Több mint hatvanmilliárdot vágnak le a közmédia költségvetéséből – leépítések és műsormegszüntetések a Tiszánál
Magyar Nemzet
2026-10-31 18:28
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat mindössze 80 milliárd forintot irányoz elő a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatására, szemben az idei 141 milliárd 268 millió forinttal. Ez 61,27 milliárdos, 43,4 százalékos csökkentést jelent. Különösen figyelemre méltó, hogy – mint arra lapunk korábban rámutatott – a kabinet még a 2026-os költségvetés októberi módosításakor sem nyúlt a közmédia támogatásához, noha Magyar Péterék a választási kampányban annak azonnali visszavágását ígérték. Most viszont egyetlen év alatt csaknem a felére csökkentenék az előirányzatot. A javaslat a 80 milliárdos támogatás részletes felosztását sem tartalmazza: nem derül ki belőle, mennyi jutna az egyes közszolgálati feladatokra, sőt az ismét önállóvá váló MTI finanszírozására sem különítettek el azonosítható összeget.
A megszorítások következményei már a költségvetés benyújtása előtt érzékelhetővé váltak. A Magyar Nemzet október elején számolt be arról, hogy megkezdődött a csoportos létszámleépítés előkészítése a Duna Médiaszolgáltatónál, amely értesüléseink szerint akár száznál is több dolgozót érinthet. A munkavégzés alól korábban mentesített alkalmazottak egy részének közös megegyezést ajánlottak, miközben arra is figyelmeztették őket, hogy bizonyos munkavállalói magatartásokra hivatkozó felmondás esetén végkielégítés nélkül távozhatnak. A közmédia vezetése lapunk megkeresésére maga is megerősítette, hogy szervezeti átalakítással és létszámcsökkentéssel számol, az elbocsátások pontos mértékét azonban nem közölte.
A műsorkínálatban ugyancsak látványos változások következnek. Október 31-ével befejezi működését a Nemzeti Sportrádió , amelynek műsorai közül egyes sporttartalmak a Kossuth Rádióhoz kerülnek át, a külsős műsorkészítők szerződései viszont megszűnnek. Az M2 Petőfi TV és a Petőfi Rádió műsorait eddig gyártó IKO-val is felbontják a szerződést, a gyártást ezentúl belső kapacitásból oldják meg. A Petőfi Rádió ugyanakkor változatlan stábbal működik tovább. A közmédia közlése szerint a két intézkedéssel évente több mint kétmilliárd forintot takarítanak meg, a júliusban indított átvilágítás nyomán pedig az eddigi megtakarítások már meghaladják a húszmilliárd forintot.
Nem minden műsor esetében beszélhetünk azonban egyszerű gyártási átszervezésről. A Hazajáró című, Kárpát-medencét bemutató sorozattól a nyáron, tizenegy résszel a tervezett befejezése előtt vált meg a közmédia. Október 12-én a Hagyaték című ismeretterjesztő műsor ismétlését is levették a műsorrendről, a döntés pontos okát pedig lapunk kérdésére sem árulták el.
A televíziós csatornák helyzete sem megnyugtató: a Magyar Nemzet korábbi értesülései szerint felmerült az M1 és a Duna összevonása , valamint más közszolgálati csatornák, köztük a Duna World, az M2 és az M5 átalakítása is. Ezekről egyelőre nincs végleges döntés. Kérdéses a Csukás és a Szakcsi tematikus rádiók sorsa is.
Még a Nemzeti Sport nyomtatott kiadásának jövője sem tisztázott.
A közmédia október 30-án lapunknak adott válaszában közölte: a napilap további működéséről a december 31-ig elkészítendő stratégia alapján születhet döntés. Az M4 Sport esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésünket szintén nyitva hagyták. Vagyis a kormány már meghatározta a közmédia finanszírozásának drasztikus csökkentését, miközben az új működési modell több alapvető részlete még kidolgozásra vár.
A pénzügyi megszorításokat a közmédia teljes szervezeti átalakítása kíséri. A nyáron elfogadott médiatörvény-módosítás nyomán az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összevonásából létrejött a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., miközben a Magyar Távirati Iroda önálló nonprofit társaságként működik tovább. Az új rendszerben mindkét szervezet felett a Független Közmédia Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A testület dönt a vezérigazgatók, a felügyelőbizottságok és a könyvvizsgálók személyéről, továbbá jelentős gazdálkodási kérdésekben is jóváhagyási joggal rendelkezik.
Az Országgyűlés szeptemberben megválasztotta a Független Közmédia Testület első hat tagját, miután a tiszás többség a parlamenti bizottságban korábban kétszer is leszavazta az ellenzéki frakciók jelöltjeit. A testület függetlensége így már a megalakulásakor politikai viták kereszttüzébe került.
A közmédia irányításában ráadásul nem ez az egyetlen testület. A Médiatanács továbbra is hatósági feladatokat lát el, míg a költségvetés előkészítésében a Közszolgálati Költségvetési Tanács működik közre. Utóbbi véleményezi az egyes társaságok pénzügyi terveit, a támogatások mértékéről azonban végső soron az Országgyűlés dönt.
A finanszírozás átláthatóbbá tételére ugyanakkor még várni kell: a törvénymódosítás értelmében 2028-tól három évre szóló, külön törvényben elfogadott közmédia-költségvetés készülne, amelyben az egyes szolgáltatások támogatását is nevesíteni kell. A 2027-es esztendő így átmeneti év marad, amelyben az új intézményrendszernek már a jelentősen csökkentett forrásokból kell gazdálkodnia.
Magyar Péter már a választási kampányban világossá tette, hogy győzelme esetén gyökeresen átalakítja a közmédiát:
a közszolgálati hírszolgáltatás felfüggesztésével és a szervezet átalakításával fenyegetőzött, miközben a közmédiát rendszeresen a Fidesz propagandagépezetének nevezte.
A választási győzelmet követően július 7-én le is állították az M1 folyamatos hírcsatorna-funkcióját, és kezdetét vette az intézmény átvilágítása. Az átmeneti vezetés azzal indokolta a változásokat, hogy a korábbi működéstől megszabadulva független közszolgálati médiát kíván létrehozni.
Az ígért megújulásból egyelőre leginkább a leépítések és a megszüntetések láthatók. A Tisza-kormány a korábbi pazarlás felszámolására hivatkozik, ám miközben már 61 milliárd forinttal csökkentené a közmédia támogatását, továbbra sem világos, milyen műsorokkal, intézményekkel és létszámmal kívánja biztosítani a közszolgálati feladatok ellátását.