● news.bsdnet.hu

Az elkövetkező időszakban mintegy 200 milliárd forint áramolhat a lakossági bankszámlákra állampapír-kifizetések formájában. Az elemzők szerint izgalmas kérdés, hogy hova csatornázódik be ez a pénz a kifizetés után. Egyes vélemények szerint akár a lakástakarékpénztárak is felértékelődhetnek, utánanéztünk, valóban így van-e. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Az előttünk álló időszakban ismét nagyobb kifizetési hullám várható az állampapírokból. A jelenlegi helyzet azonban eltér az eddigiektől. Az elmúlt években megszokott magas hozamú állampapír és magas infláció után a befektetők egy valódi döntési helyzettel szembesülnek - hívták fel a figyelmet aCredipasshitelközvetítő elemzői. Az elmúlt években ugyanis logikusan nőtt az állampapírokban tartott lakossági megtakarítás, az inflációkövető konstrukciók kiemelkedő hozamainak köszönhetően. Ez a környezet azonban változóban van. A hozamok mérséklődésével a folytatás szerintük korántsem annyira egyértelmű, mint eddig. Korábban volt már példa arra, hogy egyjelentősebb állampapír-kifizetési hullám után érezhetően fellendült a lakáscélú kereslet, így elképzelhető, hogy a frissen felszabaduló források egy része most is ebbe az irányba fog mozdulni. Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője szerintazonban azzal, hogy előtérbe kerülhetnek más, nem klasszikus befektetések, inkább megtakarítási formák is, a lakáscélok vonatkozásában újrafelértékelődhet a lakás-takarékpénztár szerepe.A30 százalékos kamatbónuszugyanis vonzó alternatíva lehet a stabilitásának köszönhetően egy változó kamatkörnyezetben. A szakember szerint a lakás-takarékpénztár azért lehet releváns, mert ahazai használt ingatlanállomány jelentős része korszerűtlen, sok esetben gyenge energetikai állapotú, ami nemcsak a fenntartási költségeket növeli, hanem az ingatlanok piaci értékét is korlátozza. Ebben a környezetben a lakástakarék-pénztár (LTP) életszerű megoldást jelenthet. Egyszerre támogatja a felújításokat, az életminőség javítását és az ingatlan értékének növelését. Nagyon jól hangzik az egyszeri 30 százalékos kamatprémium, de valójában ezt csak a befizetései után kapja a lakás-pénztártag - tájékoztatSimondán Eszter, a BiztosDöntéspénzügyi szakértője, aki szerint akkor érné meg lakástakarékba tenni a pénzt, ha mellette abetéti kamatis magas lenne. Mivel az LTP kamatprémiumot vagy kamatbónuszt csak a befizetések után ad, tehát minden évben csak az abban az évben újonnan befizetett összeg után, az egész - folyamatosan halmozódó - megtakarításhoz képest ez egy viszonylag kis nyereség - magyarázza a szakember. Így fordulhat elő, hogy az OTP 30 százalékos kamatprémiumávalsem lehet többet elérni, mint 5,64 százalékos EBKM-et (vagyis Egységesített Betéti Kamatlábmutatót, amely a betét egy éves hozamát fejezi ki), tehát évente 5,64 százalék a nyereségmég kamatprémiummal együtt is. A Fundamentánál pedig ez a szám még alacsonyabb. A kisebb összegű, rövidebb futamidejű változatokkal pedig, kamatprémium nélkül számolva az OTP-nél már negatív az EBKM, így tehát ráfizetés lenne ebben tartani a pénzt, és a Fundamenta sem mutat sokkal szebb képet. Ha befektetni szeretné valaki a pénzét, jelenlegjobban járhat,ha állampapírba teszi a megtakarítását. Mivel az LTP-ben a szerződéses összeg egy része lakáshitelből áll, érdemes megnézni, hogy ezt milyen kamatokkal adják a pénztárak. A hitelfelvétellel nem muszáj megvárni a megtakarítási időszak végét, ha a konstrukció megengedi, akár hamarabb is igényelni lehet. Viszont figyelni kell arra, hogy ilyen esetben a pénztártag kamatprémiumot veszíthet. Jó tudni, hogykamattámogatott lakáscélú hitelt is illeszteni leheta lakáskasszához, bár azt, hogy a jövőbeli hitelfelvétel időpontjában milyen állami támogatások lesznek, senki sem tudja előre. Apiaci lakáshitelek kamatajelenleg 6,5-7,5 százalék körül mozog, vagyis kissé magasak a kamatok, legalábbis az elmúlt évek 3-5 százalék körüli kivételesen kedvező kamataihoz képest. AzOTP LakástakarékPrémium konstrukciói mellé több mint 10 százalékos THM (teljes hiteldíjmutató) mellett lehet lakáshitelt kapni, amely valamivel magasabb a többi piaci hitelnél. Aki most köti meg a szerződést, az vagy 4 vagy 8 év múlva veheti fel a lakáshitelt, attól függően, hogy melyik konstrukciót választja. Nem lehet pontosan tudni, hogy hol állnak majd a hitelkamatok 4 év múlva, de 8 év pláne hosszú idő. Addigra már benne van a pakliban, hogyolcsóbban is lehet majd találni hitelt. AFundamentavalamivel kedvezőbb hiteleket ígér. Náluk most rövidebb futamidő mellett is körülbelül 5-6 százalékos kamat mellett lehet hitelt kapni, amijelenleg valamivel kedvezőbb, mint a piaci lakáshitelek. Kérdés persze, hogy mi lesz a kamatokkal 12 vagy 16 év múlva. A lakás-takarékpénztáraknak számos előnye van - derül ki a BiztosDöntés elemzéséből -, de elsősorban azoknak való, akik Akkor is jól jöhet az ilyen típusú megtakarítás, ha nem áll rendelkezésre egyszerre nagyobb összeg, amit befektetne valaki, vagyis a nulláról vagy kis megtakarítással indul, és havonta tud ehhez hozzátenni kis összegeket, akár csak 10-20 ezer forintot. Az LTP előnye, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a bankban tartott pénzhez hasonlóan védi a megtakarítást, az arra kapott nyereség pedigkamatadó és szocho mentes. Kiemelkedő hozamot ezek a termékek nem fognak biztosítani, de mire a futamidő lejár, lesz egy nagyobb összeg, amit lakáscélra lehet felhasználni. Ezt az eredményt viszontugyanúgy lehet produkálni állampapírral vagy piaci hitellel is. -Amíg volt állami támogatás, sokan emiatt kötöttek lakás-takarékpénztári szerződést, de amikor 2018-ban ez megszűnt, minimalizálódott a piac- mondtaTóth Levente, a BiztosDöntés elemzője. Hozzátette: - Később, amikor bejött a magas infláció, nagyobb lendületet vettek az LTP-k is, mert már tudtak ajánlani 30 százalékos kamatbónuszt, amely miatt elég sokan újra belépnek. A szakember kiemelte:a mostani lakásárak mellett az LTP-ből önállóan kevés helyen lehet ingatlant venni.Amit meg lehet ebben takarítani, még a hitellel együtt is csak kiegészítésként vagy további hitel önrészeként jöhet szóba lakásvásárláskor. Emellett arra is alkalmas lehet, hogy fedezze azidőszakosan jelentkező lakásfelújítási költségeket. Az viszont biztos, hogy aki eladja az állampapírját, és 4-5 százalékos reálhozam mellett újra állampapírba fektetheti a pénzét, aznem fogjaehelyett alakástakarékot választani.Nem véletlen, hogy jelenleg iscsúcsra jár az állampapírvétel.Ez ugyanúgy biztonságos és nyereségadó mentes befektetés, amit ráadásul 1 százalékos diszkonttal bármikor el lehet adni - emlékeztetett a szakember. állampapír