Súlyos hibákat talált az ÁSZ az uniós kkv-támogatásokban, húsz fejlesztésből csak öt volt eredményes
Index
2026-10-31 20:03
Három-négy év alatt alig 150 órát használt munkagépeket, rosszul hasznosuló beruházásokat és a fejlesztések tényleges eredményét alig mérő támogatási rendszert talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – írja a Népszabadság a számvevőszék két friss jelentése alapján. Az ÁSZ harminc vállalkozásfejlesztési projektet ellenőrzött tételesen, összesen 3,1 milliárd forint uniós támogatás felhasználását.
A vizsgált két programot az Orbán-kormány idején, 2021-ben és 2025-ben hirdették meg. Mindkettő a 2021–2027-es uniós ciklus Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszának (GINOP Plusz) része. A cél az volt, hogy a kis- és középvállalkozások, különösen az elmaradottabb térségekben, korszerűbb gépekkel és új beruházásokkal hatékonyabbak legyenek.
A súlyosabb megállapítások a 2021-es programhoz kapcsolódnak. Ebből az ÁSZ kockázatelemzés alapján húsz projektet választott ki, amelyekhez összesen 2,9 milliárd forint támogatás tartozott . Csak öt beruházás bizonyult eredményesnek, hét részben eredményes, öt eredménytelen volt, három esetben pedig az eredményesség nem volt értékelhető.
Öt projektnél több mobil munkagép három-négy év után is újszerű állapotban volt, vagy összesen 150 üzemóránál kevesebbet használták. Ez évente átlagosan néhány tucat órát jelent, miközben a beszerzéseket éppen a cégek teljesítményének javításával indokolták. Három projektnél az ÁSZ megállapította, hogy a cégek megszegték a támogatáshoz kapcsolódó fenntartási kötelezettségeket, és szabálytalansági eljárást kezdeményezett.
A 2025-ös programból az ÁSZ tíz, összesen 233 millió forinttal támogatott beruházást ellenőrzött. Ezeknél a cégek szabályosan számoltak el az előleggel, a hosszabb távú eredményességről azonban még nem lehet mondani semmit, mert a program még tart.
A 2021-es programban 843 vállalkozás kapott összesen 94,3 milliárd forint támogatást. A cégek akkor tarthatták meg véglegesen a pénzt, ha teljesítettek bizonyos feltételeket. Az ÁSZ szerint azonban a három eredményességi feltételből kettő lényegében adminisztratív volt, így nem mutatta meg, hogy a beruházás valóban javította-e a vállalkozás teljesítményét.
A hivatalos adatok szerint a cégek közel négyötöde teljesítette az előírt feltételeket. Az infláció hatását kiszűrve azonban ez az arány 52–53 százalékra esett, vagyis a bevételek papíron kimutatott növekedése sokszor nem jelentett valódi előrelépést.
A 2021-es programban a pénz nagy része a négy leghátrányosabb régióba került, de 16,8 milliárd forint olyan cégekhez jutott, amelyek székhelye fejlettebb térségben volt. Ez nem szabálytalan, de felveti a kérdést, hogy a fejlesztések haszna mennyiben maradt a felzárkóztatni kívánt térségekben.
A 2025 márciusában meghirdetett, kifejezetten a hátrányos helyzetű térségek kisebb vállalkozásainak szóló program kerete 50 milliárdról 150 milliárd forintra nőtt. Az ellenőrzésig 1252 projekt kapott összesen 30,9 milliárd forintot. Ebből 3,8 milliárd 91 fejlett régióbeli székhelyű vállalkozáshoz került, közülük budapesti cégekhez 2,43 milliárd forint. A fejlesztéseket a jogosult térségekben kellett megvalósítani, így ez sem jogosulatlan, de a támogatás célzottsága szempontjából figyelemre méltó.
Az ÁSZ azt javasolta a támogatásokat kezelő irányító hatóságnak, hogy a jövőben ne csak a pályázati feltételek teljesítését ellenőrizzék, hanem azt is mérjék, milyen gazdasági eredményt hoznak az uniós pénzből megvalósított fejlesztések.
(Borítókép: Nehéz építőipari munkagépek és kotrógépek dolgoznak egy földút burkolatán 2026. szeptember 18-án. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)