Alamizsnának is kevés a tervezett béremelés, újabb tömeges leszerelés jöhet a rendőrségen
Origo
2026-10-28 15:00
Fokozódott a rendőrök és a rendvédelmi alkalmazottak elégedetlensége, miután a kormány bejelentette a 2027-es évre vonatkozó költségvetés-tervezetét. Miközben a kormány pozitív fejleményként beharangozta, hogy a testi épségüket és az életüket nap mint nap kockáztató rendőrök 15 százalékos béremelést kapnak, az egyenruhások képviselői kicsit sem lelkesen közölték: ez az alamizsna kicsit sem teszi vonzóbbá a rendőri hivatást. Jelenleg országosan mintegy 9000 fő hiányzik az állományból, márpedig ez a szám megfelel három megye állománya létszámának.
— Ez az, ami hiányzik. Ezt maga Pósfai Gábor belügyminiszter is bejelentette legutóbb – mondta az Origónak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Hozzátette: kérték a rendőrség és a Belügyminisztérium vezetését, hogy a problémát orvosolva olyan bérfelzárkózásról gondoskodjanak, aminek hatására már jelentkeznek a fiatalok a pályára, a meglévő rendőröket pedig megtartja. A szakszervezet 2026 májusában készített egy felmérést az állomány körében, mit javasolnak, mi lenne a helyes irány és a mérték. A kérdőívet mintegy 9000-ren küldték vissza.
Kiderült, egy azonnali 50 százalékos bérfejlesztésre lenne szüksége ahhoz, hogy a pálya vonzó legyen.
Azt szeretnénk, hogy ha a tárgyalások folytatódnának, és akár egy többlépcsős felzárkóztató programot készítenénk közösen a minisztériummal – mondta a főtitkár. Egy kezdő rendőr bruttó fizetése 400–450 ezer forint, márpedig az érintettek szerint ez az összeg még nettónak is kevés lenne. Ráadásul ez a fizetés nem is nagyon emelkedik, az érezhető bérnöveléshez sok évet le kell szolgálni vagy beosztást kell ugrani — magyarázta Pongó Géza.
Hogy miért éri meg egyáltalán rendőrnek menni? A főtitkár szerint egyszerűen azért, mert szeretik a rendőri hivatást.— Magam is így kerültem a pályára, nem a fizetésért jöttem. Hozzáteszem, az, hogy mi volt 35 évvel ezelőtt, és most mi van, az két külön helyzet. Mi hivatástudatból erre tettük az életünket, viszont a mai fiatal korosztály, a 20 vagy esetleg a 30 éves máshogy gondolkozik. Neki már az a fontos, hogy abból a fizetésből, amit kap, a családját el akarja tisztességesen tartani, és fejlődni is szeretne. Ez a bérezés erre nem alkalmas. A rendőrségnél egyébként nem csak hivatásos kollégák dolgoznak, hanem több ezer rendvédelmi alkalmazott, valamint szerződéses határvadász is. Az ő bérük a minimálbér és a garantált bérminimum közelében van. Egy szakmunkás, egy garázsmester, egy adminisztratív vagy gazdasági területen dolgozó ember fizetése korábban is csak azért emelkedett, mert a minimálbér-emeléssel minden munkahelyen meg kellett emelni a béreket. Az ő esetükben bruttó 320 000–380 000 forintról beszélünk – mutatott rá Pongó.
Mindez óriási fluktuációhoz vezet. A kieső embereket nem tudják pótolni, a létszámhiány pedig évről évre fokozódik. Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy már a felvételnél is kénytelenek lejjebb adni az elvárásokból, magyarán szólva csökken a színvonal.
– 10–15 évvel ezelőtt még évente 2000 fiatal jelentkezett, illetve még többen is. Arra is volt példa, hogy 2000 fő is járt egy évfolyamra a tiszthelyettes-képzésen. Ez a szám mára leesett egy 400 főre, és még menet közben is van lemorzsolódás. Mivel két évig vissza kell fizetni a taníttatási díjat, gyakorlatilag ezt az időt még sokan kivárják, akik a leszerelés mellett döntenek.
Régen legalább egy négyes érettségi bizonyítvány kellett ahhoz, hogy valaki bekerüljön a rendészeti technikumba (akkori nevén szakközépiskolába). A felvételhez szükség volt pszichikai vizsgálatra, fizikai alkalmasságra, és egyéb tesztlapokat is ki kellett tölteni. Ez ma is így történik, de a főtitkár tudomása szerint szerényebb eredmények is elegendők. Előfordul, hogy kettes vagy hármas középiskolai érettségivel is be tudnak kerülni a testületbe, holott korábban erre esélyük sem lett volna.
A pályán maradt egyenruhások vállára, akik nem szerettek le és hűen szolgálják a hazájukat rendőrként, még nagyobb teher nehezedik. A feladat ugyanis nem csökken, ezt pedig általában túlóráztatással, átvezérléssel és egyéb különböző technikákkal oldják meg a parancsnokok. A hiány többnyire a tiszthelyettesi állományban jelentkezik. Ők azok, akiket az állampolgárok az utcákon látnak. Mivel erre a munkára nagyon nagy szükség van, sok esetben egy körzeti megbízott vagy akár egy bűnügyi nyomozó is járőrtevékenységet lát el.
Pongó Géza hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy a rendőrség nem intézkedik, viszont a reakcióidőben már lehet komoly tolódás . Ha több rendőr lenne az utcán, ez kevésbé okozna problémát. Budapesten nyilván nagyobb a létszám, de vidéken előfordul, hogy csak egyetlenegy rendőrpáros van kint a közterületen. Ha ők már intézkednek, és bejön egy másik bejelentés, az új bejelentőnek meg kell várnia, mire végeznek az előzővel. Régen gyalogos járőrök is dolgoztak akár a falvakban vagy a kisebb-nagyobb városokban is, ez viszont mára teljesen megszűnt – közölte Pongó Géza.
Egyre általánosabb jelenség, hogy a borzalmas létszámhiányt a szabadnapos rendőrök behívásával oldják meg. Ebből következik, hogy az egyenruhások úgy érzik, nem kiszámítható az életük: nem csupán a saját 8 vagy 12 órás műszakjukat kell ellátniuk, hanem bizonyos esetekben visszarendelgetik őket, vagyis mert mások helyett is kell dolgozniuk kell. Ez akkor is kimerítő, ha pénzben vagy más módon kompenzálják a pluszmunkát. A helyzetet természetesen az egyenruhások családja is egyre nehezebben viseli. Van, amikor a rendőrök előre tudják, hogy be kell menniük, például egy-egy meccsbiztosításra vagy külföldi államfő érkezése miatt, de sokszor megesik, hogy felhívják őket telefonon, hogy „na, gyere, ugorj be, mert... szükséges”.
– Ez elmegy néhány hónapig, esetleg egy-két évig, de huzamosabb ideig már nem nagyon tolerálják a kollégák, főleg a fiatalabbak, akik szeretnének élni, családot alapítani. Nálunk ugyanis nincs olyan, hogy valaki azt mondja, hogy „nem jövök be”, mint egy üzletben. Itt parancsok vannak, azokat pedig végre kell hajtani. Akinek ez nem tetszik, nincs más megoldás számára, csak a leszerelés. Ha valaki mégis ellenáll, az parancsmegtagadásnak minősül. Eddig azonban el sem jutnak az egyenruhások, mert tudják, hogy ha valami jogszerű – márpedig a parancsnokok általában jogszerű intézkedéseket hoznak – nincs lehetőség az ellentmondásra – tudatta a főtitkár.
Pongó Géza arra is rávilágított, hogy a kötelező pihenőidők és a váratlan szolgálatba hívások rendszere miként alakítja a mindennapi gyakorlatot – és hol vannak a mentesülés határai.
A szolgálatvezénylés precíz keretek közé van szorítva. Egy-egy hosszabb – 12 vagy akár 24 órás – műszak letelte után a jogszabályok kötelező pihenőidőt írnak elő. Ez idő alatt – például a szolgálatot követő első 8 órában – a rendőr semmilyen körülmények között nem rendelhető be újra munkára. A kritikus helyzetek akkor adódnak, amikor a pihenőidő ugyan már letelt, a dolgozónak alapesetben nem kellene szolgálatba állnia, a parancsnokságnak azonban hirtelen mégis plusz emberre van szüksége.
Ilyenkor lép életbe az a bizonyos taktikai „csiki-csuki játék”. Ha a szabadidőben lévő rendőrt váratlanul eléri a felettese, de a munkavállaló jelzi, hogy már elfogyasztott mondjuk egy pohár sört, a parancsnok – a zéró tolerancia és a szolgálatképes állapot követelménye miatt – nem kötelezheti őt a bevonulásra.
A rendőri hivatás sajátosságaiból adódóan a felettesi utasítások végrehajtása alapkövetelmény, ám ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató bármit megtehet. Ha egy parancsnok olyan jogellenes elrendelést vagy utasítást ad ki, amire a törvény vagy a belső szabályzat nem ad lehetőséget, az érdekképviselet azonnal fellép a „kisrendőrök” védelmében, garantálva, hogy a jogaikért kiálló dolgozókat semmilyen retorzió nem érheti. A rendőröknek jogukban áll hétvégére kikapcsolni a telefonjukat, mivel ezt semmilyen szabályzat nem tiltja számukra. A munkáltatónak azonban telefon nélkül is megvan a lehetősége a berendelésre, hiszen a korábbi gyakorlathoz hasonlóan akár most is kiküldhetnek egy rendőrautót a kolléga lakcímére az értesítés céljából. Bár hivatalos retorzió vagy szankció nem érheti azt, aki nem elérhető, ez hosszasabb távon burkolt következményekkel járhat, ugyanis az érintettek idővel kimaradhatnak a különböző jutalmakból vagy egyéb juttatásokból.
Pongó Géza kiemelte, hogy a Független Rendőr Szakszervezet továbbra is nyitott a Belügyminisztériummal való tárgyalásokra, céljuk pedig a magasabb bérek, a béren kívüli juttatások és a jobb jóléti feltételek kiharcolása. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a pályán tartsák a tapasztalt kollégákat, valamint vonzóvá tegyék a rendőri hivatást a fiatalok számára.
A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrök helyzete sajátos, mivel
Pongó Géza szerint ezekért a jogkorlátozásokért, valamint a mindennapi veszélyvállalásért cserébe magasabb bérezés illetné meg az állományt. Ráadásul a rendőrök nap mint nap kockáztatják az életüket és a testi épségüket. Ezt igazolja a Teréz körúti központban található emléktábla is, amelyen fájóan hosszú a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőrök névsora. Az életveszélyes helyzetek mellett a mindennapi szolgálat során rendkívül gyakoriak a fizikai atrocitások, a verbális bántalmazások, valamint az olyan fenyegetések is, amelyek intézkedések vagy kihallgatások során közvetlenül a rendőröket vagy akár a családjaikat érik.