Fellázadt a kulturális élet Magyar Péter költségvetése ellen: milliárdokat vágnának le a támogatásokból – már a színházi dolgozók is tiltakoznak
VG
2026-11-01 18:00
Egyre nagyobb visszhangot vált ki a kulturális életben Magyar Péter kormányának 2027-es költségvetése. A péntek éjjel benyújtott törvényjavaslatból ugyanis jelentős átrendeződés rajzolódik ki: miközben az előadóművészeti tevékenységekre, a közgyűjteményekre és a filmgyártásra több forrást irányoznak elő, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati támogatásait csaknem kétötödével csökkentenék. A változásokat már a kulturális szakma képviselői is kifogásolják, miközben a Költségvetési Tanács a tervezet végrehajtásának általános kockázataira figyelmeztetett – derül ki a 2027-es költségvetési törvényjavaslatból és a Költségvetési Tanács október 29-i véleményéből.
A legnagyobb visszaesés az NKA-nál látható. A tervezet szerint az alapból nyújtható támogatások működési kerete a 2026-os 12,31 milliárd forintról 7,51 milliárdra mérséklődne, ami 4,8 milliárd forintos, közel 39 százalékos csökkentést jelent. A 300 millió forintos felhalmozási támogatási előirányzat változatlan maradna, így a teljes támogatási keret 12,61 milliárdról 7,81 milliárd forintra esne. Az NKA saját működtetésére ugyanakkor a korábbi 1,47 milliárd helyett 1,98 milliárd forintot terveznek, vagyis ezen a soron csaknem 35 százalékos növekedés következhet. Ahogy azt lapunk korábban részletesen bemutatta , hogy a kulturális támogatások csökkentése mellett az alap tervezett pénzügyi többlete is emelkedne.
A helyzet különösen azért érdekes, mert Tarr Zoltán kulturális miniszter korábban éppen az NKA támogatási rendszerének átláthatóbbá tételét ígérte. Októberben bejelentette, hogy 2027-től a korábbi mintegy 20 százalék helyett már csak a támogatási keret 5 százalékáról dönthet közvetlenül a miniszter, a többi forrás elosztásában pedig a szakmai testületek szerepe erősödne. A változás így egyszerre jelenthet nagyobb szakmai önállóságot és jóval szűkebb elosztható keretet.
A költségvetés kulturális fejezetét Rényi András művészettörténész, esztéta is élesen bírálta. Mint az Index beszámolt róla , Rényi szerint a jövő évi támogatások elosztása felháborító, és a tervezet nem tükrözi kellően az új kormány által képviselt értékrendet. A művészettörténész hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül több pénzt vagy azonnali intézményi átalakításokat vár, hanem elsősorban a támogatások belső arányainak megváltoztatását.
Rényi azt is kifogásolta, hogy szerinte továbbra sem látható átfogó kultúrpolitikai koncepció, holott a kulturális tárca vezetésétől ezt már hónapok óta várják. Úgy véli, a magas kultúra az új kabinet számára sem kap megfelelő figyelmet. Ugyanakkor bízik abban, hogy a költségvetési javaslat a kritikák hatására még módosulhat, és a kulturális élet szereplőit arra biztatta, hogy érvekkel alátámasztva követeljék a változtatásokat.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete ( SZIDOSZ ) szintén elégedetlenségének adott hangot. A szervezet szerint a színházi dolgozók számára nem látható külön béremelési keret a központi költségvetésben. Bár a fesztiválok támogatásának emelését pozitív fejleménynek tartják, ez álláspontjuk szerint nem ellensúlyozza a szektor munkavállalóinak problémáit . A szakszervezet sürgős ágazati érdekegyeztetést követel, és a benyújtott költségvetést egyelőre csak első ajánlatnak tekinti.
A kritika azért is figyelemre méltó, mert a költségvetés melléklete alapján az előadóművészeti tevékenység támogatása jelentősen emelkedne. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium fejezetében erre a célra a 2026-os 38,5 milliárd forint után 2027-ben már 53,4 milliárdot irányoznak elő. Ez közel 15 milliárd forintos, csaknem 39 százalékos növekedés . A szakszervezet kifogása ugyanakkor arra világít rá, hogy az ágazati támogatás emelése önmagában nem garantálja a dolgozók fizetésének növekedését.
A költségvetési melléklet több más területen is jelentős változásokat mutat. A közösségi és művelődési szakmai feladatokra 15,75 milliárd forint jutna, ami az idei összeg csaknem hatszorosa. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ működési kiadási előirányzata 25,1 milliárdról 28,74 milliárd forintra emelkedne, miközben a minisztériumi fejezetben további 32,73 milliárd forint szerepel a közgyűjtemények működésére. A Nemzeti Filmintézet működési támogatása 11,8 milliárdról 18 milliárd forintra nőne , a mozgóképes közvetett támogatások kiegészítő finanszírozására pedig változatlanul 63 milliárd forintot terveznek. A fesztiválok megrendezésének támogatása 2,6 milliárd forintra emelkedne, a Liget Budapest projekt működtetésére ugyanakkor az ideihez hasonlóan 10,4 milliárd forint jutna.
Nem minden kulturális program jár azonban jól. A Csoóri Sándor Alap támogatása 4 milliárdról 2,5 milliárd forintra csökkenne, a Nemzeti Örökség Intézeté pedig 2,24 milliárdról 1,85 milliárdra mérséklődne. A Bethlen Gábor Alap kiadási előirányzata szintén jelentősen visszaesne: a Költségvetési Tanács számításai szerint 32,8 százalékkal, 53,1 milliárd forintra. A Költségvetési Tanács október 29-i véleményében nem emelt alapvető kifogást a költségvetési tervezettel szemben, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kormány által tervezett kiadáscsökkentések szigorú végrehajtási kontrollt igényelnek. A kabinet összesen 1400 milliárd forintos kiadásmérsékléssel számol, amelynek része
működési kiadásainak 10 százalékos, felhalmozási kiadásainak pedig 20 százalékos csökkentése. A testület hangsúlyozta, hogy több megtakarítás megvalósulása nem kizárólag a kormány döntéseitől függ. A KT ugyanakkor nem minősítette a kulturális támogatások elosztását, mivel feladata elsősorban a költségvetés egyensúlyának és végrehajthatóságának vizsgálata.
A költségvetés funkcionális bontásában a kulturális tevékenységekre tervezett kiadások a 2026-os módosított előirányzat szerinti 684 milliárd forintról 689 milliárdra emelkednének. Ez mindössze 0,7 százalékos nominális növekedés, miközben a kormány 2027-re 3 százalékos inflációval számol. Amennyiben a tervek teljesülnek, a kulturális kiadások összességében reálértéken csökkenhetnek.
A számok alapján tehát nem egyszerű, minden területet egyformán érintő megszorításról van szó, hanem a kulturális források jelentős átrendezéséről. Az intézményi és egyes ágazati támogatások növekedése mellett a pályázati rendszer szűkülése különösen a kisebb, önálló kulturális szereplők számára jelenthet nehézséget. A Rényi András és a színházi szakszervezet által megfogalmazott kritikák pedig azt jelzik, hogy a kormánynak a költségvetés parlamenti vitája során a kulturális szakma elvárásaival is szembe kell néznie.