← Vissza

● news.bsdnet.hu

Megszólalt Orbán Viktor a felcsúti taomilliárdokról

Index 2026-11-01 17:39
Korábban beszámoltunk arról, hogy a kormány készített egy  taotérképet , amelyen szabadon lehet böngészni, hogy az elmúlt 11 évben, a 2015–2016-os idénytől (az elektronikus rendszerben onnantól kezdve jól dokumentáltak az adatok) ki és mennyi taotámogatást kapott. Ebben az időszakban összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki. A felcsúti klub csütörtökön közleményben reagált a nyilvánosságra hozott adatokra: megpróbálták megmagyarázni, hogy miért kaptak mintegy 45 milliárd forintot, többet, mint a jégkorong-, vízilabda- és röplabdaszövetség. A Nemzeti Sport Online -on (NSO) pénteken jelent meg egy véleménycikk „De miért éppen Felcsút”? címen, amelyben a hatalmas összegű támogatás indokát keresik, elemezve a Puskás Akadémia közleményét. Megfelelő indokot azonban nem találtak. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök a Puskás Akadémia felületén fogalmazta meg válaszát az NSO fejtegetésére „Ezért Felcsút” címen. Miért éppen Felcsút? – teszi föl a kérdést a taotámogatások kapcsán a pénteki Nemzeti Sport jegyzete. A politikai nézetek így homályosítják el az emlékezetet, írják fölül a nyilvánvaló tényeket. Pedig ezekre a – magyar sportot bizonyára jól ismerő – jegyzetírónak is emlékeznie illene – írta Orbán. Majd arról írt, hogy a pénz, amit a Puskás Akadémia kapott, állítása szerint „a teljes magyar sportban felhasznált taoforrások 2-2,5 százaléka”, amelyek nem állami támogatások, hanem magáncégek felajánlásai. A Kúria egyébként 2017-ben jogerősen mondta ki , hogy közpénznek számítanak azok az összegek, amelyekkel a vállalkozások a költségvetés helyett a sportegyesületeket támogatják. A Puskás Akadémia alapítója szerint a 2011-től bevezetett társasági adós támogatási rendszer koncepciója éppen Felcsúton született meg, az akadémia szakmai tapasztalatai és az ott rendezett konferenciák nyomán. A rendszert aztán a kormánynak Brüsszelben is meg kellett védenie. Orbán szerint a rendszer másfél évtizedig a hat látványcsapatsportág sok ezer szakosztályát és sok százezer gyerek sportolását szolgálta. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Felcsút, Orbán azt írta, hogy 2010-ben mindössze három futballakadémia működött az országban: az MTK-é, a Honvédé és a 2006-ban alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia. Szerinte mindhárom magánkezdeményezésként, magánadományokból működött, és Felcsúton már akkor zajlottak a legnagyobb utánpótlás-fejlesztések, amikor a Fidesz még ellenzékben volt. A volt kormányfő szerint 2010 után az állam minden, érdemi munkát végző klubot támogatott, és ennek példájaként az MTK és a Honvéd új stadionjait, sportcsarnokát és akadémiáit említette. Orbán az akadémia sikereként azt hozta fel, hogy ma az A és az U21-es válogatott keretének 20–25 százalékát Felcsúton nevelt játékosok adják. Felidézte, hogy 2015-ben Kleinheisler László góljával jutott ki a válogatott 44 év után Európa-bajnokságra, és hogy a 2022-es, angolok elleni 4–0-s győzelemkor a négy gólból hármat Puskás-akadémisták, Sallai Roland és Nagy Zsolt szerezték. Azt is írta, hogy a hozzájuk érkező taopénzből tízmilliárdos nagyságrendben támogatták a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer határon túli műhelyeit. Írása végén pedig azt állította: „a Felcsúton felhasznált taoforrásokból az egész nemzet gyarapodott”.
Eredeti cikk megtekintése →