● news.bsdnet.hu

Egy, a Corey Bradshaw vezette kutatócsoport a Flinders University égisze alatt több mint kétszáz év globális népességi adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogyaz emberiségmár régen átléptea Földúgynevezett eltartóképességének* határát. Ez a fogalom azt jelöli, hogy egy adott környezet mekkora populációt képes hosszú távon fenntartani a rendelkezésre álló erőforrások és azok megújulási üteme mellett, és bár a Homo sapiens különösen ügyesen tolja ki ezeket a határokat technológiai megoldásokkal, a kutatás szerint ez a működés már nem tartható fenn. *Érdekesség, hogy maga az eltartóképesség kifejezés a 19. századi hajózásból ered: akkoriban azt számolták ki vele, mennyi árut bír el egy szénüzemű gőzös anélkül, hogy a saját üzemanyaga (a szén és a víz) vagy a legénység rovására menne a rakomány. *Érdekesség, hogy maga az eltartóképesség kifejezés a 19. századi hajózásból ered: akkoriban azt számolták ki vele, mennyi árut bír el egy szénüzemű gőzös anélkül, hogy a saját üzemanyaga (a szén és a víz) vagy a legénység rovására menne a rakomány. A tanulmány egyik kulcsmegállapítása, hogy miközben a bolygó elméleti maximális eltartóképessége akár 12 milliárd fő körül is lehet – amit a jelenlegi trendek alapján a 2060-as vagy 2070-es években érhetünk el –, ez a szám nem jelenti azt, hogy ilyen létszám mellett fenntartható és élhető körülmények biztosíthatók. A kutatók által meghatározott optimális szint – ami már az életminőséget is figyelembe veszi – ezzel szemben mindössze körülbelül 2,5 milliárd ember, ami drámai különbség a jelenlegi,nagyjából 8,3 milliárdos világnépességhezképest. A történelmi adatok azt mutatják, hogy a népességnövekedés üteme az 1950-es évekig folyamatosan gyorsult, majd az 1960-as évektől lassulni kezdett, miközben a teljes népesség tovább nőtt, ezzel egy úgynevezett negatív demográfiai fázisba lépve. Ez azt jelenti, hogy a több ember már nem eredményez arányosan gyorsabb növekedést, ugyanakkor a bolygóra nehezedő nyomás ettől függetlenül folyamatosan fokozódik, különösen azért, mert az emberiség a fosszilis energiahordozók segítségével mesterségesen növelte az eltartóképességet. Ez a modell azonban komoly mellékhatásokkal jár: a kutatás szerint a globális vízhiány súlyosbodása, az állatpopulációk drasztikus csökkenése és az éghajlatváltozás mind összefüggésben áll azzal, hogy az emberiség túlfogyasztja a rendelkezésre álló erőforrásokat. A fosszilis energiák nemcsak ideiglenesen teszik lehetővé a nagyobb népességet, hanem hozzájárulnak azoknak az ökológiai rendszereknek a felborulásához is, amelyekre maga az emberi élet is épül. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a bolygó életfenntartó rendszerei már most is komoly terhelés alatt állnak, és ha nem történik gyors és átfogó változás az energiafelhasználásban, a földhasználatban és az élelmiszer-termelésben, akkor emberek milliárdjai nézhetnek szembe egyre instabilabb jövővel. A folyamat ugyanakkor nem visszafordíthatatlan: kisebb népesség és alacsonyabb fogyasztás mellett mind az emberiség, mind a bolygó számára kedvezőbb egyensúly lenne elérhető. AzEnvironmental Research Lettershasábjain megjelent tanulmány ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az ilyen modellek szükségszerűen becslésekre épülnek, és számos változót nem lehet teljes pontossággal figyelembe venni, ráadásul az eltartóképesség kérdése komoly etikai dilemmákat is felvet, hiszen a világ különböző részein élő emberek erőforrás-felhasználása és lehetőségei jelentősen eltérnek, így a probléma kezelése nem csupán tudományos, hanem társadalmi szinten is rendkívül összetett feladat. (Forrás:Science Alert, fotó: Unspalsh) Ez is érdekelhet: Tényleg kolonizáljuk a Holdat? Az emberi test számára ez maga a pokolA Holdon való tartós jelenlét egyszerre ígér lenyűgöző élményeket és komoly megpróbáltatásokat, hiszen az emberi szervezet határait feszegeti. Idegen megastruktúrák nyomában: új kutatás szerint fizikailag is megvalósíthatók lehetnek a csillagléptékű építményekEgy friss kutatás szerint a csillagok energiáját hasznosító vagy akár teljes naprendszereket mozgató idegen megastruktúrák nemcsak elméletben létezhetnek. Megfejtették a Hold 60 éves rejtélyét: kiderült, mi korbácsol különös mágneses lökéshullámokat az égitest felettHat évtized után végre pontot tettek a kutatók az egyik legizgalmasabb űrkutatási rejtély végére. Kiderült, mi okozza azokat a különös mágneses lökéshullámoka a Hold felett. Az új felfedezés nemcsak a múlt kérdéseire válaszol, de alapjaiban változtathatja meg azt is, amit az égitest és a napszél kölcsönhatásáról eddig gondoltunk.