Érezhető változásról, de hiányosságokról is beszélt a Budapesten vizsgálódó EP-küldöttség vezetője
Telex
2026-10-28 14:18
Ránk számíthattok!
3000 új támogatót keresünk
Érezhető változásról beszélt szerdán az Európai Parlament (EP) Magyarországra látogató küldöttségének elnöke. Sophie Wilmès hangsúlyozta: sokakkal találkoztak a háromnapos látogatásuk alatt, a kormányzat és a köztársasági elnök mellett többek között bírókkal, a civilekkel és ellenzéki pártok képviselőivel is.
Szerinte az előző kormány ellenséges volt, nem nagyon akart együttműködni és romlott alatta a helyzet. Többek között veszélyhelyzeti rendeletekkel kormányzott gyorsítva elfogadott jogszabályokkal, nyomás volt az igazságügyön, a kormány narratívája uralta a médiát, a független szervezetek ellenséges atmoszférában dolgoztak. A tavalyi látogatásukkor látták az uniós politikusokat támadó plakátokat is.
A kormányváltás óta megszűntek a civilek elleni támadások, az Alkotmánybíróság ismét dönthet adóügyekben, a testület elnökét a bírók választhatják politikai nyomás nélkül. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozását, és az európai ügyészséghez csatlakozást is kiemelte, az intézkedéseknek pedig meg is lett a hatása, a tagállami kormányok Tanácsa megszüntette a jogállamisági feltételességi eljárást.
Azt is hozzátette, hogy a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátozása valós aggodalmakat vetett fel, a melegek jogainál is látott hiányosságokat, és azt is megjegyezte, hogy siettek egyes jogszabályokkal. A képviselők a korábbi kormányhoz köthető újságírókkal is találkoztak. Az NVVH hatásköreinek korlátairól is érdeklődtek.
A jogállamiság visszaállítása nem egyik napról a másikra történik: látják, hogy megvan az akarat hozzá, de idő és kell hozzá.
„A millió eurós kérdés a hetedik cikk”, de „csalódást kell okoznom”: erről nem fognak semmilyen következtetést hozni, nem erre kaptak felhatalmazást, de információkat adhatnak.
A nyolcfős delegáció az EP hivatalos közleménye szerint áttekintette a fejleményeket a 2026. áprilisi választások óta. Ők nyolc különböző frakciót képviselnek. A liberális Sophie Wilmès vezette a küldöttséget. Mellette – egyedüli magyar tagként – László András jött a Fideszből. Többek között a szélsőbaloldaliak és a szélsőjobboldaliak frakciója is delegált egy-egy tagot, a zöldeket Tineke Strik képviselte.
Strik a jelentéstevője a „hetedik cikkes” eljárásnak: ezt még 2018-ban kezdeményezte az EP, de azóta se előre, se hátra nem haladt. Az eljárással bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat, például a kormány szavazati jogát függeszthetnék fel, ha a tagállami miniszterek megállapítják az uniós alapértékek megsértését, de ennek a lépésnek még a közelében sincsenek. Áprilisban az EU bírósága – a magyar melegellenes törvény miatt – a történetében először hozott olyan ítéletet, amelyben kimondta a 7. cikk megsértését egy tagállamban.
Ahogy arról Strik még májusban beszélt a Telexnek, a mostani októberi kiküldetés lesz „a tökéletes pillanat, hogy az érintettekkel egyeztessünk”: elégedettek-e azzal, ahogyan a dolgok a gyakorlatban működnek. „Talán ez vezethet a jelentésünkhöz egy visszavonási javaslattal.”
Az EP november végi plenáris ülésének napirendjében már meg is jelent egy vita a magyar helyzetről azzal, hogy decemberben szavaznak egy állásfoglalásról, erre Wilmès is utalt szerdán. Nem akart belemenni a részletekbe, de jelezte, hogy kezdeményezőként az EP tenné az első lépést.
Strik a szerdai sajtótájékoztatón Wilmèshez hasonlóan másnak látta a légkört – nem csak a civilekkel, hanem a hatóságokkal is, amelyek segítőkészek voltak. Szintén látott előrelépéseket, de azt is jelezte, hogy vannak még fejleszteni való területek – például a menekültügynél –, és arányos rendszert szeretnének a következő választásra.