● news.bsdnet.hu

Az Európai Unióban 2026 januárjában életbe lépett szigorú ivóvízminőségi szabályozások nyomán megnyugtató eredményt hozott egy friss hazai kutatás: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban. A vizsgálat során első alkalommal mérték fel a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a Fővárosi Vízművek Zrt. ivóvízhálózatában, de azok a határértékek alatt voltak. Az úttörő kutatás hiánypótló hazai viszonylatban, és alapvető adatokat szolgáltat a magyar ivóvízbiztonságról, ezen felül hozzájárul az európai ivóvizek PFAS érintettségének szélesebb körű megértéséhez is. A köznyelvben gyakran örök vegyi anyagok néven emlegetett PFA vegyületek olyan mesterséges anyagok, amelyek rendkívüli kémiai stabilitásuk miatt szinte egyáltalán nem bomlanak le a természetben, ennek következtében felhalmozódnak a környezetben és az élő szervezetekben is. Jelenlétük vizsgálata kiemelten fontos, mivel számos kutatás hozta összefüggésbe ezeket a vegyületeket súlyos egészségügyi problémákkal, köztük daganatos megbetegedésekkel, fejlődési rendellenességekkel és az immunrendszer gyengülésével. Az egyre szaporodó kutatási eredmények hatására az Európai Unió szigorú határértékeket vezetett be az ivóvízre: 0,5 mikrogramm/liter felső határt szabnak meg az összes PFAS-típusú anyagra, illetve 0,1 mikrogramm/literes felső határt 20 kiemelten veszélyes vegyület összegére – ezek már a hazai jogszabályokban is megjelentek. A MATE munkatársai modern folyadékkromatográfiás és tömegspektrometriás (LC-MS/MS) eljárásokkal elemezték a vízmintákat. Bár a vizsgálat során kimutathatók voltak bizonyos PFA vegyületek, mint például a PFOA és a PFOS, a mért értékek együttes koncentrációja minden esetben elmaradt a hatályos egészségügyi határértékektől. A kutatók mérései egyértelműen igazolják, hogy a főként parti szűrésű forrásokból táplálkozó budapesti ivóvíz biztonságosan fogyasztható – ezt a képet leginkább a főként régi lakóházaksaját vízvezetékeinek ólomtartalmaárnyalhatja. A kutatás legfőbb hozadéka egy olyan megbízható egyetemi mérési módszertan és egy párhuzamos adatbázis kiépítése, amely hosszú távon is lehetővé teszi a felszíni, felszín alatti és ivóvízbázisok folyamatos monitorozását. A hitelesített analitikai módszereket a kutatók most a „PFAquatic” HU-Rizont pályázathoz kapcsolódó kutatásaikban alkalmazzák tovább, hogy feltérképezzék az örök vegyi anyagok környezeti előfordulását, toxicitását és az élelmiszeripar kitettségét. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a lehetséges szennyezőforrások korai azonosítása és a környezeti terhelés folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Kapcsolódó cikkek a Qubiten: Egy frissen publikált nemzetközi kutatás a felszíni és felszín alatti természetes, illetve mesterséges tározókból vett minták PFAS-koncentrációját vizsgálta. Egy friss jelentés szerint 2021-ben az összes magyar termesztésű gyümölcsminta 22 százaléka, a vizsgált őszibarackok és cseresznyék közel fele volt szennyezett a növényvédő szerek adalékanyagaként az élelmiszerekbe kerülő káros PFAS-vegyületekkel. A műanyagban, papírban, üvegben és fémekben is előforduló és az ételbe bekerülő kemikáliák egészségügyi hatásairól keveset tudunk, de a PFAS vagy a biszfenol A jelenléte különösen aggasztó. A tíz európai ország 1998 előtti és 2010 utáni tételeit, köztük egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt is elemző vizsgálat riasztó eredményekre jutott. Az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott új kutatás szerint a PFA-vegyületek a petefészek- és mellrák mellett a melanóma esélyét is megduplázzák.