● news.bsdnet.hu

Több ezer tonna azbesztes kő kerülhetett Magyarországra. Már Budapest környékét és a Duna–Tisza közét is vizsgálják. Tárcaközi munkacsoport és osztrák–magyar bizottság alakult az ausztriai bányákból érkezett azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyének kivizsgálására – jelentették be a kormányszóvivők. Közben a G7 arról írt, hogy a szennyezés pontos magyarországi kiterjedése továbbra sem ismert, de NAV-adatok szerint 2015 óta több magyarországi címre, köztük Budapest környékére és a Duna–Tisza közére is szállíthattak az érintett bányákból származó követ. „Van egy küldetésünk, hogy azt vegyük már tudomásul, hogy nem lehet az emberek egészségével játszani” – erről beszélt Gajdos László az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden este. A politikus szerint hiába van zéró tolerancia az azbeszttel szemben, azbesztes zúzott kő mégis számos helyre kerülhetett Magyarországon. Elmondása szerint az öt érintett bányából négyet már bezártak, az ötödik működését pedig önkorlátozásra kérték. Hozzátette: jelenleg azt vizsgálják, tudtak-e a magyar kereskedők a szállítmányok veszélyes tartalmáról. Kiemelte azt is, hogy a kormány álláspontja továbbra is az, hogy „a szennyező fizet”. „Csak Szombathelyen, ahol először kibukott és a legnagyobb a szennyezés, 12 kilométer út van, több mint 100 ezer tonna követ kell felszedni, új utat csinálni és a legfontosabb, hogy ezt a 100 ezer tonna szennyezett követ le kell tárolni, szeretnénk, ha ez vissza kerülne az osztrák bányába” – mondta Gajdos László. A miniszter arról is beszélt, hogy folyamatosan mérik a levegő azbesztterhelését, az érintett megyék kormányhivatalai pedig külön forrást kaptak mintavételezésre. Jelenleg azt próbálják feltérképezni, hol használhatták fel az azbeszttel szennyezett kőzúzalékot. Közben a G7 arról írt, hogy hibák sorozata vezethetett oda, hogy osztrák bányákból azbeszttel szennyezett kő kerülhetett Magyarországra, miközben a veszélyről a hatóságok már évtizedekkel ezelőtt tudhattak. Az osztrák Falter oknyomozására hivatkozva azt írták: az érintett bányák azbesztszennyezettségét már 1994-ben mérések igazolták, Rohoncnál pedig már 1933-ban is magas azbesztkoncentrációt észleltek. A portál szerint a magyarországi szennyezés pontos mértéke továbbra sem ismert, ugyanakkor egy NAV-adatigénylés alapján 2015 óta számos magyarországi címre érkezett az érintett bányákból kőzúzalék. A G7 szerint az osztrák bányák az elmúlt közel három évtizedben mintegy 34 milliárd forint bevételhez juthattak a magyar exportból. A kormányszóvivők szerdán közölték: a szennyezés és a beszállítások kivizsgálására tárcaközi munkacsoport és osztrák–magyar bizottság is alakult. Köböl Anita azt mondta: „A kormány célja az, hogy a lakók egészségügyi monitoringja megkezdődjön.” A szóvivő egy új tájékoztató honlapot is ajánlott az érintettek figyelmébe. „Szeretnék a figyelmükbe ajánlani egy weboldalt is, ez egy lakossági tájékoztatás, a tudástár.kszgysz.hu oldalon minden ahhoz szükséges információt megtalálnak az érintett településeken, területeken élők, hogyha gyanújuk szerint felmerülne azbeszt szennyezés, elsősorban ugye magán utakról beszélhetünk, akkor a mintavétel hogyan történjen és hogyan tudják azt megelőzni, hogy a káros anyag a levegőbe kerüljön” – fogalmazott. Az azbeszt egészségügyi kockázatairól dr. Tibold Antal, a Pécsi Tudományegyetem főorvosa beszélt. Elmondta: az azbeszt egy korábban szigetelőanyagként használt, rendkívül veszélyes ásvány, amely belélegezve súlyos tüdőkárosodást és daganatos betegségeket okozhat. „A neve is a görög azbesztosz szóból ered, ami azt jelenti, hogy elpusztíthatatlan” – mondta a szakember. A főorvos szerint az azbesztózis hosszú idő alatt alakul ki, a tünetek akár évtizedekkel később is jelentkezhetnek. „Rákkeltő hatása is van, mind a tüdő daganat, illetőleg a mezotelióma ami mellhártya, ez ugye a tüdőnket körülvevő savós hártyának a nagyon malignus és nagyon rossz prognózisú megbetegedése, ami gyakorlatilag az azbeszt expozíciós specifikus” – fogalmazott dr. Tibold Antal. Hozzátette: a betegség légszomjjal és fáradékonysággal kezdődhet, a betegek állapota azonban később folyamatosan romlik, és a betegséget gyógyítani nem lehet, legfeljebb a lefolyását lehet lassítani.