← Vissza

● news.bsdnet.hu

Brutális beismerés, nincs több vita: kiderült, miért végezte ki a Tisza-kormány az Otthon startot – ezért vezették be igazából a Wekerle Pluszt

VG 2026-11-01 14:29
Több mint 344 milliárd forinttal csökkentené a kormány az otthontámogatásokra fordított költségvetési kiadásokat 2027-ben. A Magyar Péter vezette kabinet által benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint a 2026-os 654,4 milliárd forintos módosított előirányzat helyett jövőre mindössze 310,2 milliárd forint szerepel ezen a soron. Ez 52,6 százalékos visszaesést jelent, vagyis a kormány kevesebb mint feleakkora összeget tervez lakástámogatásokra, mint az idei módosított költségvetésben – derül ki a Költségvetési Tanács véleményéből és a 2027-es költségvetési törvényjavaslatból. A változás időzítése különösen figyelemre méltó, hiszen október 31-én lezárult az Otthon Start Hitelprogram, amelynek kivezetésénél 15 napos türelmi idővel is számolnak. A konstrukció helyét 2027-től a Wekerle Plusz veszi át, amelyet a kormány a lakhatási támogatási rendszer megújításának részeként mutatott be. A költségvetési számok ugyanakkor arra utalnak, hogy a programváltással párhuzamosan nem a lakástámogatási kiadások kiterjesztése, hanem azok jelentős visszafogása történik. Az állam ugyanis több százmilliárd forinttal kisebb keretet irányoz elő a Lakástámogatások költségvetési soron. A költségvetési törvényjavaslat XLII. fejezetének 29. címén szereplő előirányzat 2026-ban eredetileg 437,9 milliárd forint volt, ezt év közben 654,4 milliárdra módosították. Ehhez képest a 2027-re betervezett 310,2 milliárd forint még az idei eredeti előirányzatnál is közel 128 milliárddal alacsonyabb. A Költségvetési Tanács részletesen is megvizsgálta, milyen tényezők állnak a jelentős visszaesés mögött. A testület szerint a kiadáscsökkentést részben két korábbi támogatási konstrukció kifutása magyarázza. Az egyik a vidéki otthonfelújítási támogatás, amely 2026. június 30-án fejeződött be. A másik az Otthon Start Hitelprogram, amelynek lezárását október 31-re teszi a dokumentum, 15 napos türelmi idővel. A programok kifutása miatt 2027-ben már nem ugyanazok a kiadások jelentkeznek, amelyek az idei költségvetést terhelték. A visszaesés azonban nem kizárólag ezekkel a változásokkal magyarázható. A legnagyobb külön azonosítható tételt a közszolgálati dolgozók egymillió forintos otthontámogatásának elmaradó kerete jelenti. A Költségvetési Tanács megállapítása szerint a közfeladatot ellátó és közszolgálati dolgozók nettó egymillió forintos, vissza nem térítendő otthontámogatására a 2027-es költségvetési javaslat nem tervez forrást. Ez önmagában 225 milliárd forintos kiadásmegtakarítást jelent az államnak, ami a lakástámogatási keret teljes csökkenésének közel kétharmadát magyarázza. Ha ezt a tételt kivesszük az összehasonlításból, akkor a 2026-os módosított előirányzat 429,4 milliárd forintra csökken. Ehhez képest a 2027-es 310,2 milliárdos keret további 119,2 milliárd forintos visszaesést jelent. Vagyis a költségvetési kiadáscsökkentés akkor is jelentős, ha az egyszeri, 225 milliárd forintos támogatási keretet nem számítjuk bele az idei kiadásokba. A kormány október végén mutatta be a Wekerle Plusz lakhatási program részleteit, amely 2027-től az Otthon Start helyét veszi át. A korábbi bejelentések szerint az új konstrukció eltérő feltételeket kínálna az új és a használt ingatlanok vásárlásához. A Világgazdaság korábban már foglalkozott azzal, hogy a programváltás miként érintheti a lakásvásárlókat, különösen azokat a fiatalokat, akik anyagi lehetőségeik miatt elsősorban használt ingatlan vásárlásában gondolkodhatnak. A 2027-es költségvetés alapján mindenesetre kettős változás rajzolódik ki: miközben az Otthon Start helyére új lakhatási konstrukció érkezik, a lakástámogatásokra előirányzott központi költségvetési keret több mint a felére csökken. Fontos ugyanakkor, hogy a 310,2 milliárd forintos előirányzat a Lakástámogatások költségvetési sor egészére vonatkozik. A törvényjavaslat ezen a helyen nem részletezi, hogy ebből pontosan mekkora összeg jutna a Wekerle Plusz finanszírozására. Ezért a teljes keret csökkenése önmagában nem jelenti azt, hogy az új programra is 52,6 százalékkal kevesebb pénzt fordítanának. A költségvetési adatok azt bizonyítják, hogy az állam ezen a jogcímen összességében lényegesen kisebb kiadással számol. Az Otthon Start lezárása és a Wekerle Plusz bevezetése a lakáspiaci keresletet is átrendezheti. A támogatott hitelkonstrukciók feltételeinek változása különösen a használt lakások piacán lehet meghatározó, ahol a vásárlók jelentős része érzékenyen reagálhat a finanszírozási költségekre. Ez elsősorban azoknak a fiataloknak okozhat nehézséget, akik jövedelmük és megtakarításaik alapján csak használt ingatlan vásárlását engedhetik meg maguknak. A támogatások átalakítása ugyanakkor nemcsak a vásárlókra, hanem az eladókra és az építőiparra is hatással lehet. Amennyiben a megváltozó hitelfeltételek miatt mérséklődik a kereslet, az is befolyásolhatja. A kormány a Wekerle Plusz mellett más lakhatási és otthonteremtési intézkedéseket is meghirdetett. Ezek finanszírozása azonban nem feltétlenül kizárólag a Lakástámogatások költségvetési soron jelenik meg. A 2027-es költségvetési javaslat mindenesetre egyértelművé teszi, hogy az állam a korábbinál jóval kisebb összeget kíván elkölteni ezen a támogatási jogcímen . A következő év egyik legfontosabb lakáspolitikai kérdése ezért az lesz, hogy a Wekerle Plusz és a többi meghirdetett intézkedés milyen mértékben képes ellensúlyozni az Otthon Start kifutásának és a költségvetési támogatások jelentős visszafogásának hatásait.
Eredeti cikk megtekintése →