← Vissza

● news.bsdnet.hu

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Portfolio 2026-10-31 14:00
A magyar önkormányzatok hosszú évek óta egyszerre küzdenek a közszolgáltatások drágulásával, a munkaerő megtartásának nehézségeivel és a központilag meghatározott finanszírozási korlátokkal. Ráadásul a koronavírus-járványkor az Orbán-kormány sok önkormányzat bevételeit megnyirbálta az iparűzési adónál alkalmazott elvonásokkal, vagy épp a szolidaritási terhek növelésével. A 2027-es költségvetési tervezet jelentős változást hozna, a települések ténylegesen rendelkezésére álló többletforrások nagyságát azonban nem egyszerű meghatározni. Az önkormányzatok ugyanis nemcsak közvetlen állami támogatásokat kapnak, hanem más tárcák előirányzataiból és uniós programokból is részesülhetnek , miközben egyes pénzmozgásokat a költségvetés több helyen is elszámol. A teljes önkormányzati alrendszer bevételi előirányzata a 2026-ra módosított 4922 milliárd forintról 2027-re 5308,7 milliárdra emelkedik, ami 386,7 milliárdos, 7,9 százalékos növekedés . A költségvetési mellékletben szereplő bruttó és konszolidált kiadások különbségéből számításaink szerint az önkormányzati alrendszeren belüli, kétszeresen elszámolható pénzátadások összege 568,3 milliárdról 426,9 milliárd forintra csökkenhet . A belső átadásokkal korrigált bevételi keret így a Portfolio számításai szerint 4353,7 milliárdról 4881,8 milliárd forintra emelkedhet, vagyis 528 milliárd forinttal, 12,1 százalékkal bővülhet. A 2027-re tervezett 3 százalékos inflációval számolva ez közel 9 százalékos reálnövekedésnek felelne meg – de fontos hangsúlyozni, hogy a konszolidált bevétel csak egy számított mutató, nem önálló költségvetési előirányzat. A bevételnövekedés meghatározó része az államháztartáson belülről érkező támogatásokból származhat , melyek bruttó összege 2217,2 milliárdról 2533,7 milliárd forintra emelkedik , ebből a működési támogatások csaknem 250 milliárddal , a fejlesztési célúak 66,7 milliárddal nőnek. A belső önkormányzati átadások kiszűrésével a más államháztartási szereplőktől származó támogatások számított összege 1648,9 milliárdról 2106,8 milliárd forintra, közel 458 milliárddal bővül. A helyi közhatalmi bevételek ezzel szemben mindössze 43,7 milliárd forinttal, 1907,3 milliárdról 1951 milliárdra emelkednek, ami 2,3 százalékos növekedés , tehát a jövőre a büdzséhez becsült 3 százalékos inflációs szinttől is elmarad. A termékek és szolgáltatások adóiból származó bevételek lényegében stagnálnak, 1623 milliárdról 1628,4 milliárdra nőnek, miközben a vagyoni típusú helyi adók bevétele 245,5 milliárdról 291,8 milliárdra emelkedhet. Ráadásul az egyéb közhatalmi bevételek nyolcmilliárd forinttal csökkennek a 2027-es költségvetési tervezet becslései alapján. Az önkormányzatok pénzügyi mozgástere elsősorban az állami támogatások növelésétől bővülhet, nem a saját adóbevételek gyorsabb növekedésétől. A többlet egy része ráadásul továbbra is meghatározott feladatok finanszírozására használható fel. A Portfolio korábbi cikkében már bemutattuk, hogy a Tisza-kormány önkormányzati finanszírozással kapcsolatos bejelentései vegyes fogadtatásra találtak a polgármesterek körében, amikor az ősszel egyeztettek. Karácsony Gergely főpolgármester a pénzügyi könnyítés lehetőségét emelte ki, míg Pintér Bence győri és Pikó András józsefvárosi polgármester arra figyelmeztetett, hogy a támogatások elosztása és az egyes közfeladatok tényleges finanszírozása legalább olyan fontos, mint az országos keretösszegek növelése. A benyújtott költségvetésben az önkormányzatok közvetlen támogatásait tartalmazó IX. fejezet kiadási előirányzata 1414,8 milliárdról 1613,3 milliárd forintra emelkedik, vagyis 198,5 milliárd forintos, 14 százalékos növekedést mutat – ami önmagában elégtelen lehet a kivéreztetett településvezetéseknek. Viszont a kormányzati bejelentésekben k orábban csak 64 milliárd forintos támogatásnövelésről volt szó, a teljes fejezeti összegek összevetése ugyanis jóval nagyobb bővülést mutat . A szolidaritási hozzájárulásból származó állami bevétel közben 395,8 milliárdról 335,7 milliárd forintra csökken, ami 60,1 milliárdos, 15,2 százalékos könnyítést jelent. A közvetlen támogatásokat és a szolidaritási befizetéseket együtt vizsgálva az önkormányzati fejezet nettó finanszírozási egyenlege 1019 milliárdról 1277,7 milliárd forintra változik, vagyis 258,7 milliárd forinttal több nettó forrás biztosítását jelenti a központi költségvetés számára. Budapest esetében a törvényjavaslat 77 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást rögzít, ami a korábban bejelentett , mintegy 30 milliárdos tehercsökkentéssel áll összhangban . A központi támogatások részletes bontásából látható, hogy A korábbi bejelentésekben szereplő, Budapest közlekedéséhez kapcsolódó 50 milliárdos többletet azonban nem lehet automatikusan ehhez hozzáadni, mivel a közlekedési finanszírozás több költségvetési fejezetet érint. Az önkormányzati alrendszer teljes személyi juttatásai 1452,9 milliárdról 1738,6 milliárd forintra, csaknem 20 százalékkal emelkednek . Ez 285,7 milliárd forintos növekedés, amihez a munkáltatói járulékok további 27,3 milliárdos bővülése társul. A dologi kiadások ennél mérsékeltebben, 63,9 milliárd forinttal nőnek. A többlet jelentős része tehát a közszolgáltatásokban dolgozók béremeléséhez és a meglévő intézményrendszer finanszírozásához kapcsolódhat, nem feltétlenül jelent szabadon elkölthető forrást. A beruházásoknál ugyanakkor még gyorsabb növekedést terveznek: Más költségvetési fejezetekben is jelentős településfejlesztési keretek szerepelnek: a Szent István Fejlesztési Alap pilot évének – ebben még csak 1000 önkormányzat érintett – kiadási előirányzata 70 milliárd, a TOP Plusz működési és felhalmozási kiadásai együttesen mintegy 321,8 milliárd forintot tesznek ki. Ezeket azonban nem lehet automatikusan hozzáadni az önkormányzatok bevételeihez, mert nem kizárólag települési önkormányzatoknak szólnak, és egy részük már megjelenhet az önkormányzati mérlegben. A költségvetés az önkormányzati alrendszer 2026-os, 70,1 milliárd forintos pénzforgalmi hiánya helyett 2027-re 13,3 milliárdos többletet irányoz elő. A bevételek növekedése és a beruházások bővülése tehát kedvezőbb pénzügyi helyzetet vetít előre, de az önkormányzati finanszírozás alapvető szerkezete egyelőre változatlan marad. A kormány korábbi bejelentései alapján az átfogóbb önkormányzati reform 2028-ban következhet, így 2027 elsősorban a pénzügyi stabilizáció éve lehet. Az viszont borítékolható, hogy a következő napokban sok polgármester kritizálja majd a költségvetési terveket, várhatóan még lesznek alkudozások a büdzséről. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Eredeti cikk megtekintése →