← Vissza

● news.bsdnet.hu

Az állam saját működésén spórolna, a pazarló kiadások felszámolásával húzná meg a nadrágszíjat

Index 2026-10-31 15:32
A kormány pénteken késő este benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslata szerint a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya az idei módosított költségvetés szerinti 7110 milliárd forintról 5103 milliárd forintra, 2007 milliárd forinttal csökken. A javaslat indoklása szerint az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 7,5 százalékáról 4,9 százalékára mérséklődik. „Az állam 2026 májusában önmagán kezdte és 2027-ben önmagán folytatja a felelős gazdálkodást” – áll az indoklásban. A Pénzügyminisztérium szerint a hiánycsökkentés „elsősorban saját működésének észszerűsítésén és a pazarló kiadások felszámolásán alapul”. A 2,6 százalékpontos hiánycsökkenés két részből áll. A javaslat indoklása szerint ebből 1,4 százalékpontot az idei egyszeri tételek kiesése ad. Ezek közé tartozik az 500 milliárdos Havária Alap, a 478 milliárd forintnyi egyszeri helyreállítási alapos (RRF) tranzakció, a 348 milliárdnyi kifutó program, a 333 milliárdos uniós bírósági visszatérítés és a 222 milliárdos nettó fegyverpénz. A kormány intézkedései további 2,6 százalékpontnyi megtakarítást és többletbevételt hoznak. Ennek nagyjából felét, a GDP 1,4 százalékát a kormány vállalásaira fordítja, így a hiányt intézkedésekkel 1,2 százalékponttal csökkenti. A 2,6 százalékpontos csökkenés nagy hiánycsökkentés, de a kormány saját számítása szerint ennek kevesebb mint a fele, 1,2 százalékpont származik tartós intézkedésekből, a többi az idei egyszeri kiadások kiesése. A javaslat szerint a „felelős gazdálkodás” együtt 1465 milliárd forinttal javítja az egyenleget, ez a GDP 1,5 százaléka. Ebből 1018 milliárd forintot kilenc nevesített tétel ad. Az útkoncesszió megszüntetése és az M5, M6 autópálya díjainak csökkenése 246,1 milliárd forintot hoz. A kevéssé hatékony gazdaságfejlesztési támogatások visszavágása 169,5 milliárdot, a migrációs bírság megszűnése 135 milliárdot, a kekvák támogatásának csökkentése 119,3 milliárdot hoz. A kormányzati kommunikáció, a kiemelt állami rendezvények és az előző kormányhoz közeli szervezetek juttatásainak csökkentése 92,6 milliárdot ad. Az ingatlan- és presztízsberuházásokon 87,7 milliárd, a közmédián 61,3 milliárd, a központi beszerzéseken 56,2 milliárd forint a megtakarítás. Az indoklás szerint az előző kormány „saját klientúrájának támogatását célzó programok” átalakítása további 50,3 milliárdot hoz. A fennmaradó nagyjából 450 milliárd forint az állami működés és a felhalmozás általános visszafogásából jön. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a minisztériumok és intézmények működési kiadásai 10 százalékkal, felhalmozási kiadásai 20 százalékkal csökkennek. A megtakarítások nem az állam bér- és dologi kiadásainál jelentkeznek. A központi alrendszer közgazdasági bontása szerint a személyi juttatások az idei módosított 4961 milliárd forintról jövőre 5523 milliárdra, 11,3 százalékkal nőnek. Ennek fő oka a 677 milliárd forintos közszolgálati béremelés. A dologi kiadások 6753 milliárdról 6999 milliárd forintra, 3,6 százalékkal emelkednek, ami nagyjából megfelel a várható inflációnak. Az Orbán-kormány 2026-os költségvetése 4988 milliárd forint személyi juttatással és 6367 milliárd dologi kiadással számolt. A minisztériumok száma is nőtt. Az Orbán-kormány tavaly májusban benyújtott 2026-os javaslatában a Honvédelmi Minisztérium nélkül 12 minisztérium igazgatására 138 milliárd forint személyi juttatás jutott. 2027-ben 15 minisztériumra 159 milliárd forint jut, ez 15 százalékkal több. Ez azonban az állami bérkeret növekedésének kevesebb mint 4 százaléka, a többletet döntően a közszolgálati dolgozók béremelése adja. A csökkenés más kiadási tételeknél jelentkezik. A felhalmozási kiadások az idei módosított 6310 milliárd forintról 3865 milliárdra, 38,7 százalékkal esnek. Ezen belül az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek között a cégeknek adott tőkejuttatások is szerepelnek, 4841 milliárdról 2567 milliárd forintra csökkennek. Az állami beruházások 1400 milliárdról 1206 milliárd forintra, 13,8 százalékkal mérséklődnek. Az egyéb működési célú kiadások, köztük a vállalati és alapítványi támogatások, 20 711 milliárdról 19 855 milliárd forintra csökkennek. A csökkenés tehát elsősorban a cégeknek, alapítványoknak és koncessziós partnereknek fizetett összegeknél jelentkezik, a bér- és dologi kiadások pedig a béremelések miatt nőnek. A minisztériumok közül nominálisan a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kerete csökken a legjobban. Az idei módosított 2588 milliárd forintról 1845 milliárd forintra esik, ez 743 milliárd forintos, 28,7 százalékos csökkenés. A különbség azonban nagyrészt nem jelent kevesebb közlekedési szolgáltatást vagy beruházást. A csökkenés legnagyobb tétele egy egyszeri idei kiadás kiesése. Az októberi módosítás 647,6 milliárd forintot adott a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami társaságoknak. Az Orbán-kormány 2026-os javaslatában ilyen tétel nem szerepelt, jövőre pedig 0,5 milliárd forint jut erre a célra. Ezt a változást az uniós források és azok előfinanszírozása indokolja. A második legnagyobb tétel az útkoncesszió megszűnése. A gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjai 566 milliárdról 319,9 milliárd forintra, 246,1 milliárddal csökkennek. Ennek oka, hogy a 35 éves gyorsforgalmi útkoncesszió az M1 fejlesztésének kivételével 2027. április 1-jén megszűnik, és mérséklődnek az M5 és az M6 díjai is. A települési és infrastrukturális fejlesztési feladatok kerete 61,1 milliárdról 29,3 milliárd forintra csökken. Kifutnak a Mohács 500 és a Visegrád 700 emlékév fejlesztései is. Közben több pénz jut a közösségi közlekedésre. A közlekedési közszolgáltatások költségtérítése 887,5 milliárdról 1018,7 milliárd forintra, 14,8 százalékkal nő. Új, 40 milliárdos sor jelenik meg zöld és fenntartható ágazati intézkedésekre. Az útdíjrendszerek üzemeltetése más sorra került. Az Orbán-kormány tavaly májusban benyújtott javaslatában a közlekedésért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium 2026-ra 1710 milliárd forintot kapott volna. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2027-es kerete ennél 135 milliárddal több, bár a két minisztérium feladatköre nem teljesen azonos. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium kerete az idei módosított 2697 milliárd forintról 2184 milliárdra, 513 milliárd forinttal, 19 százalékkal csökken. Itt is egyszeri tétel a legnagyobb. Az idei módosított költségvetés 645,6 milliárd forintot adott „egyéb társaságok forrásjuttatására”, jövőre ilyen sor nincs. A Paks II. Zrt. tőkeemelésére 206,6 milliárd helyett 175 milliárd forint jut. Kifut a januári rezsitöbblet 62,6 milliárdos átvállalása is. A vállalkozásoknak szánt támogatások csökkennek. A vállalkozásfejlesztési feladatok kerete 357,6 milliárdról 251,2 milliárd forintra, 29,8 százalékkal esik. Ezen belül a Széchenyi Kártya Programokra 323,9 milliárd helyett 232 milliárd, az agrár Széchenyi Kártya konstrukciókra 20,7 milliárd helyett 15,8 milliárd forint jut. A térségi fejlesztési feladatok kerete 79,8 milliárdról 34,8 milliárd forintra csökken. A beruházásösztönzés viszont nő. A beruházás-ösztönzési célelőirányzat 160,2 milliárdról 175,4 milliárd forintra emelkedik. Új sorként 85 milliárd forintos gazdaságfejlesztési tartalék és 25 milliárdos exportképesség-fejlesztési program jelenik meg. A kormány bejelentése szerint a vállalkozásfejlesztésre és innovációra fordítható uniós forrás 114 milliárdról 230 milliárd forintra nő. A javaslat indoklása szerint a hazai forrású vállalati támogatások helyét fokozatosan uniós programok veszik át. A beruházások 2025-ben 4,1, idén 2 százalékkal csökkentek, a kormány jövőre 5,7 százalékos növekedéssel számol, döntően az uniós források beáramlására építve. A gazdasági minisztérium fejezetében egyetlen nagy tétel nő érdemben, a Lakossági Rezsivédelmi Alap. Ez az idei módosított 871,5 milliárd forintról 1159,9 milliárd forintra, 288,4 milliárddal, 33,1 százalékkal emelkedik. Az Orbán-kormány 2026-os javaslatában 792,5 milliárd forint szerepelt. A javaslat indoklása szerint a magasabb energiaárak önmagukban mintegy 232 milliárd forinttal növelik a rezsivédelem kiadásait. A keret az idei várakozásnál alacsonyabb energiaárakkal számol. A költségvetés jövőre 79 dolláros átlagos olajárral tervez az idei 88 dolláros várakozás után, miközben a Brent október végén 113 dollár fölött járt. A rezsivédelem költségét elsősorban a gáz- és az áramár határozza meg, ezek feltevéseit a javaslat nem közli. A Rezsivédelmi Alap a törvényjavaslat szerint központi tartalékként is szolgál, felhasználásáról a kormány nyilvános határozattal dönt. Miközben a két gazdasági tárca kerete csökken, több minisztériumé nő. Az Egészségügyi Minisztérium kerete 326 milliárd forinttal, 19,7 százalékkal emelkedik. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumé 281 milliárddal, 9,5 százalékkal, a Belügyminisztériumé 211 milliárddal, 15,4 százalékkal nő. A Szociális és Családügyi Minisztérium 186 milliárddal, 25,2 százalékkal, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium 145 milliárddal, 53,6 százalékkal kap többet. A Honvédelmi Minisztérium kerete 99 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal nő. A Költségvetési Tanács szerint a minisztériumi és intézményi kiadások csökkentése „szigorú végrehajtási kontrollt igényel”. A testület arra is figyelmeztetett, hogy egyes megtakarítások, például a koncessziós szerződések felmondása, „csak részben függ a Kormánytól”. A kormány válasza szerint az egyes kiadási intézkedések megalapozottságát a fejezeti kötetekben mutatja be, ezek még nem jelentek meg. (Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Eredeti cikk megtekintése →