← Vissza

● news.bsdnet.hu

Kármán András videóval jelentkezett és vadonatúj részleteket árult el az új adócsomagról

Portfolio 2026-10-27 20:46
Kármán András pénzügyminiszter kedd esti videójában ismertette a 2027. január 1-jétől tervezett adóváltozások részleteit. A kormány az intézkedésekkel a munkajövedelmek adóterhelését mérsékelné, miközben a nagyobb vállalatok és egyes ágazatok adófizetési kötelezettségét növelné. A pénzügyminiszter több konkrét paramétert is bejelentett, különösen a reklámadó, a vállalati adózás, a pénzügyi tranzakciós illeték és a sporthoz kapcsolódó adókedvezmények területén. A törvényjavaslatokat kedd este nyújtják be az Országgyűlésnek, így az intézkedések hatálybalépéséhez még parlamenti elfogadás szükséges. A személyi jövedelemadó területén a legfontosabb változás a minimálbéresek adóterhelésének csökkentése. A kormány 15 százalékról 9 százalékra mérsékelné a minimálbérre jutó szja-t, ami Kármán példája szerint egy minimálbéres dolgozónak havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forinttal magasabb nettó jövedelmet eredményezne, változatlan bruttó bér mellett. Az adócsökkentés a minimálbér fölött keresőket is érintené: havi bruttó 680 ezer forint körüli jövedelemig fokozatosan csökkenő összegű adójóváírást vezetnének be. Ennek következtében a kedvezmény a kereset emelkedésével mérséklődne, majd a meghatározott jövedelmi határnál megszűnne. A pénzügyminiszter szerint az intézkedés közel 2,5 millió munkavállaló adóterhét csökkentené, és éves szinten mintegy 250 milliárd forintot hagyna a dolgozóknál. A magasabb keresetekre alkalmazandó 15 százalékos általános szja-kulcs megmaradna. Egyúttal megteremtik a családi pótlék megduplázásának törvényi feltételeit. A duplázás az általános családi pótlék mellett a gyermekeiket egyedül nevelőknek, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családoknak járó emelt összegű ellátásokra is kiterjedne. A kormány külön törvényjavaslatot terjeszt elő az alacsony összegű nyugdíjak és egyes szociális ellátások emeléséről. Ennek legfontosabb eleme, hogy 2027 januárjától 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege, amelynek jogszabályban rögzített értéke 2008 óta változatlan. A kormány korábban a 120 ezer forint fölötti, alacsony nyugdíjak sávos emelését is bejelentette. A pénzügyminiszter további intézkedéseket is ismertetett: Az intézkedések a legalacsonyabb jövedelmű időskorúakat és egyes szociálisan sérülékeny csoportokat céloznák. A pénzügyminiszter a változtatások fedezeteként a nagyobb adóteherbíró képességgel rendelkező gazdasági szereplőktől beszedni tervezett többletbevételeket jelölte meg. A társasági adó jelenlegi, 9 százalékos általános kulcsát a nagyvállalati körön kívül megőrizné a kormány. Az új, 15 százalékos kulcs főszabály szerint az évi legalább 500 millió eurós bevételt elérő vállalatokra és vállalatcsoportokra vonatkozna. A bejelentés alapján tehát a vállalatok mérete, illetve árbevétele határozná meg a magasabb adókulcs alkalmazását. A részletes szabályoknál különösen fontos lesz, hogyan számítják össze a vállalatcsoportok bevételeit, és milyen feltételekkel alkalmazható az új kulcs. A kormány egyúttal a kutatás-fejlesztési adókedvezmények erősítését tervezi. Kármán szerint a változtatásokkal a magyar kisvállalkozások, egyetemek és kutatóhelyek megrendeléseit is ösztönöznék. A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból együttesen 240 milliárd forintos éves többletbevétellel számol a kabinet. A nagyvállalatok mellett több ágazat közterhei is emelkednének. A pénzügyminiszter szerint az energiacégektől több tízmilliárd, a bankok magasabb hozzájárulásából pedig 30 milliárd forint többletbevételt várnak. A biztosítók és a kereskedelmi láncok szintén a nagyobb teherviselésre kijelölt szektorok között szerepelnek. A lakáspiacon eközben fennmaradna az új építésű lakások 5 százalékos áfakulcsa. A tervek szerint a kedvezményes lakásáfát határidő nélkül biztosítanák, ami megszüntetné a szabály időszakos meghosszabbításából fakadó bizonytalanságot az építőipari szereplők és a lakásvásárlók számára. A bejelentés egyik legrészletesebben ismertetett eleme a reklámadó átalakítása. A 2027. január 1-jétől visszavezetni tervezett adó többkulcsos, progresszív rendszerben működne. Az egyes kulcsok kizárólag az adott bevételi sávba eső összegre vonatkoznának. Vagyis az első 500 millió forint reklámbevétel minden adóalany számára adómentes lenne, a 2,5 százalékos adót csak az ezt meghaladó bevételrész után kellene fizetni, egészen a következő sávhatárig. Ez a konstrukció különösen a kisebb médiavállalkozások számára jelenthet kedvezőbb feltételeket. Az évi 500 millió forint alatti reklámbevétellel rendelkező helyi rádiók, vidéki lapok és kisebb szerkesztőségek a tervezet szerint egyáltalán nem fizetnének reklámadót, azaz az adómentes sáv határa a korábbi 100 millió forint ötszörösére emelkedne. A szabályozást a nagy nemzetközi internetes hirdetési platformokra és a hazai médiapiac legnagyobb szereplőire is alkalmazni kívánják. Kármán szerint a cél, hogy a magyar hirdetőktől származó reklámbevétel után ezek a vállalatok is hozzájáruljanak a közterhekhez. A reklámadó korábban több éven keresztül 0 százalékos kulccsal működött. A pénzügyi tranzakciós illetéknél két módosításról számolt be a miniszter. Egyrészt 150 ezer forintra emelnék a lakossági átutalások illetékmentes értékhatárát, másrészt növelnék a nagyobb pénzügyi műveletek után fizetendő illeték felső korlátját. Az előbbi intézkedés a kisebb összegű lakossági utalások illetékterhét mérsékelheti, az utóbbi a nagyobb tranzakciókat terhelné. A sportfinanszírozásban is átalakítás jönne. A kormány megszüntetné a látványcsapatsportok korábbi társaságiadó-kedvezményét, ezzel párhuzamosan új kedvezményt vezetne be az amatőr sport támogatására. A sportolók és edzők kedvezményes adózásának jövedelmi felső határát évi 60 millió forintra csökkentenék. Ez havi ötmillió forintnak felel meg, a határ fölötti jövedelmekre pedig az általános adózási szabályok vonatkoznának. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheknél a rehabilitációs hozzájárulás emelése is szerepel a csomagban. Ez a legalább 250 főt foglalkoztató munkáltatókat érintené abban az esetben, ha nem teljesítik a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására előírt arányt. A kisebb munkáltatók hozzájárulása a bejelentés szerint nem emelkedne. Szigorítanák a fejlesztési adókedvezmények feltételeit is: ezek igénybevételét környezetvédelmi és munkavédelmi követelményekhez kötnék, amelyek megsértése az adókedvezmény elvesztésével járhatna. Végül emelnék egyes egészségre ártalmas termékek, köztük a tömény szeszes italok adóterheit. A pénzügyminiszter szerint az ebből származó többletbevételt az egészségügyi ellátásra és a betegségmegelőzésre fordítanák. A kormány a 2027-es költségvetésben korábban 4,9 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű hiánnyal számolt. Az adócsomag ezen belül a jövedelmek és az adóterhek átrendezését szolgálná. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
Eredeti cikk megtekintése →