● news.bsdnet.hu

Török Gábor szerint „példátlan” volt Magyar Péter felszólítása Sulyok Tamás felé. Török Gábor szerint Magyar Péter első miniszterelnöki beszédének legemlékezetesebb mozzanata az volt, amikor nyilvánosan lemondásra szólította felSulyok Tamásköztársasági elnököt. Az elemzőFacebook-bejegyzésébenúgy fogalmazott: „példátlan esetről van szó”, mivel korábban egyetlen hivatalban lévő magyar kormányfő sem beszélt ilyen hangnemben államfővel, különösen nem ünnepi alkalommal. Török Gábor szerint a jelenet politikailag és intézményi szempontból is rendkívüli jelentőségű volt. Felidézte, hogy Magyar Péter korábban még fogadta az államfő gratulációját megválasztása után, ezért a mostani nyílt konfliktus különösen éles fordulatnak számít. „A mai nap politikailag legérdekesebb és legemlékezetesebb pillanata egyértelműen az volt, amikor Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében lemondásra szólította fel a páholyban ülő és ezekben a pillanatokban kínosan mosolygó köztársasági elnököt” – írta az elemző. A politikai szakértő szerint az ügy túlmutat a személyes konfliktuson, és a köztársasági elnöki intézmény helyzetét is érinti. Török felidézte Hack Péter korábbi megállapítását, miszerint „a személyt támadja, és az intézményt találja el” az államfőt érő politikai kritika. Ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi helyzet kialakulásában maga az államfő is szerepet játszott. „Erős érvek szólnak amellett, hogy Sulyok Tamás politikai elfogultsága és/vagy politikai bátortalansága okán maga vált méltatlanná a hivatalához” – fogalmazott Török Gábor, hozzátéve, hogy emiatt az államfő politikai értelemben „könnyű prédává” vált. Az elemző arra is kitért, hogy Orbán Viktor távollétében Sulyok Tamás válhatott Magyar Péter politikai támadásának fő célpontjává. Szerinte kérdés, mennyire volt tudatos stratégia a köztársasági elnök „könnyen eltalálható céltáblává” tétele, de úgy látja, a reakciók alapján a politikai akció sikeresnek bizonyult. Török Gábor szerint Magyar Péter a jövőben is látványos politikai akciókkal próbálhatja kezelni a kormányzás nehézségeit, és ebben az ügyben az államfő mozgástere rendkívül szűk. „Ebben az ügyben az államfő számára csak rossz és rosszabb kimenetek lehetségesek” – írta. Az elemző szerint a történtek a kormányoldal felelősségét is felvetik, hiszen kérdéses, hogy megfelelő személy került-e a Sándor-palotába, aki képes ellenállni a politikai nyomásnak. Bejegyzése végén arra jutott, hogy bár az államfő számára nincs igazán kedvező megoldás, az intézmény szempontjából mégis a kisebb kárral járó forgatókönyv lehetne, ha a „fenyegetés hatására lemond”.