A miniszterelnök és az EP-képviselők vagyongyarapodását is vizsgálhatná a NAV
Origo
2026-10-29 17:40
A NAV egyedi kockázatelemzési eljárásának kiterjesztéséről szóló módosító indítványt a Tisza Párt bizottsági tagjai nyújtották be a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását célzó törvényjavaslathoz. A kormányoldal korábban azzal indokolta a jogszabály szükségességét, hogy biztosítani kell: a politikai vezetők és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodása összhangban álljon adózott jövedelmükkel.
Az eredeti javaslat a minisztereket, államtitkárokat, országgyűlési képviselőket, egyes biztosokat és hozzátartozóikat érintette volna. A csütörtökön támogatott módosítás azonban a miniszterelnököt és az európai parlamenti képviselőket is bevonná az ellenőrizhető személyek körébe.
A kezdeményezők indoklása szerint a miniszterelnöki tisztséget országgyűlési képviselői mandátum nélkül is be lehet tölteni, ezért szükséges annak külön nevesítése.
Az EP-képviselők bevonását pedig azzal magyarázták, hogy szerepük van az uniós jogalkotásban, az EU költségvetéséről szóló döntésekben, valamint közvetve a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés alakításában.
A bizottsági ülésen Rák Richárd, a testület tiszás elnöke hangsúlyozta, hogy az egyedi kockázatelemzés lényegében háttérben zajló adatgyűjtést és elemzést jelent, amely önmagában nem jár jogkövetkezményekkel. Hozzátette, hogy a NAV jelenleg is alkalmaz ilyen eljárásokat annak eldöntésére, kit vonjon adóellenőrzés alá.
Kövesdy Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár szintén megerősítette, hogy a kockázatelemzés nem jelent automatikus szankciót. A vitában Gulyás Gergely, a Fidesz korábbi frakcióvezetője azt kérdezte, miért kell eltitkolni, ha az adóhatóság valakinél nem talált kockázatot.
Az államtitkár válaszában kifejtette: a NAV számos ilyen elemzést végez, az érintetteket azonban csak akkor értesíti, ha annak eredményeként adóigazgatási eljárás indul. Arról nem küldenek tájékoztatást, ha valakit nem választanak ki ellenőrzésre. A törvényalkotási bizottság emellett a Magyar Távirati Iroda önálló nonprofit részvénytársaságként történő létrehozásával kapcsolatos módosító indítványt is tárgyalta. A javaslat készítői megállapítják, hogy a közszolgálati részvénytársaság részvénye forgalomképtelen, ezért nem ruházható át, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, és a részvényhez kapcsolódó jogok más személy javára nem engedhetők át. A módosítás egyértelműen meghatározza a forgalomképtelenség tartalmát, és biztosítja a magyar állam kizárólagos tulajdonosi helyzetének változatlan fennmaradását - derül ki a szövegből.