● news.bsdnet.hu

A kérdésre van egy nagyon egyszerű és gyors válasz: a megtérülés nagy része a fajlagos takarmány felhasználás javulásából ered. Ennél természetesen összetettebb hatása van egy állományszintű megbetegedés elleni sikeres védekezésnek, fontos eleme a bélegészség javítása és ezzel a társfertőzések visszaszorítása, az antibiotikum-felhasználás csökkentése, az egyöntetűbb növekedés és a gyorsabb elkészülési idő. A megtérülés mértékét ennél nehezebb megbecsülni, hiszen egy nagyüzemi sertéstelepen a termelés hatékonyságát sok tényező befolyásolja és nem feltétlenül a Lawsonia intracellularis fertőzöttség a legnagyobb gátja annak, hogy az állatok genetikai potenciáljuk maximumán termeljenek. Ha azonban arra gondolunk, hogy az eredményességet javító összes beruházásunk, változtatásunk ugyanazokra a termelési paraméterekre hat, amikre az ileitis is, nehéz elképzelni, hogy a betegség elleni védekezés nélkül teljesen elégedettek lehetünk az egyéb, hatékonyságot növelő ráfordításunk megtérülésével. Szinte mindig vannak nagyobb és látványosabb megoldandó feladatok, azonban egy nagy gazdasági kárral járó, állományszintű állatbetegség sikeres kontrollja hosszabb távon kifejezetten kifizetődő. Ha mégis meg szeretnénk becsülni az ileitis elleni vakcinázás, mint ráfordítás megtérülését, a szakirodalmi adatokkal tudunk számolni. Több hivatkozás átlagát véve alapul, nagyságrendileg 37 grammal nőhet az átlagos napi súlygyarapodás (ADWG), 0,08-dal csökkenhet a fajlagos takarmányértékesítés (FCR) és 0,78%-kal csökkenhet a kiesés a felnevelés és hizlalás során¹. A takarmányáraktól függően alakul a megtakarítás értéke, de még mérsékelt takarmányárak esetén is a fajlagos takarmányértékesítés javulása adja a megtérülés nagy részét (a hivatkozás szerint 84%-ot), a súlygyarapodás javulása és a kiesés csökkenése kisebb mértékben járul hozzá a vakcinázástól elvárt gazdasági előnyhöz. 1. táblázat – Forrás: Boehringer Ingelheim Bár az ileitis elleni vakcinázás a világon széles körben elterjedt és szakirodalmi adatokban sincs hiány, a saját telepi adatok kiértékelését nem pótolják. Így gondolta ezt egy magyarországi nagyüzemi sertéstelep vezetése is, az alábbiakban ennek a telepnek az eredményeit ismertetjük. Az adatokból poszter készült a 2025-ben Bernben megrendezett ESPHM-re (European Symposium of Porcine Health Management). A vizsgálati módszer egyszerű volt, a vakcinázás bevezetése előtti és a vakcinázott turnusok termelési eredményeit hasonlították össze , az előbbihez 6 790, az utóbbihoz pedig 10 216 sertés tartozott összesen. A gazdasági hasznot és a befektetés megtérülését a fajlagos takarmányértékesítés (FC), az átlagos napi súlygyarapodás (ADWG), a takarmányozási napok száma (DOF), valamint a vakcinázott és a vakcinázatlan turnusok közötti kieséskülönbségek alapján számolták ki. A statisztikai különbségeket a Minitab statisztikai szoftverrel értékelték. A vakcinázott hízók fajlagos takarmányértékesítése 2,76 lett, ami 0,15-ös javulást jelentett a kontroll 2,91-es fajlaghoz képest (95% CI 0,0575–0,2426). Emellett a vakcinázott hízók átlagos napi súlygyarapodása 68,9 grammal javult (95% CI 41,8–96,0), 982 grammal a kontrollcsoport 908 grammjához képest. A vakcinázott hízók átlagos eladási súlya 109,9 kg volt, 76,64 takarmányozási nappal, míg a kontrollcsoport sertései átlagos eladási súlya 110,7 kg volt, 83,96 takarmányozási nappal. Végül pedig a vakcinázott turnusok 2,43%-os kieséssel zártak, ezzel szemben a vakcinázatlan kontroll turnusok 4,99%-kal. Az eredmények alátámasztják a Lawsonia intracellularis elleni, szájon át történő vakcinázás globálisan megfigyelt előnyeit. Ezenkívül azt is mutatják, hogy a vakcinázott sertések (ha az év ugyanazon időszakában vannak a hizlaldán, mint a kontrollcsoport sertései) 5,69 kg-mal többet fognak elérni és 10,68 kg-mal kevesebb takarmányra lesz szükségük. A 2024-es hazai takarmány-, hús- és vakcinaárakat figyelembe véve a befektetés megtérülési aránya 15:1-re becsülhető. Az átlag feletti eredmény hátterében – mint mindig – több tényező is állhat. Szorosan a konkrét kipróbálásnál és az adatgyűjtésnél maradva az eredmények hitelességéhez nagyban hozzájárul, hogy ezen a telepen nagyon precíz és következetes a hizlalási paraméterek és a takarmányfogyás nyomon követése . Mint minden nagyüzemi telepen, a hatékonyság növelése folyamatos feladat, az a szándék, hogy a gazdaságos termelés minden nap megvalósuljon, biztosan befolyásol egy ilyen típusú telepi vizsgálatot, de mindezeket is figyelembe véve, a két időszakot (kontroll és vakcinázott) összehasonlítva a vakcinázással együtt lényegesen hatékonyabb volt a telep, mint nélküle. 2. táblázat – Forrás: Boehringer Ingelheim Forrás: Boehringer Ingelheim Forrás: Boehringer Ingelheim Az egymást követő turnusok eredményeit mutató grafikonokon jól látszik, hogy az átlagok javulását nem azzal érték el, hogy a jó eredmények még jobbak lettek, hanem azzal, hogy a legrosszabbak eltűntek vagy mérséklődtek. Egyenletesebbé és ugyanakkor kiszámíthatóbbá vált a termelés, ami a férőhelyekkel történő gazdálkodást vagy a vágóhídra szállítást is nagyban megkönnyíti. A precíziós termelés alapja a pontos és következetes adatgyűjtés és annak megfelelő kiértékelése. Bár nevezhető ez egyfajta szemléletnek is, igazán akkor értékes, ha napi rutinná válik. Az ileitis elleni védekezés is jó példa arra, miért fontos a precíz adatgyűjtés, hiszen úgy okoz kárt, hogy a hizlalás során nem feltétlenül van kézzel fogható bizonyítéka, csak utólag válik láthatóvá, hogy egy-egy turnusban több is lehetett volna. 1Jansen R, Leite F, Alonso C, Gomez-Duran O. A meta-analysis of ileitis oral vaccination field studies highlights its zootechnical effect and their economic impact under current market circumstances. Fotó: Boehringer Ingelheim Dr. Kerényi Katalin Technical ManagerBoehringer Ingelheim Magyarországi Fióktelepe ÁllategészségügyTel: +36 30 977 9961E-mail: katalin.kerenyi@boehringer-ingelheim.com A Takarmányozás 4.0 Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva , vagy lapozd végig itt: Agroinform TechMag 2026/4 A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.