Nem elég a beígért pénz az egészségügy rendezéséhez – megszólalt az orvosok szakszervezete a költségvetésről
Origo
2026-10-31 09:35
A 2027-es költségvetés egészségügyi többletforrása segíthet a szakdolgozók bérhátrányának mérséklésében és a munkakörülmények javításában, az ágazat problémáit azonban nem rendezi – derült ki a Magyar Orvosok Szakszervezetének lapunknak adott válaszaiból. Srádi Péter elnök szerint a betegek egyes ellátásoknál rövidebb várakozásra számíthatnak, a széles körben érzékelhető javuláshoz viszont több éven át tartó forrásbővítés szükséges.
Amint arról az Origo korábban beszámolt , a tervek szerint az egészségügy 510 milliárd forinttal kapna többet 2027-ben, ebből közel 192 milliárdot az ágazat nem orvosi munkaköreiben dolgozók béremelésére fordítanának.
Ez az összeg nem elégséges az ágazati problémák megoldásához”
– hangsúlyozta Srádi Péter, aki a bejelentett emelést első lépésnek tekinti.
A szakszervezet szerint az egészségügyi beavatkozásokat a tényleges költségeiknek megfelelően kellene finanszírozni. Ellenkező esetben a kórházi adósság újratermelődik, és elviszi a pluszforrásokat. Nem látják azt sem, hogy a mostani összeg miként rendezné a praxisfenntartás, a helyettesítési díjak, illetve az általuk elfogadhatatlanul alacsonynak nevezett ügyeleti és műszakpótlékok problémáját. Az infláció miatt értéküket vesztő orvosi bérekre ugyancsak választ várnak.
A háziorvosi ellátás megerősítésére a kormány 35,4 milliárd forintot szánna. A bejelentés szerint 43 százalékkal emelkedne a praxisok betegenkénti díja, ötven százalékkal a fiatal háziorvosok bértámogatása, a tartósan betöltetlen körzetek betöltését pedig további 500 millió forint segítené.
Srádi Péter szerint a 43 százalékos emelés feltehetően a beteglétszám alapján járó finanszírozást érinti. Ez azonban a praxis működésének egyik bevétele, nem közvetlenül az orvos fizetése: ebből a pénzből a rendelő működtetését és a dolgozók bérezését is biztosítani kell. A MOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatal háziorvosok után járó bértámogatás bizonyos működési formákban még a garantált bérminimumot sem fedezi. Ez a támogatás elégtelenségét jelzi, nem azt, hogy ennyi lenne az érintett orvosok teljes jövedelme.
A praxisfenntartásnál további gond, hogy a szakszervezetnek nincs információja a több mint egy évtizede változatlan, havi 520 ezer forintos rezsitámogatás emeléséről. Ennek kellene fedeznie többek között a veszélyes hulladék elszállítását, az informatikai rendszer működtetését és a gépjármű fenntartását.
A MOSZ közlése szerint
a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma meghaladja az ezret,
miközben egyre nagyobb az idős háziorvosok aránya. Az asszisztenshiány szintén jelentős: a nagyobb praxisoknak járó kiegészítő támogatás mellett is a betegenként kapott finanszírozás számottevő részét kell a megfelelő bérekre fordítaniuk. A magasabb képzettségű, kiterjesztett hatáskörű ápolók alkalmazását jelenleg kigazdálkodhatatlannak tartják.
A hosszabb rendelési időhöz ráadásul sok helyen a feltételek is hiányoznak. A városokban ugyanazt a rendelőt egymást váltva használják az orvosok, így nincs szabad hely a rendelés meghosszabbítására. Vidéken a több telephely fenntartása jelent gondot a megnövekedett rezsiköltségek miatt. Ez a betegeknek akár több utazást is jelenthet: előfordulhat, hogy a hosszabb rendelés csak a körzet egyik falujában lesz elérhető, vagy a rendelés helyszíne naponta változik a települések között.
A szakszervezet támogatja a teljesítmény ösztönzését, de az ellátás minőségét is objektív szempontok alapján mérné.
A várólistacsökkentést csak akkor tartjuk elfogadhatónak, ha az abban való részvétel valóban önkéntes lesz és nem jár további dolgozói önkizsákmányolással”
– közölte Srádi Péter.
A MOSZ elsőként az alapellátást erősítené meg, mert ezzel a szakrendelők terhelését is csökkenteni lehetne. Jövőre egyes betegcsoportoknál rövidebb várakozást és várólistákat várnak, de a mindennapokban szélesebb körben érzékelhető változásokhoz további éveken át tartó forrásemelésre lesz szükség.