● news.bsdnet.hu

Egy friss tanulmány szerint a mikroműanyagok képesek bejutni az immunsejtekbe, amelyekben szó szerint felhalmozódhatnak. Ezek a sejtek normális esetben a szervezet védelmi rendszerének első vonalát jelentik: felismerik és eltávolítják a kórokozókat, baktériumokat vagy más idegen anyagokat. Amikor azonban mikroműanyag-részecskéket nyelnek el, akkor a működésük megváltozhat. A kutatók megfigyelték, hogy az immunsejtek a műanyagdarabkákat is ugyanúgy bekebelezik, mint egy betolakodó mikrobát – csakhogy ezek a részecskék nem bomlanak le: az immunsejtek belsejében maradhatnak, idővel pedig eltömíthetik a sejt belső rendszereit. Ez megnehezíti, hogy a sejtek más feladatukat – például a kórokozók elleni harcot – hatékonyan ellássák. Laboratóriumi kísérletekben azt is látták, hogy a mikroműanyagok hatására az immunsejtek viselkedése megváltozhat. Egyes esetekben túlzott gyulladásos reakció indul be, máskor viszont épp ellenkezőleg: az immunválasz gyengül. Mindkét helyzet problémás lehet, hiszen a túl erős gyulladás károsíthatja a szöveteket, míg a gyengébb védekezés növelheti a fertőzések kockázatát. A kutatók szerint a jelenség egyik kulcsa az, hogy a mikroműanyagok megzavarhatják az immunsejtek jelátviteli folyamatait. Vagyis azokat a biológiai „üzenetküldő” mechanizmusokat, amelyek alapján a sejtek eldöntik, mikor és hogyan reagáljanak egy fenyegetésre. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tudósok egyelőre még csak most kezdik feltérképezni a mikroműanyagok hosszú távú hatásait az emberi szervezetben. A jelenlegi eredmények főként laboratóriumi vizsgálatokból és állatkísérletekből származnak, így további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy pontosan milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek a részecskék. Egy dolog viszont egyre biztosabb: a mikroműanyagok nem csupán környezeti problémát jelentenek. Úgy tűnik, az emberi szervezet egyik legfontosabb védelmi rendszerét, az immunrendszert is képesek megzavarni. A kutatás aJournal of Nanobiotechnologyfolyóiratban jelent meg. Ezek is érdekelhetnek: Nem fogod kitalálni, mi válhat vezető halálokká 2050-reAntibiotikumrezisztencia, mikroműanyag-toxikózis, netán szuperkankó? A mesterséges intelligencia jobban tanul, ha magában beszélAz önmagunkkal folytatott belső párbeszéd tipikusan emberi dolognak tűnik, egy friss kutatás szerint azonban a mesterséges intelligenciának (MI) is kifejezetten jót tesz. Kulcsfontosságú faktoron (is) múlik, hogy hogyan ér véget az univerzumSok minden játszik közre az univerzum végső sorsának alakulásában, de egy dolog kulcsfontosságú. (Forrás:Pubmed,Live Science,Wired; borítókép: Getty Images)