← Vissza

● news.bsdnet.hu

Az Európai Néppárt szerint Magyarországon immáron nem áll fenn a jogállamiság megsértésének súlyos kockázata

Index 2026-11-06 14:21
November 6-án, pénteken tartott Budapesten sajtótájékoztatót Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-delegációjának a vezetője, és az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöke, valamint Tomas Tobé EPP-alelnök, miután a Néppárt Jogi és belügyek munkacsoportja a magyar fővárosban tartott egy kétnapos kihelyezett ülést. Tobé a sajtótájékoztatón bejelentette, az Európai Néppárt szerint eljött az ideje, hogy lezárják a Magyarország ellen még 2018-ban indított hetes cikk szerinti eljárást. Mindezt azzal magyarázta, hogy a kormányváltás után a Tisza-kormány eddigi reformjai megszüntették a korábbi jogállamisági aggályokat, ami miatt még 2018-ban az Európai Parlament elindította az eljárást. A Néppárt részéről most természetesen arra törekszünk, hogy az Európai Parlament európa-párti frakcióival közösen széles többséget alakítsunk ki az eljárás lezárása érdekében. Ez így tisztességes. Tisztességes a magyar emberekkel szemben, akik a változásra szavaztak, és akiknek most olyan kormányuk van, amely valóra is váltja ezt a változást – fogalmazott Tobé, aki hozzátette, hogy az eddigi eredményeknek és a Tisza-kormány által tapasztalt politikai akaratot tükröznie kell az EU részéről is. Azonban leszögezte, Magyarország előtt még hosszú út áll és további reformokra van szükség. Lakos Eszter alelnöktársa gondolatait azzal egészítette ki, hogy szerinte a konferencián néppárti kollégái megbizonyosodhattak arról, hogy az elmúlt szűk hat hónap alatt milyen eredményeket ért el az új kormány, valamint egy őszinte és nyílt beszélgetést tartottak az eddigi eredményekről, valamint milyen további feladatok előtt áll a kormány. Az alapszerződések értelmében ez az eljárás arra az esetre szolgál, ha a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn. Mi már nem látjuk ezt a kockázatot, és nagyon bízunk az eljárás gyors lezárásban – mondta Lakos a hetes cikk szerinti eljárásról, majd megköszönte képviselőcsoportja, az Európai Néppárt támogatását annak lezárása kapcsán. A hetes cikk szerinti eljárást – vagy ahogy Brüsszelben olykor nevezik, az uniós atombomba – abban az esetben indítja el az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság, amennyiben egy tagállam kapcsán fennáll annak a veszélye, hogy megsérthetik az alapvető uniós jogokat, amelyeket a csatlakozáskor az ország elfogadott. Az eljárásnak a lényege, hogy a jogállamiság, valamint a demokrácia leépítésének kockázatát megállítsák az adott tagállammal szemben, amennyiben ez pedig nem sikerül, akkor adott esetben akár a tagállam szavazati jogát is felfüggeszthetik. Az Index kérdésére Tomas Tobé arról beszélt, hogy reményeik szerint még idén év végéig lezárhatják az eljárást, mivel szerinte az elmúlt félévben bevezetett reformok nem mesterségesek, hanem valódiak, és a kormány politikai akarata is nyilvánvaló, hogy elkötelezett a jogállamiság visszaépítésében és megerősítésében. Szerintem egyre nyilvánvalóbbá válik más képviselőcsoportoknak is, hogy a magyarországi változások valódiak. Természetesen most a többi képviselőcsoporton múlik, hogy elvégezze a saját értékelését, de bizakodó vagyok a múlt heti LIBE-missziót illetően – mondta a svéd EP-képviselő, majd hozzátette, a hetes cikk szerinti eljárás lezárását az EPP vezeti, mert egyrészt „a jogállamiság a mi DNS-ünkben van”, másrészt pedig az Európai Parlamentben a Néppárt a legnagyobb képviselőcsoport. Lakos kérdésünkre, hogy a mostani kihelyezett munkacsoport-ülésnek mi volt a célja, és szerinte ez teljesült-e, elmondta, hogy egy nyílt és őszinte beszélgetést folytattak olykor akár kényelmetlen kérdésekről is. A delegációnak olyan képviselők is a tagjai voltak, amelyek a különböző jogállamisági, vagy korrupcióellenes ügyekkel napi szinten foglalkoznak, és szerinte fontos volt, hogy elsőkézből halljanak a kormány által bevezetett reformokról, illetve azok megvalósításáról. A kollégákat rendkívül lenyűgözte az a munka, amelyet az új magyar kormány eddig végzett, valamint az eredmények gyorsasága is. Így nemcsak a választások voltak rendkívüliek, hanem az azt követő munka is – fogalmazott Lakos, aki hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy a jogállamiság visszaépítése egy hosszú folyamat, mivel „16 évet nem lehet mindössze hat hónap alatt felülírni”, és emiatt a munkának folytatódnia kell. Azonban az Európai Néppárt képviselőcsoportjának magyar alelnöke leszögezte, Magyarországon immáron nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének a kockázata, így szerinte is indokolt a hetes cikk szerinti eljárás lezárása. A Telex kérdésére, hogy az EPP az eljárás lezárásáról mely képviselőcsoportokkal akar többséget alkotni – az EPP által Európa-pártinak nevezett EPP, szocialista S&D, liberális Renew és ökobaloldali Zöldekkel –, vagy mivel a jobboldali-konzervatív Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoportban lévő ellenzéki Fidesz is az eljárás mihamarabbi lezárását követeli, ezért az EPP inkább a tőle jobboldalra lévő csoportokhoz fordulna, Tobé azt válaszolta, hogy más képviselőcsoportokat is arra bíztat, hogy alakítsák ki álláspontjukat. A Fidesz kritikáiról, miszerint szerintük a miniszterelnökre és az országgyűlési képviselőkre vonatkozó cikluskorlátozás sértheti-e a jogállamiságot, Tobé úgy felelt, hogy érdekes és üdvözli, hogy immáron a fideszes politikusok is végre a jogállamiságról beszélnek. Ugyanakkor a cikluskorlátozásról kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy szerinte a különböző országokban eltérő politikai kultúra és történelmi tapasztalatok vannak, így vannak olyan országok, ahol ez elképzelhetőnek, máshol pedig elképzelhetetlennek tűnik. Ugyanakkor személyes véleménye szerint megérti, hogy a Tisza Párt miért vezette be ezt. Tobé szerint ha biztosítani akarják, hogy ne jöhessen létre egy olyan politikai elit, amelynek lényegében a célja, hogy a társadalom minden javát a saját zsebébe vándoroljon, akkor érthető, miért vezetnek be cikluskorlátozást, ahogy akkor is, ha olyan politikusokat szeretnének, amely saját meggazdagodása helyett valóban a társadalmat képviselnék. Lakos Tobé gondolatait azzal egészítette ki, Egy nagyon nehéz helyzetből, egy autokratikus rendszerből jövünk, és ilyenkor néha rendkívüli intézkedésekre van szükség. Hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unióban ez precedens nélküli, viszont a politika megújulása, a demokrácia bővítése, valamint a zárt elit kialakításának megelőzése érdekében szerintük erre szükség volt. (Borítókép: Lakatos Eszter 2026. november 6-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Eredeti cikk megtekintése →