● news.bsdnet.hu

Ukrajna arra sürgeti az Európai Uniót, hogy segítsen előmozdítani a békefolyamatot és vállaljon aktívabb szerepet az orosz–ukrán háború lezárásában. A problémát jelenleg az jelenti, hogy olyan békeküldöttet jelöljenek ki, akit Moszkva és Kijev egyaránt elfogadna. A kérdést részletesen megvitatják a szerdán kezdődő európai külügyminiszterek találkozóján, azonban döntés vélhetően nem születik majd – írja a BBC . Ahogy arról lapunk is beszámolt, európai segítséggel indítaná újra a megrekedt béketárgyalásokat a kijevi vezetés. Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha egy interjúban mondta el, hogy Kijev szeretne új dinamikát vinni a tárgyalási folyamatba: A megbízotti szerepre esélyesként emlegetik Angela Merkel volt német kancellárt és Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnököt is, de Szibiha nem kívánt neveket említeni. Merkel korábban egyértelművé tette , hogy nem kíván közvetítőként fellépni Oroszország és Európa között az ukrajnai háború ügyében. A volt német kancellár szerint az ilyen tárgyalásokhoz politikai hatalomra és hivatalos felhatalmazásra van szükség, ezért a közvetítői feladatot a hatalmon lévő európai vezetők közül kell valakinek ellátnia. Draghi szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy ebben a szakaszban még inkább nem kommentálja az eseményeket. A hétvégén Alexander Stubb finn elnök kijelentette, hogy valószínűleg nem tudna nemet mondani, ha felkérnék a feladatra, de csak akkor vállalkozna a feladatra, ha Oroszország előbb beleegyezik egy tűzszünetbe – erre azonban eddig semmilyen jel nem utal. A hétvégén Kijevet rakétákkal és drónokkal támadta az orosz hadsereg, Moszkva újabb csapásokat helyezett kilátásba a város ellen, figyelmeztetve a külföldi állampolgárokat, hogy hagyják el a várost. Oroszország inkább az Egyesült Államokkal tárgyalna, részben presztízsokokból, részben azért, mert Donald Trump elnök megbízottai sokkal inkább Kijevre, mintsem Moszkvára gyakoroltak nyomást. Ez a megközelítés eddig azonban kudarcot vallott és Marco Rubio külügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy Azóta pontosította álláspontját, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok továbbra is kész közvetíteni, ha erre lehetőség nyílik. Az EU be akar kapcsolódni a békeerőfeszítésekbe és biztosítani akarja, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a lehető legkedvezőbb megállapodás jön létre. Vlagyimir Putyin azt állítja, nyitott az ötletre, amennyiben az európai békeküldött személye elfogadható. Saját jelöltje az EU-megbízotti szerepre Gerhard Schröder volt német kancellár volt, aki Moszkva közeli szövetségese és hosszú ideje az orosz érdekek lobbistája. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas azonnal elutasította az ötletet. Szerinte Schröder „az asztal mindkét oldalán ülne”. A szerdán, Limasszolban kezdődő kétnapos találkozó lehetőséget ad az uniós külügyminisztereknek arra, hogy országaik álláspontját ismertessék. A találkozót Kaja Kallas vezeti és az ukrajnai háború mellett az EU új biztonsági stratégiájáról és a Közel-Kelet helyzetéről is tárgyalnak majd. A fókuszban az EU biztonsági stabilitása lesz, a találkozóra meghívást kapott India, Szaúd-Arábia és Ukrajna külügyminisztere is – írja gov.cy . Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a legtöbb uniós ország az elszigetelődés és az oroszellenes szankciós politikát követte, és nem minden ország ért egyet abban, hogy bölcs dolog lenne kapcsolatfelvételt kezdeményezni az agresszor irányába. Egyes országok, például Svédország és Litvánia úgy látják, hogy Oroszország nyomás alatt áll és a nyomást növelni kell, nem pedig enyhíteni. Mások, például Olaszország szerint nem bölcs dolog tovább a partvonalon maradni. Kaja Kallas jelezte, hogy bármiféle kapcsolatfelvételt előtt az Uniónak előbb saját vörös vonalait kell meghatároznia Oroszországgal szemben. Bár Cipruson megvitathatják a megbízott személyét, döntés várhatóan csak az uniós vezetők jövő havi csúcstalálkozóján történik majd. – figyelmeztetett Szibiha. Kijevben Jaroszlav Szmovzs elemző úgy véli, hogy a Moszkvával való kapcsolatfelvétel kudarcra van ítélve, ha az EU nem erőpozícióból tárgyal. Álláspontja szerint Európa elveszítette cselekvőképességét a nemzetközi ügyekben, különösen az ukrajnai háború kapcsán. Kifejtette, hogy ha Európa független és semleges közvetítőként akar fellépni, az nem fog eredményt hozni, ahogy az Egyesült Államok sem ért el sikert, hozzátéve, hogy Amerika háttérbe vonulása után Európa előtt nehéz feladat áll , egyetlen kulcsfigurát kell találnia, aki képes asztalhoz ültetni az orosz és az ukrán felet. Bár a háttérben már megkezdődtek a találgatások a lehetséges közvetítő személyéről, kérdéses, hogy az uniós tisztviselők meg tudnak-e állapodni.