Kétszer annyi pénzt vár az uniótól a kormány, mint amennyit befizet
Index
2026-10-31 13:19
A kormány pénteken késő este nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot . A javaslat indokolásának melléklete szerint az uniós források jövőre a vámbeszedés megtérítésével és a költségvetésen kívüli agrártámogatásokkal együtt 2126 milliárd forintot tesznek ki.
Magyarország hozzájárulása az uniós költségvetéshez 964 milliárd forint. A különbség 1163 milliárd forint, ami a GDP 1,2 százaléka. Ennyivel több pénz érkezik az unióból, mint amennyi Magyarországról odamegy.
A 2126 milliárd forint három részből áll. A legnagyobb tétel a költségvetésben megjelenő uniós programok bevétele, 1523 milliárd forint. Ehhez jön 506 milliárd forint költségvetésen kívüli agrártámogatás, amelyet a gazdák közvetlenül kapnak, és ezért nem szerepel a költségvetés bevételei között. A harmadik tétel a 97 milliárd forintos vámbeszedési költségtérítés. A beszedett vámokat a tagállamok az unió költségvetésébe fizetik be, a beszedés költségeinek fedezésére azonban egy részüket visszakapják.
Ha csak a költségvetésben megjelenő bevételeket nézzük, vagyis a programbevételeket és a vámtérítést, az uniós pénz 1620 milliárd forint, a befizetés 1,7-szerese.
A központi költségvetésben az uniós programok uniós bevétele jövőre 1433 milliárd forint. Ez 2080 milliárd forinttal, 59,2 százalékkal kevesebb, mint az idei módosított költségvetésben szereplő 3513 milliárd. Az Orbán-kormány 2026-os költségvetése 1700 milliárd forinttal számolt, ehhez képest a jövő évi összeg 15,7 százalékkal kisebb.
A csökkenés oka a helyreállítási alap lezárulása. Az RRF a koronavírus-járvány utáni helyreállításra létrehozott uniós alap, amelyből a pénzeket legkésőbb 2026 végéig lehet lehívni. Az idei módosított költségvetésben ebből 2269 milliárd forint bevétel szerepel, a jövő évi költségvetésben egy forint sem.
Az Orbán-kormány idei költségvetése még csak 581 milliárd forint RRF-bevétellel számolt. A Tisza-kormány a 2026-os költségvetés módosításának indoklásában azt írta, hogy az előző kormány a GDP 1,1 százalékának megfelelő olyan uniós forrással számolt, „amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni”. A javaslat preambuluma szerint az új kormány 2026 májusában megállapodott az Európai Bizottsággal a befagyasztott források, köztük a helyreállítási pénzek felszabadításáról. Az idei RRF-bevétel ennek az eredménye, a pénz azonban egyszer érkezik.
A legnagyobb tartós tétel a 2021–2027-es kohéziós operatív programok bevétele. Ez az idei 980 milliárd forintról jövőre 1268 milliárd forintra, 288 milliárddal, 29,4 százalékkal nő. Az Orbán-kormány idénre ugyanúgy 980 milliárddal számolt, mint a módosított költségvetés.
A javaslat indoklása szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodásának köszönhetően 16,4 milliárd euró többletforrás kerülhet a magyar gazdaságba. Ez az elmúlt évek nagyjából a GDP 1,5 százalékát kitevő uniós forrásbeáramlását „közel duplájára emelheti”. A preambulum szerint az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések felhalmozási kiadásai jövőre csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, a CEF-ből 32,6 milliárd forint, az egyéb 2021–2027-es programokból 30,2 milliárd forint érkezik. A belügyi alapokból 27,7 milliárd forint jön. Az unió közös agrárpolitikájának vidékfejlesztési intézkedéseiből jövőre 100 milliárd forint bevétellel számol a költségvetés, az idei módosított 205 milliárd felével. Az Orbán-kormány idénre 80 milliárddal számolt. A halgazdálkodási programból 2,2 milliárd forint jön. A korábban lezárt programok utólagos megtérüléséből mindhárom változatban 90 milliárd forint bevétel szerepel.
A költségvetésen kívüli uniós agrártámogatások jövőre 506 milliárd forintot tesznek ki. Ebből 485 milliárd forint a közvetlen termelői támogatás. Ennek legnagyobb része, 264 milliárd forint az alaptámogatás. A termeléshez kötött támogatásokra 73 milliárd, az agroökológiai programra 73,4 milliárd, a redisztributív támogatásra 67,9 milliárd, a pályakezdő fiatal gazdák támogatására 6,7 milliárd forint jut. Az agrárpiaci támogatásokra 20,7 milliárd forint jut, ebből 10 milliárd a borágazatra. Ezekre a tételekre a melléklet idei összehasonlító adatot nem közöl.
A magyar hozzájárulás az uniós költségvetéshez az idei módosított 821 milliárd forintról jövőre 964 milliárd forintra, 143 milliárddal, 17,4 százalékkal nő. Az Orbán-kormány idénre 789 milliárd forintos befizetéssel számolt. A tagállamok befizetése döntően a bruttó nemzeti jövedelmük arányában alakul. A javaslat nem részletezi, mi okozza a növekedést.
A vámbeszedési költségtérítés 34,6 milliárdról 97,3 milliárd forintra, csaknem háromszorosára nő. Ez arra utal, hogy a kormány jóval több beszedett vámmal számol, mint idén.
Magyarország nettó haszonélvezője marad az uniós költségvetésnek. Jövőre 1163 milliárd forinttal kap többet, mint amennyit befizet.
Ez kisebb különbség, mint idén, amikor az RRF-pénzekkel együtt a költségvetésben megjelenő uniós bevétel a befizetés több mint négyszerese volt.
Az arány viszont hasonló ahhoz, amivel az Orbán-kormány idénre tervezett. Az RRF-pénzek kiesését a kormány a kohéziós programok gyorsításával akarja részben pótolni. 2027 a jelenlegi hétéves uniós költségvetési ciklus utolsó éve.
(Borítókép: Ursula von der Leyen és Magyar Péter Brüsszelben 2026. október 16-án. Fotó: Wiktor Dabkowski / Bloomberg / Getty Images)