2032-ben jöhet az euró, a költségvetés már erre a menetrendre épül
Index
2026-10-31 14:17
Kármán András pénzügyminiszter október 20-án késő este a Reutersnek adott interjúban azt mondta, hogy a költségvetési kiigazítás akár 2032-ben lehetővé teheti az euró bevezetését. A miniszter szerint ha a hiány 2030-ra a GDP 3 százaléka alá kerül, az megnyitja az utat a 2032-es csatlakozás előtt.
Minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak
– mondta Kármán. Hozzátette, hogy a kormány még nem tűzött ki céldátumot.
A pénzügyminiszter az interjúban hangsúlyozta, hogy nem a gyors hiánycsökkentés a cél.
Nem az a célunk, hogy pusztán rövid távon maximalizáljuk a hiánycsökkentést
– mondta. A kormány olyan intézkedésekre törekszik, „amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy 2030-ban 3 százalék alá csökkenjen a hiány”. Kármán szerint a bevezetés időpontját „elsősorban a hiány csökkentése fogja meghatározni”.
Az árfolyam-mechanizmusba, az ERM II-be lépéssel kapcsolatban óvatosabb volt Magyar Péter miniszterelnöknél és Kurali Zoltán jegybanki alelnöknél. A Portfolio beszámolója szerint ők ketten nem látnak okot a halogatásra.
Nem az a lényeg, hogy minél gyorsabban belépjünk az ERM II-be, hanem hogy minél előbb bevezessük az eurót, és a lehető legkevesebb időt töltsük az ERM II-ben
– mondta Kármán. Szerinte árfolyam szempontjából „nagyon nehéz meghatározni a belépés megfelelő időzítését”, és „a túl korai belépés vagy az árfolyam középértékének túl korai rögzítése nem feltétlenül lenne ideális”. A miniszter azt is kiemelte, hogy „az eurózóna sokkal bonyolultabb intézményrendszer, mint 10–15 évvel ezelőtt”.
A kormány jövőre a jegybankkal közös munkacsoportot hoz létre, amely feltérképezi az ERM II-be lépés előtti feladatokat, és „reális” ütemtervet készít.
A pénteken benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat preambuluma külön bekezdésben foglalkozik az euróval.
A fejlődés hosszabb távú záloga az euró bevezetése. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit
– áll a szövegben. A javaslat szerint ennek előfeltétele a hiány tartós csökkentése.
A preambulum az euró előnyeit a kamatkiadásokkal indokolja. „Ha a magyar állam 2020 és 2025 között a kelet-közép-európai euróövezeti országokéhoz hasonló kamatszinten finanszírozhatta volna magát, mintegy 9200 milliárd forintot takaríthatott volna meg – többet, mint amennyit az ország 2024-ben az oktatásra és az egészségügyre együttesen fordított” – írja a javaslat.
A költségvetés jövőre a GDP 4,9 százalékára csökkenti a hiányt az idei 7,5 százalékról. Az államadósság az idei 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a tanács „helyesnek tartja a 2027. évet követő fokozatosan csökkenő hiány- és adósságpályát”. A testület továbbra is szükségesnek tartja, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.
A Pénzügyminisztérium októberben nyilvánosságra hozott 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programja szerint a hiány 2027-ben 4,9, 2028-ban 4, 2029-ben 3,4, 2030-ban 2,8 százalék lesz. Az államadósság ugyanebben az időszakban 77,2 százalékról 76,9, 76,2, majd 74,9 százalékra csökken. Az infláció a program szerint 2028-tól 2,5 százalék, ami megegyezik a jegybank szeptemberben leszállított céljával.
Legkésőbb 2030-ig teljesítjük az eurócsatlakozás valamennyi feltételét
– áll a dokumentumban.
A program ugyanakkor a 2029-re és 2030-ra felvázolt, 3 százalék feletti gazdasági növekedést maga sem tekinti előrejelzésnek.
A 2029-re és 2030-ra közzétett növekedési mutatók így gazdaságpolitikai aspirációnak tekinthetők
– írja a minisztérium. Az ERM II és a 2032-es év a programban nem szerepel.
Az euró bevezetéséhez öt maastrichti feltételt kell teljesíteni. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság a 60 százalékot, illetve ha meghaladja, kielégítő ütemben kell csökkennie. Az infláció és a hosszú lejáratú kamatok nem lehetnek sokkal magasabbak a három legjobban teljesítő uniós ország átlagánál. Az ország pénzének emellett legalább két évet kell eltöltenie az ERM II árfolyam-mechanizmusban, súlyos feszültségek nélkül.
A két év és a hiánycél együtt adja ki 2032-t. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentése mindig a legutóbbi lezárt év hiányát vizsgálja. Ha a hiány 2030-ban 3 százalék alá kerül, ezt a 2031-es értékelés tudja figyelembe venni, és a bevezetés legkorábban 2032. január 1-jén történhet meg. Horvátország példája ezt a menetet mutatja. A horvát kuna 2020 júliusában lépett az ERM II-be, a konvergenciajelentés 2022 júniusában született meg, és az ország 2023. január 1-jén vezette be az eurót.
Ebből az is következik, hogy a forintnak nagyjából 2029 közepéig be kellene lépnie az ERM II-be ahhoz, hogy 2031 közepére meglegyen a két év. Ez akkorra esik, amikor a hiány a program szerint még 3,4 százalék.
A jövő évi költségvetés szerint Magyarország 2027-ben egyik költségvetési kritériumot sem teljesíti. A hiány 4,9 százalék, az államadósság 77,2 százalék, ez 17 százalékponttal több a 60 százalékos határnál. A program szerint 2030-ra is 74,9 százalék lesz, így az adósságnál a csökkenés ütemét fogják vizsgálni.
Az infláció a költségvetés szerint jövőre 3 százalék. Hogy ez a feltételnek megfelel-e, az a három legalacsonyabb inflációjú uniós ország akkori adataitól függ.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)