● news.bsdnet.hu

Berlin határozottan elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát, miszerint Gerhard Schröder volt német kancellár közvetíthetne európaiként az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalásokon - számol be aKyiv Independent. Lemondott Andris Spruds lett védelmi miniszter vasárnap a balti ország területén a héten becsapódott két drón ügyével összefüggésben. Oroszország a szombaton életbe lépett tűzszünet óta nem hajtott végre átfogó légicsapásokat Ukrajna ellen, a frontvonal mentén azonban továbbra sem szünetelnek a harcok – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vasárnapi videóüzenetében azUkrinformtudósításaalapján. Előkészítés alatt áll egy ezer-ezer fős hadifogolycsere is a két ország között. Gerhard Schröder egykori német kancellárt hozta szóba Vlagyimir Putyin orosz elnök, mint lehetséges európai közvetítőt az ukrajnai háború lezárásában. Moszkva elfogadhatatlannak nevezte, hogy Örményország megszólalási lehetőséget biztosított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "oroszellenes kijelentéseinek". Az orosz vezetés ezért hivatalos magyarázatot vár Jerevántól. Az amerikai közvetítéssel létrejött, május 9. és 11. közötti tűzszünet ellenére Ukrajna a hétvégén is orosz dróntámadásokról és harctéri összecsapásokról számolt be – írja a Reuters. Úgy gondolom, hogy a dolog a végéhez közeledik – jelentette ki Putyin a Kremlben tartott sajtótájékoztatón a második világháború óta Európa legvéresebb fegyveres konfliktusáról. Nyilatkozata fordulatot jelent, korábban ugyanis többször leszögezte: Oroszország addig harcol, amíg az úgynevezett "különleges hadművelet" valamennyi célját el nem éri. Amájus 9-i győzelem napi ünnepségenidén feltűnően más volt a látvány, mint az elmúlt években: a Vörös téren nem vonultak fel interkontinentális ballisztikus rakéták, harckocsik és rakétarendszerek. Helyettük a Kreml falával szemben felállított óriáskivetítőkön az orosz haditechnikát bemutató videókat játszottak le. Putyin a háború okairól szólva a "globalista" nyugati vezetőket hibáztatta, azzal érvelve, hogy a berlini fal 1989-es leomlása után ígéretet tetteka NATO keleti bővítésének elmaradására, később mégis megpróbálták Ukrajnát az Európai Unió érdekszférájába vonni. Az európai vezetőket háborús uszítóknak nevezte, amiért tízmilliárd dolláros nagyságrendben támogatják Ukrajnát fegyverekkel, hírszerzési információkkal és pénzügyi segítséggel. Az orosz–ukrán tűzszünet egyelőre még tart, bár korábbana felek kölcsönösen egymást vádolták a meghirdetett egyoldalú egyezmény megsértésével. Ennek ellenére Donald Trump amerikai elnök egy szombattól hétfőig tartó, háromnapos tűzszünetet jelentett be, amelyet Moszkva és Kijev egyaránt elfogadott. A két fél ezer hadifogoly cseréjéről is megállapodott. Az európai tárgyalásokra vonatkozó kérdésre válaszolva Putyin egyértelműen Gerhard Schrödert, korábbi német kancellárt, a Gazprom igazgatótanácsának tagját nevezte meg preferált partnerként. Az egykori német politikust régóta szoros kapcsolat fűzi az orosz elnökhöz, személye pedig rendkívül megosztó az európai politikában. António Costa, az Európai Tanács elnöke a múlt héten arról beszélt, hogylát lehetőséget az EU és Oroszország közötti tárgyalásokra az európai biztonsági architektúra jövőjéről. Putyin szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozóra csak egy tartós békemegállapodás megszületése után kerülhet sor. Az orosz csapatok immár több mint négy éve harcolnak Ukrajnában, ami hosszabb idő, mint amennyit a szovjet erők a második világháborúban harcoltak. Az orosz előrenyomulás idén lelassult, így Moszkva Ukrajna területének alig egyötödét tartja ellenőrzése alatt. A Donyec-medence teljes elfoglalása egyelőre nem sikerült, mivel az ukrán erők egy erődvárosokból álló védelmi vonalra vonultak vissza. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images