● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Magnific[sz] Azon kapod magad, hogy legszívesebben hozzávágnád a laptopot a falhoz, mert a kollégád már megint túl hangosan szürcsöli a kávét? Vagy mert a közértben valaki túl lassan pakol előtted a szalagra? Ha 45 felett jársz, és az utóbbi időben a türelmed megkopott, minden apróság felhúz, lehet, hogy nem csak egy „nehéz heted” van. Könnyen lehet, hogy egy olyan láthatatlan tünet ordít a testedből, amit a modern orvoslás hajlamos félreérteni. Az ingerültség ugyanis nem csak egy rossz tulajdonság, hanem egy kulcsfontosságú jel, ami mögött komoly, de kezelhető okok állhatnak. A középkorúaknál sűrűsödő, egymásra csúszó tünetek miatt pedig a téves öndiagnózis ára kifejezetten magas: elpazarolt idő és elhúzódó szenvedés. A helyzet az, hogy a klinikusok szerint a dühöt és az irritabilitást sokszor egyszerűen rosszul címkézik. Egy nagy mintás tudományos vizsgálat kimutatta, hogy a súlyos depresszióban szenvedők több mint fele mutatott nyílt ingerültséget vagy dühöt, ami ráadásul a betegség súlyosabb és krónikusabb lefolyásával járt együtt. Ennek ellenére a dühösség valahogy kimaradt a felnőttkori depresszió hivatalos diagnosztikai kézikönyveiből. „A felnőttkori depresszió besorolásában egyáltalán nincs benne … sosem volt számomra logikus, hogy felnőtteknél miért nincs benne” – mondta a Harvard Catalystben Dr. Maurizio Fava, a Harvard Medical School pszichiátere, aki szerint ez a hiányosság rengeteg félrekezeléshez vezet. „A rendeléseinken látunk betegeket, akiket más diagnózissal látnak el, mert sokan úgy vélik: ‘Ha depressziós vagy, nem kellene ennyire dühösnek lenned.’” De a düh nem csak a depresszió pályája. Ott van az ADHD is, amiről sokan még mindig azt hiszik, hogy csak a hiperaktív kisfiúk problémája. Pedig felnőttkorban, különösen a hormonális változások idején, az érzelemszabályozási nehézség az egyik legárulkodóbb tünete lehet. A kettő közötti különbséget a mintázat adja. Az ADHD-s düh hirtelen, mint egy villámcsapás: egy apró frusztrációra aránytalanul nagy, impulzív robbanás a válasz, ami aztán viszonylag gyorsan le is cseng. Ezzel szemben a depressziós ingerültség inkább egy folyamatosan fortyogó, mélyről jövő elégedetlenség, amihez reménytelenség, örömtelenség és alvászavarok társulnak. „…az érzelem nagyon gyorsan és sokkal erősebben tör fel, mint másoknál… különösen a türelmetlenség, frusztráció, ellenségesség, harag esetén…” – magyarázza a jelenséget Dr. Russell Barkley klinikai pszichológus. Michael Manos, a Cleveland Clinic munkatársa hozzáteszi, hogy bár a definíció változott, a valóság nem: „Az érzelemszabályozási zavar már nem része az ADHD definíciójának, de sok ADHD‑s továbbra is küzd az érzései kezelésével.” Ha a kép még mindig nem tiszta, érdemes a test felé fordulni, mert 45 felett a hormonok is elkezdenek bulizni. Nőknél a perimenopauza időszakában az ösztrogén és a progeszteron ingadozása olyan hangulati hullámvasutat indíthat el, ami a legkiegyensúlyozottabb embert is próbára teszi. Az amerikai szülész-nőgyógyász szakmai kollégium szerint a hangulati tünetek, köztük az ingerültség, valósak és gyakoriak ebben az életszakaszban. A férfiak sem maradnak ki: a korral járó tesztoszteronszint-csökkenés, vagyis a késői hipogonadizmus klasszikus tünetei között az ingerlékenység, a fáradtság és a libidócsökkenés is ott szerepel. És ha már a hormonoknál tartunk, egy túlműködő pajzsmirigy is okozhat idegességet, nyugtalanságot és alvászavarokat, amit könnyű pszichés problémának nézni. Végül, de nem utolsósorban, ott van a legbanálisabbnak tűnő, mégis leggyakoribb ok: a rossz alvás. A Harvard Health szerint már néhány rosszul átaludt éjszaka után is megnő az ingerlékeny, nyers reakciók valószínűsége. Sokan nem is tudják, de a nappali feszültségük mögött obstruktív alvási apnoe állhat – ez az az állapot, amikor éjszaka újra és újra leáll a légzés, megzavarva az alvás minőségét. A horkolás, a reggeli fejfájás és a nappali koncentrációzavar mind erre utalhatnak. Szóval, mit tegyél, ha magadra ismertél? Első körben kérj egy alapos anamnézist. Kérj standardizált szűrőteszteket: a depresszióra a PHQ-9, a felnőttkori ADHD-ra az ASRS kérdőív, az alvási apnoe kockázatára is van használatban. Egy alaplabor is sokat elárulhat: egy pajzsmirigyfunkció (TSH) vizsgálat, egy teljes vérkép és egy alapanyagcsere-panel gyorsan kizárhat organikus okokat. Ha pedig önsértő gondolataid vannak, azonnal kérj segítséget. A váratlanul felbukkanó ingerültség nem jellemhiba, hanem egy adat. Egy jelzés, hogy valami nincs rendben. Ha a kiváltó okot megtalálják – legyen az depresszió, ADHD, hormonális zavar vagy alvásprobléma –, a célzott kezelés sokkal gyorsabban hoz megkönnyebbülést, mint a sötétben tapogatózás. Via Harvard Catalyst [kapcsolodo]attores-johet-a-depresszio-es-a-szorongas-kezeleseben-meglepo-dolgot-mutattak-ki-a-varazsgombarol/[kapcsolodo]