Hadházy Ákos szerint elhamarkodottan hozták nyilvánosságra az ügynöklistát, az időzítés is kérdéseket vet fel
Magyar Nemzet
2026-11-06 17:52
Éles kritikát fogalmazott meg Hadházy Ákos az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának módjával kapcsolatban. A volt országgyűlési képviselő közösségi oldalán arról írt, hogy a november 4-én elindított adatbázis jelenlegi formájában számos kérdést vet fel, és egyáltalán nem biztosítja az állambiztonsági múlt hiteles feltárását. Hadházy négy lehetséges helyzetet különített el. Az első csoportba azokat sorolta, akik valóban ügynökök voltak és jelentéseket is készítettek, nevüket azonban időközben eltávolították a nyilvántartásból. Szerinte ők most akár nevethetnek is a markukba, hiszen a nyilvánosságra hozott adatbázis nem feltétlenül fedi fel a tevékenységüket.
A második csoportba azokat sorolta, akik valóban együttműködtek az állambiztonsággal, ám most arra hivatkoznak, hogy kizárólag kényszerből vagy megalkuvásból írták alá a beszervezési nyilatkozatot, de tényleges jelentést nem készítettek. A harmadik kategóriába Hadházy azokat helyezte, akik valóban kényszerből vagy megalkuvásból írtak alá, de nem működtek együtt érdemben a titkosszolgálattal. Szerinte ők az akkori politikai rendszer és a mostani kormány eljárásának is áldozatai lehetnek, különösen akkor, ha már nem élnek, így védekezni sem tudnak. A negyedik csoportba pedig azok kerültek, akik valójában nem ügynökök voltak, hanem az állambiztonság megfigyelte őket, nevük mégis felkerült a nyilvános adatbázisba.
Hadházy külön kitért Lezsák Sándor ügyére is, akinek neve a november 4-én elindított adatbázisban szintén megjelent. A volt országgyűlési képviselő szerint Lezsák esetében külön kérdéseket vet fel a korabeli lakiteleki események története is.
A Lezsák-ügyben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára később elismerte, hogy informatikai hiba történt. Cseh Gergő Bendegúz főigazgató tájékoztatása szerint összesen 164 olyan személy neve kerülhetett tévesen az adatbázisba, akiket nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként tartottak nyilván. A levéltár vezetője bocsánatot kért az érintettektől.
Az eset különösen súlyos, hiszen a nyilvánosság számára az adatbázisban való megjelenés könnyen azt a látszatot keltheti, hogy az illető együttműködött a kommunista állambiztonsággal, holott valójában éppen annak megfigyeltje volt.
A volt képviselő a közzététel időzítését is kifogásolta. Szerinte érthetetlen, miért nem várták meg legalább a beszervezési dossziék nyilvánosságra hozatalát, amelyekből már jóval pontosabb kép rajzolódhat ki az érintettek tényleges tevékenységéről. Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy a most közzétett nyilvántartási adatokból nem feltétlenül lehet megállapítani, ki mit tett vagy mit nem tett az állambiztonság szolgálatában.
Azt is felvetette, hogy vajon a november 4-i sajtótájékoztató kedvéért sürgették-e az adatbázis elindítását, vagy a politikai kommunikációs szempontok kerültek előtérbe a szakmai felkészültséggel szemben.
Bejegyzésében azt sem zárta ki, hogy a nyilvánosságra hozatal időzítése mögött politikai figyelemelterelés vagy a közösségi médiában elérhető népszerűség megszerzésének szándéka állhatott.
A vita hátterében az áll, hogy november 4-én az ÁBTL három irattípust tett hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon: a 6-os kartonokat, a B-naplókat és a H-adattár adatait. Ezekből az egykori hálózati személyek nyilvántartására vonatkozó információk ismerhetők meg, ám önmagukban nem minden esetben bizonyítják a tényleges jelentéstételt.
A részletesebb, a beszervezés körülményeit és az ügynöki tevékenység értékelését is tartalmazó B-dossziék közzétételét 2027. február 25-ig vállalta a levéltár. Ezek az iratok segíthetnek tisztázni, hogy az érintettek milyen körülmények között kerültek kapcsolatba az állambiztonsággal, és milyen szerepet töltöttek be a hálózatban.