Magyar Péter: 36 éves mulasztást pótolunk – nyilvánossá váltak az ügynökakták
Portfolio
2026-11-04 10:33
Magyar Péter bízik abban, hogy a mostani traumafeldolgozási folyamat akár példaként is szolgálhat későbbiekhez, hiszen nagyon sok közös traumánkat nem beszéltük még ki. Példaként több százezer magyar nő megerőszakolását hozta fel a második világháború alatt, amiről szinte semmit sem beszéltünk eddig.
A sajtótájékoztató ezzel véget ért.
Az egyik újságírói kérdés arról szólt, hogy ha jelenleg is vezetői pozícióban lévő emberről derül ki ügynöki múlt, annak milyen következménye lesz, lesz-e lusztráció (tehát eltávolítják-e a tisztségéből az érintettet.)
A lusztráció ilyen szempontból elkésett – vélekedett Magyar Péter, hozzátéve, ha van ilyen javaslat, persze meg lehet vizsgálni. "Mi nem ítélkezni szeretnénk."
Magyar Péter nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben az oroszok kiadnák az ottani, rendszerváltás előtti, magyar titkosszolgálatokról őrzött adatokat.
Levéltári szakmai kapcsolatok voltak Moszkvával, de ezek 2022-ben megszűntek – mondta Cseh. Egyes levéltárak azonban már korábban sem voltak látogathatók, az orosz-ukrán háború előtt sem. Hozzátette, az oroszoknál Btk.-ba ütközik a szovjet honvédők második világháborús szerepének megkérdőjelezése, így ha ki is jutnának egy levéltárba, az sem sok eredménnyel kecsegtetne.
Jönnek a kérdések.
A Rainer M. János által vezetett bizottság már felállt, vagyis zajlik a korábban titkosított dokumentumok vizsgálata, átminősítése – mondta a miniszterelnök.
300 folyóméterre lehetett becsülni a szolgálatoknál található, a levéltárnak korábban át nem adott iratokat, de ebből 100 az utóbbi hónapokban már átjött. Összehasonlításképpen: a levéltárban 5 kilométernyi iratanyag van jelenleg összesen – magyarázta Cseh főigazgató. Ő reménykedik benne, hogy mágnesszalagok is érkezhetnek még a levéltárba.
Ha egy érintett szerint máshogy zajlottak az események, mint ami a dossziékból látszik, akkor van lehetősége a saját történetét is elmondani, ami szintén meg fog jelenni a nyitottaktak.hu oldalon.
Egyrészt ezeken technikailag nem lehetett képeket tárolni, másrészt az itt tárolt információk egy részét is törölték – magyarázta Cseh.
A 80-as évek megfigyelései a leghiányosabbak, mivel ezek jelentős része aktív hálózati személyekről szólt, amit a tartótisztek őriztek maguknál, és a rendszerváltáskor nagy részét megsemmisítették, eltüntették.
Az oldal használatát mutatja be éppen Cseh Gergő Bendegúz, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.
A felületen nem csak az iratok szkennelt képét láthatjuk, a dokumentumokhoz részletes magyarázatok tartoznak.
Nem alakultak ki jó módszereink az információk feldolgozására – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Sőt, nagyon rosszak alakultak ki, a politikai csatározások részévé váltak az ügynökaktákról szóló hírek.
Most nagyon sok átlagemberről derül majd ki, hogy valamilyen módon érintett volt, éppen ezért egy 6 fős testület arra vállalkozik, hogy segítse a közösségek traumafeldogozását.
Több telefonszámot is működtetni fog a kormány, ahol azonnali segítséget lehet majd kérni.
A testület tagjai
A történeteket elsősorban azokban a közösségekben kell feldolgozni, amelyek a leginkább érintettek – hangsúlyozta Magyar Péter, hozzátéve, hogy hangzatos cikkekre nincsen szükség. A gyerekek, unokák semmilyen formában nem felelősök a felmenőik tettéért – húzta alá.
A halogatás súlyos következménye, hogy a feltárás csak részleges lehet
– mondta a miniszterelnök. A Magyar Péter szerint 150-160 ezer fős hálózatból most 60 ezer nevet hoznak nyilvánosságra.
A nyitottaktak.hu-n azokról lehet információt találni, akik valahogyan kapcsolatba kerültek a titkosszolgálattal. Attól, hogy valaki szerepel az oldalon, még nem biztos, hogy jelentett is, az pedig különösen nem, hogy hasznos jelentéseket tett.
A legnagyobb felelősséget a titkosszolgálati rendszer létrehozói viselik, tehát az állampárt vezetői, a szolgálati vezetők, a tartótisztek.
A keresőoldal itt található .
– jelentette ki a miniszterelnök, elismerve, hogy sok család számára olyan információk kerülhetnek napvilágra, amivel nehéz megbirkózni.
A diktatúra hálózata jelen volt az iskolákban, az egyházban, a téeszekben, mindenhol. Ennek egyik legsúlyosabb következménye az volt, hogy a felmenőink a saját barátaikban, kollégáikban sem tudtak megbízni. Egy rossz vicc teljes életutakat tehetett tönkre – folytatta beszédét Magyar Péter.
36 év után tesszük meg azt, ami a '89-es rendszerváltás fontos ígérete volt – mondta Magyar Péter. Nyilván egyetértünk abban, hogy az akták nyilvánosságának akkor kellett volna megtörténnie, amikor az áldozatok és az elkövetők is éltek még, és lehetett még kérdezni – tette hozzá.
Mintegy 60 ezer névre lehet majd rákeresni az ezekben a percekben élesedő nyitottaktak.hu-n.
Nagyon fontos, hogy egy adatbázis bejegyzése alapján még ne ítélkezzenek a most nyilvánosságra kerülő iratokat vizsgáló érdeklődők, hangsúlyozta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. Fontos látni az egyes személyek teljes történetét is.
Miért nem hozták ezeket az iratokat nyilvánosságra korábban?
– érdeklődött Ruff Bálint miniszter.
Nagyon sok érzékeny adat lett volna a politikai elit szereplőire, vagy a rokonságukra, ez lehetett egy visszatartó erő – vélekedett Cseh.
Tarr Zoltán felvetésére hozzátette, az iratok jelentős része valóban Moszkvában található, az orosz főváros környéki levéltárak lehetnének jelenleg is a legfontosabb források a levéltárnak.
A levéltárnak jelenleg mintegy 10 ezer beszervezési dossziéja van, de ez továbbra is jóval kevesebb, mint amennyi eredetileg lehetett.
A B-dossziékból a teljes ügynöki életút kiderül – magyarázta Cseh. Ebben szerepelnek például az illető baráti kapcsolatai, az Állambiztonság nyugtái az esetleges juttatásokról, a fedőnevek.
A mágnesszalagokon azokat az adattárakat őrizték, amik fontosak voltak az Állambiztonság számára, leginkább személyes adatokat.
Egy diktatúrában az elkövetők többsége egyszerre áldozat és elkövető
– mondta a főigazgató, példaként felhozva, hogy többeket a forradalomban való részvételük miatt zsaroltak, másoknak azt mondták, csak így juthat hozzá az édesanyja számára szükséges külföldi gyógyszerhez.
Az iratok egyharmada található nagyjából a levéltárban, ez egyre bővül – erről beszélt Cseh Gergő Bendegúz főigazgató. 90 méternyi iratanyag érkezett be az utóbbi időszakban.
A 6-os kartonokra is mutatott példát főigazgató, ezen a hálózati személy személyes adatai, beszervezésének körülményei olvashatók.
Ha valakinek van egy ilyen kartonja, az még nem jelenti, hogy tényleges jelentési tevékenységet is végzett, ez esetben viszont a kartonon szerepel, hogy meghiúsult a beszervezési kísérlet.
A munkadossziékat, amikben a jelentések szerepelnek, nem fogják nyilvánosságra hozni, a megfigyeltek adatainak védelme érdekében.
Görög Márta igazságügyi miniszter és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vesz az eseményen.
Sok közép-európai országban megtörtént az, ami nálunk nem. A beszervezett hálózati személyek aktáinak nyilvánosságát folyamatosan akadályozta a politikai elit – kezdte a tájékoztatót Magyar Péter.
Ma csak az első lépéseket tesszük meg, a munka februárig folytatódik. A nyitottaktak.hu viszont ma élessé válik – tette hozzá.
Az eseményen Magyar Péter miniszterelnök, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója vesz részt.
Három irattípus válhat mától online kereshetővé:
A tervek szerint 9.30-kor kezdődő tájékoztatóról élőben tudósítunk.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozza nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). Cseh Gergő Bendegúz, az intézmény főigazgatója elmondta: a nyitottaktak.hu felületet 9:30-kor sajtónyilvános eseményen mutatják be a levéltárban. Az eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.