Viszlát, Otthon Start: megjelent a rendelet a Wekerle Plusz hitelprogramról, mutatjuk a részleteket
Portfolio
2026-10-27 21:02
A két program közötti legnagyobb pénzügyi különbség a használt ingatlanok kamatánál jelentkezik. Az Otthon Start keretében új és használt lakás vagy ház vásárlására egyaránt legfeljebb 3 százalék az ügyfél által fizetendő kamat. A Wekerle Plusz a 3 százalékos kamatplafont az új lakásokra tartja fenn,
a használt lakásoknál legfeljebb 5 százalékos kamatot kell fizetni.
A bankoknak járó ügyleti kamat felső határa az Otthon Startnál az ötéves államkötvények átlaghozamának 110 százaléka plusz 1 százalékpont, a havi kamattámogatást pedig az üzleti év kezdetén fennálló tőketartozás egytizenkettedéből számolják. A Wekerle Plusz viszont jóval alacsonyabb plafont húz meg, amely az ötéves államkötvény-átlaghozam 100 százaléka plusz 0,5 százalékpont , a kamatváltozásról pedig a banknak 15 napon belül értesítenie kell az ügyfelet.
Az új rendeletben a banknak fizetett kamattámogatás összege havonta változik,
(miközben az ügyfél kamata állandó), mert nem az üzleti év elején fennálló tőketartozáshoz, hanem az aktuális havi tőketörlesztéssel csökkentett tőketartozáshoz igazodik. A szöveg kifejezetten rögzíti, hogy a 30 napot meghaladó törlesztési késedelem miatt lejárt tőketartozásra nem jár kamattámogatás.
Ha az ügyfél ugyanarra a lakáscélra piaci lakáshitelt is felvesz, annak díja egyik programban sem haladhatja meg a bank által egy meghatározott bázisidőpontban alkalmazott díjakat. Ez a dátum az Otthon Startnál 2025. május 30., a Wekerle Plusznál 2026. szeptember 30.
Az Otthon Start kizárólag alsó korhatárt szab, így a 18. életévét betöltött személy életkortól függetlenül igényelheti. A Wekerle Plusz bevezeti a „fiatal” fogalmát, amely szerint a kérelem benyújtásakor 18. életévét betöltött személy
a 45. életéve betöltésének napjáig igényelhet.
Az Otthon Start részletes szabályrendszerben követeli meg a legalább kétéves folyamatos TB-jogviszony igazolását, amelyet nappali tanulmányok vagy egyszerűsített foglalkoztatás is kiválthat, a brit jogviszonyra pedig méltányossági szabályt tartalmaz.
A Wekerle Plusz rendeletből ez a TB-feltétel teljesen kimaradt.
A Központi Hitelinformációs Rendszer (a korábbi BAR-lista) adatainál az Otthon Start csupán a lekérdezéshez való hozzájárulást írja elő, tételes kizáró szabályt nem rögzít. A Wekerle Plusz kizáró okként kezeli a nyilvántartott KHR-tartozást, kivéve, ha az igénylő azt már legalább egy éve teljesítette.
A Wekerle Plusznál házastársak és élettársak kizárólag együttes igénylőként nyújthatják be a kérelmet.
Mindkettőjüknek teljesíteniük kell a személyi feltételeket, így egyikük sem lehet 45 évesnél idősebb, és mindkettőjüknek tulajdont kell szerezniük a lakásban. Az Otthon Start nem írta elő az együttes igénylést házastársak vagy élettársak számára, közös részvételnél pedig elegendő volt, ha a házastársak egyike felel meg a lakástulajdonra és a TB-jogviszonyra vonatkozó szabályoknak.
Mindkét programban bevonható adóstársként a szülő és a testvér, tulajdonszerzés nélkül. Az Otthon Startnál egyedüli igénylés esetén a házastárs adóstársként csatlakozhatott, a Wekerle Plusz a házastársat kötelezően együttes igénylőként kezeli, ugyanakkor együttes igénylésnél kifejezetten nevesíti, hogy mindkét igénylő szülője és testvére bevonható adóstársként .
Az Otthon Start kifejezetten kimondta, hogy nem élhet újra a hitellel, akit korábban adóstársként vontak be egy Otthon Start ügyletbe. A Wekerle Plusz szövegéből az adóstársakra vonatkozó ezen szigorú elbánás hiányzik.
Mi lesz az utolsó Otthon Start-igénylőkkel? A Wekerle Plusz rendelet hatálybalépésével az Otthon Start (fix 3%-os) lakáshitel igénylése főszabály szerint lezárul, és új kérelmet már csak egy szűk kivételi kör nyújthat be 2026. november 15-ig, amely jogvesztő határidő: azok a vásárlók, akik az adásvételi szerződésüket legkésőbb 2026. október 31-én megkötötték, illetve azok az új otthont építők, akik az építési engedélyezési eljárást vagy az egyszerű bejelentést legkésőbb 2026. október 31-ig elindították, illetve megtették, azzal a könnyítéssel, hogy az építkezőknek a véglegessé vált építési engedélyt vagy az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolást nem kötelező november 15-ig csatolniuk, hanem azt a banki bírálat során, hiánypótlás keretében is pótolhatják.
A korábbi ingatlantulajdon szűrésénél az Otthon Start a kérelem benyújtását megelőző tíz évet vizsgálta, és kizárólag a belterületi lakóingatlanokat veszi figyelembe.
A Wekerle Plusz az igénylő teljes korábbi tulajdonszerzését számba veszi,
és a rendelet szerinti minden lakásra kiterjed, beleértve a tanyát és a birtokközpontot.
Az Otthon Start megengedte, hogy az igénylőnek az elmúlt tíz évben egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legyen legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányada, ingatlancsere esetére pedig 180 napos türelmi szabályt tartalmazott.
A Wekerle Plusznál a meglévő lakástulajdoni hányad nem érheti el az 50 százalékot,
és az egyidejűleg egy lakásra vonatkozó szabály, illetve a 180 napos átmenet hiányzik a szövegből. Együttes igénylésnél a két igénylő ugyanazon lakásban meglévő vagy korábbi hányadait össze kell számítani, és ezek együttesen sem érhetik el az 50 százalékot.
Az Otthon Start nem tekintette kizáró oknak a tulajdont, ha az igénylő tulajdoni hányadának értéke vagy vételára nem haladta meg a 15 millió forintot, amiről elegendő volt nyilatkozni.
A Wekerle Plusz 30 millió forintra emeli a határt, azonban szigorúbban számol.
Eladott résztulajdonnál a vételárat a teljes lakástulajdonra vetítve, arányosan növelt összegben kell figyelembe venni, együttes igénylésnél pedig az azonos lakásban lévő tulajdoni hányadok értékét össze kell adni. Az értéket 90 napnál nem régebbi értékbecsléssel vagy adásvételi szerződéssel kötelező igazolni.
Az Otthon Startnál kivételnek számított a bármilyen haszonélvezeti joggal terhelten szerzett ingatlan, ha a haszonélvező benne lakik vagy lakott. A Wekerle Plusz a mentességet a jogszabályon alapuló, például özvegyi haszonélvezettel terhelten szerzett lakásra korlátozza, így a szerződéssel alapított haszonélvezet kizáró ok lesz.
Az Otthon Start kifejezetten lehetővé tette a kombinálást, és szabályozta a CSOK Plusz kölcsönnel való egyidejű igénybevételt, amikor a lakásnak a CSOK Plusz méretfeltételeinek kell megfelelnie. A rendelet alapján a házastárs vagy élettárs az állami terhelési tilalom alatt is szerezhet résztulajdont valamely CSOK-konstrukció, így a falusi CSOK vagy a CSOK Plusz felvétele érdekében.
A Wekerle Plusz szigorú tilalmat vezet be, amely szerint az igénylőnek nem lehet más lakáscélú állami támogatásból eredő élő kamattámogatott kölcsöne.
Nyilatkozni kell arról is, hogy sem a kérelem benyújtásával egyidejűleg, sem a kamattámogatás fennállása alatt nem igényel más állami kamattámogatott lakáscélú kölcsönt az igénylő. A CSOK Pluszra vonatkozó átjárhatósági szabályok ennek megfelelően kikerültek a szövegből, a lakás-takarékpénztári megtakarítás felhasználásával kapcsolatos lehetőséget ugyanakkor a rendelet nevesíti.
Az Otthon Start az „otthon” gyűjtőfogalmat használta, és a nem definiált fogalmaknál, például a hasznos alapterületnél vagy az új lakásnál, a CSOK Plusz rendeletre utal vissza. A Wekerle Plusz a „lakás” fogalmával dolgozik, és saját fogalommeghatározásai között tételesen definiálja a bekerülési költséget és az egylakásos lakóépületet. A hasznos alapterületbe a terasz- és erkélyjellegű felületek 50 százaléka számít be , a lakásnak pedig műszaki minimumfeltételeknek kell megfelelnie, amelyek közé tartozik a legalább 12 négyzetméteres szoba és a közműellátottság. Az új és a használt lakás fogalmát szintén maga a rendelet rögzíti.
A négyzetméterár felső határa marad bruttó 1,5 millió forint, amely az Otthon Startnál az alapterületre vetítve, fix összegként érvényes. A Wekerle Plusznál a hasznos alapterület négyzetméterára a viszonyítási alap,
a négyzetméter ma még 1,5 milliós értékhatára pedig 2028. január 1-jétől minden év január 1-jén automatikusan emelkedik
a KSH által közzétett, két évvel korábbi, új lakások teljes árváltozására vonatkozó lakáspiaci árindex mértékével.
Ha az igénylő több lakásból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlanban vásárol önálló lakást, az Otthon Startnál elegendő volt a kizárólagos használati jogról büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata. A Wekerle Plusz ehhez okirati bizonyítékot kér, amely lehet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás. A tulajdonostársak Ptk. szerinti írásbeli határozata vagy bírósági ítélet szintén elfogadható.
A Wekerle Plusz a saját gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályokat a melléképítményre és a melléképületre egyaránt kiterjeszti, a székhelybejelentésnél pedig pontosítja, hogy az igénylő kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló cég jegyezhető be.
Az Otthon Start nem írt elő lakcímbejelentési vagy életvitelszerű bentlakási kötelezettséget, és azt sem tiltja kifejezetten, hogy a lakás használatát lakáscélra, például bérbeadással, harmadik személynek átengedjék. A Wekerle Plusz külön fejezetben szabályozza a bentlakást, amelynek értelmében a folyósítástól, illetve a használatbavételtől számított 180 napon belül állandó lakóhelyet kell létesíteni a lakásban. Ezt a Kincstár ellenőrzi, mulasztás esetén pedig a kormányhivatal 60 napos határidővel felszólítja a támogatott személyt.
Az igénylőnek öt évig életvitelszerűen a lakásban kell élnie,
és máshol tartózkodási helyet csak a rendeletben taxatíve felsorolt esetekben létesíthet, ilyen például a legfeljebb két évig más településen végzett munka vagy a 180 napon belül indított válóper. A lakás használata a bentlakási kötelezettség ideje alatt harmadik személynek nem engedhető át, kivéve a közeli hozzátartozó meghatározott esetben történő ingyenes használatát.
Új lakás építésekor a Wekerle Plusz csak olyan számlát fogad el, amelyet legfeljebb hat hónappal az építési engedély előtt állítottak ki, és a számlaösszesítő benyújtását kifejezetten a folyósítás előfeltételévé teszi. Az Otthon Start szabályai között még ilyen számlakorlát nem szerepelt.
A Wekerle Plusz rendelete kimondja, hogy ha az építtető igénylő a kölcsönnel kapcsolatos ügyintézéssel harmadik személyt hatalmaz meg, a folyósításra az építőközösséghez hasonlóan csak a használatbavételi engedély bemutatása után kerülhet sor. Az Otthon Startnál ez a szabály csak az építőközösségre vonatkozik. A Wekerle Plusz külön kamattámogatás-megszűnési okként rögzíti azt az esetet, amikor az építési kötelezettség a használatbavételi engedély előtt más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.
Az ötéves elidegenítési és terhelési tilalom lejártakor az Otthon Startnál a kormányhivatal hivatalból intézkedik az állami jelzálogjog törléséről.
A Wekerle Plusznál a kormányhivatal a támogatott személy kérelmére jár el.
Az állami jelzálogjog ranghelyét az Otthon Startnál a lakás bővítésére vagy korszerűsítésére felvett kölcsön is megelőzheti, a Wekerle Plusz azonban ezt a lehetőséget a lakás vagy telek megvásárlására és az építésre felvett kölcsönre szűkíti.
Az Otthon Startnál a banki hirdetésekben kötelező feltüntetni, hogy „A hirdetésben szereplő FIX 3%-os lakáshitel részét képező támogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja.” A rendelet részletesen szabályozza azt is, hogy az ingatlanközvetítőknek és az online hirdetési platformoknak miniszteri rendeletben meghatározott arculati logót kell használniuk, ha egy ingatlant a programnak megfelelőként hirdetnek. A Wekerle Plusznál a banki reklámszöveg általánosabb, és úgy szól, hogy „A hirdetésben szereplő lakáshitel részét képező támogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja.” Az ingatlanhirdetési platformokra és az arculati logóra vonatkozó szabályok ebből a rendeletből teljesen hiányoznak.
Ha egy bank jogosulatlanul hív le támogatást az Államkincstártól, az Otthon Start szerint a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetnie. A Wekerle Plusz ilyen esetben az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti kamatot írja elő.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images