntések fogják meghatározni azt, hogy mennyire lesznek kitéve a következő válságnak.
Címlapkép forrása: Patrick Pleul/picture alliance via Getty Images