← Vissza

● news.bsdnet.hu

Az EP-delegáció szerint sok pozitív változás történt Magyarországon, de maradtak még aggályaik

Index 2026-10-28 15:33
Október 28-án, szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatót Sophie Wilmes, az Európai Parlament demokráciával, jogállamisággal és alapjogokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője, aki az elmúlt napokban Magyarországon járt egy delegáció élén. A delegáció mostani útján azt vizsgálta, hogy a LIBE szakbizottság legutóbbi, tavaly áprilisi hivatalos látogatása óta hogyan változott a magyar jogállamiság helyzete. A delegáció látogatásának legfontosabb kérdése az, hogy az EP mikor és milyen módon szüntetné meg a Magyarország ellen még 2018-ban indított hetedik cikk szerinti eljárást, valamint, hogy mi lesz a sorsa az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság azon döntése ellen indított perével, amivel az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrást tett elérhetővé Magyarország számára még  2023 decemberében . Az EP szerint ugyanis az ország nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján a Bizottság ezen források befagyasztásának megszüntetéséről döntött. Az ügyben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka már véleményt adott ki , amiben az EP-nek adott igazat, az ítéletre ugyanakkor még várni kell. Amennyiben az ítéletben is az EP-nek adna igazat, abban az esetben ezeket a forrásokat akár ismét befagyaszthatják. A hetes cikk szerinti eljárás kapcsán a képviselőcsoportok megosztottak: az eljárás minél hamarabbi lezárása mellett érvel az Európai Néppárt (EPP), melynek soraiban ott a Tisza párt, valamint ugyanezt tette korábban a Fidesz–KDNP EP-képviselőinek képviselőcsoportja, a Patrióták Európáért (PfE) is. Emellett az is kérdéses, miként járjanak el: az EP egyszerűen visszavonja az eljárást, ami így véget érne, vagy egy határozatban kérje arra a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács), hogy szavazza meg az eljárás lezárását. Mindeközben a bírósági eljárás ügyében a két uniós intézmény közötti hatalmi harc zajlik: a Parlament elvi okokból nem akarja azt visszavonni, hiába változott meg alapvetően a helyzet az eljárás elindítása óta. A mostani háromnapos látogatás ugyanakkor elsősorban az előbbi ügy alapját szolgáltató jogállamisági kérdésekről szólt, erről beszélt a delegációvezető Sophie Wilmes, a Renew belga EP-képviselője is az Európa Pontban tartott sajtótájékoztatóján. Wilmes fő üzenete az volt, hogy üdvzölik a komoly, jelentős és gyors előrelépéseket az új kormánytól, azonban még vannak olyan ügyek, amiben javulást várnak. Felsorolta, hogy legutóbbi, tavaly áprilisi látogatásukkor az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a civil szervezetek, valamint az alapvető jogok kapcsán komoly aggályok merültek fel, továbbá az akkori kormány ellenségesen bánt velük: a delegációt nem is fogadták, valamint már a repülőtérről a városba vezető úton szembesülhettek az Ursula von der Leyent vagy Manfred Webert ábrázoló negatív plakátkampánnyal. Wilmes szerint a Tisza Párt már a kampány során – aminek a nevét a sajtótájékoztató során egyébként egyszer sem említette –, majd immár kormányon is betartja a jogállamiság helyreállítására tett ígéreteit. Ugyanakkor a belga EP-képviselő emlékeztetett, hogy a Tisza Párt kétharmados ereje hatalmas felelősséggel is jár. Wilmes szerint a tavalyi látogatásuk óta lezajlott változásokat leginkább az bizonyítja, hogy sok civil szereplő úgy fogalmazott, „végre előjöhetnek a pincéből”, és megszűnt az előző kormány alatt tapsztalható, az igazságszolgáltatásra, a médiára, vagy a civil szervezetekre gyakorolt politikai nyomás. Az EP-képviselő szerint a politikai légkör változását mutatja az is, hogy már nincsenek a kormány narratíváját terjesztő plakátok az utcákon. Pozitív változásként értékelte az előző kormány ellenfeleinek vegzálására használt Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, továbbá, hogy az Integritás Hatóság jogköreinek bővítésével, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési HIvatal (NVVH) létrehozásával, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok átláthatóbbá tételével fokozzák a korrupcióellenes harcot. A médiaszabadság terén hozott változásokat is pozitívnak értékelte, méltatta, hogy plurális Médiatanácsot hoznak létre, hogy a közmédia a kormánytól függetlenül fog működni, és feladata, ahogy fogalmazott, nem a kormány narratívájának a felerősítése lesz. Ugyanakkor a képviselők szerint hivatali idő korlátozása, az LMBTQ-jogok, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek a végrehajtása kapcsán még vannak aggályok. Wilmes szerint utóbbi ügyében láttak előrelépést, és a kormánnyal folytatott tárgyalásokon a jövőbeni fejlődésre vonatkozó politikai akaratot is felfedezték, ugyanakkor a képviselői mandátum 12 évben történő korlátozása aggodalmat jelenthet – a delegációvezető azonban leszögezte, ez még nem a végkövetkeztetése a mostani delegációnak. A jogállamiság helyreállítása nem megy egyik napról a másikra. Nem elég, ha egy kormány ezzel a programmal áll elő; politikai akaratra és időre van szükség a munka elvégzéséhez, amelynek ráadásul széles körű egyeztetéseken kell alapulnia – fogalmazott Wilmes, aki szerint jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel visszaépíteni. A belga EP-képviselő emellett további aggálynak nevezte, hogy a törvénykezés előtti egyeztetés olykor túl rövid, vagy egyszerűen elmarad – szerinte meg kell találni az arany középutat a gyors és hatékony törvénykezés, valamint a megfelelő egyeztetés között. A hetes cikk szerinti eljárásról elmondta, hogy ezzel kapcsolatban nem volt mandátuma a jelenlegi delegációnak, viszont a most összegyűjtött információk alapján készítenek majd egy jelentést, és az EP a november 24-i vita, valamint a jelentés alapján dönt majd arról, hogy az eljárás leállítását javasolja-e majd a Tanácsnak, vagy sem. Leghamarabb decemberben kerülhet az EP elé a hetes cikk szerinti eljárásról való szavazás. Wilmes sajtótájékoztatója során többször is hangsúlyozta, hogy delegációjának, valamint az Európai Parlament egészének is a fő célja és feladata a jogállamiság védelme, munkájukat pedig nem befolyásolja, hogy az adott tagállamban milyen politikai párt van hatalmon – ahogy fogalmazott, „attól, hogy más valaki van kormányon, még nem szeretjük kevésbé a jogállamiságot”, és a fő céljuk az uniós alapszerződésekben lefektetett szabályok betartatása. A Kossuth Rádió kérdésére, miszerint a Magyar Péter vezette kormány eleget tett-e annak érdekében, hogy az LMBTQ-közösséget ért diszkrimináció miatt felfüggesztett közel 500 millió eurónyi forrást feloldják, Wilmes azt válaszolta, hogy szerinte nem, hiszen hiába változtatták meg a gyermekvédelminek mondott, ám a homoszexualitás és a pedofília összekeverésére alkalmas 2021-es törvényt, más törvényekben, illetve az Alaptörvényben továbbra is jelen van az LMBTQ-ellenes szellemiség, amin változtatni kellene. A 24.hu kérdésére, hogy mit gondolnak az EP Európai BIzottság döntése ellen indított peréről, Tineke Strik azt mondta, várják meg az ítéletet először, és megvédte a per elindítását, mivel akkor még ezek az aggályok fennálltak. Wilmes ezt azzal egészítette ki, hogy a per emellett a jogállamiság védelmének a hitelességről is szól, mivel szerinte az Európai Bizottság akkor nem jogosan döntött a források felszabadításáról. Az Index kérdésére, hogy amennyiben a hetes cikk szerinti eljárás lezárását találnák indokoltnak majd a jelentésben, akkor arra miként kerülhetne sor – az eljárás elindítójaként az EP egyszerűen visszavonja azt, vagy a Tanácsnak javasolná annak lezárását –, Wilmes úgy válaszolt, hogy ebben a technikai kérdésben nem akar félrevezetni senkit, az egyetlen biztos dolog, hogy az eljárás elindítójaként az első lépést az Európai Parlament fogja megtenni. A háromnapos látogatás során a delegáció egyébként azzal a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel is találkozott, aki a kormány részéről az uniós forrásokért is felelős, de egyeztetett minden parlamenti párt és néhány parlamenten kívüli párt képviselőivel, Baka András köztársasági elnökkel, valamint több hivatal vezetőjével, többek közt Unger Annával, az NVVH elnökével, valamint Polyák Gáborral, a Médiatanács új elnökével. Ez már a második EP-delgáció, ami az utóbbi szűk egy hónapban Magyarországon jár: a hónap elején az ökobaloldali német Daniel Freund vezetésével három EP-képviselő azt vizsgálta , hogy jogosan javasolja-e az Európai Bizottság 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás feloldását. Akkor az EP-képviselők a pozitív változások miatt úgy ítélték meg, hogy a Bizottság helyesen döntött a források feloldása mellett, ugyanakkor a hetedik cikkely szerinti eljárás leállítását még korainak tartották. A delegáció annak ellenére járt Magyarországon az uniós források ügyében, hogy a források feloldásában a Bizottság mellett a Tanács a kompetens – utóbbi végül október 13-án jóvá is hagyta a Bizottság javaslatát , így 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás szabadult fel. (Borítókép: Sophie Wilmes 2026. október 28-án. Fotó: Isza Ferenc /  European Union 2026 - Source : EP)
Eredeti cikk megtekintése →