← Vissza

● news.bsdnet.hu

Péterfalvi Attila: Vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság a tévesen ügynöknek bélyegzett megfigyeltek ügyében

Index 2026-11-06 18:24
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatkezelése miatt – mondta el Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a Patriótának . Péterfalvi Attila szerint különösen súlyos, hogy azok, akiket a kommunizmus idején megfigyeltek és akikről besúgók jelentettek, most, 36 évvel a rendszerváltás után ügynökként jelentek meg a nyilvánosság előtt. A hatóság elnöke úgy fogalmazott: nem is tudja, hogyan lehetne ezt jóvátenni vagy kompenzálni. Szerinte végig kell gondolni, hogyan éli meg ezt az érintett. Az elnök szerint a bocsánatkérésen túl az adatkezelővel szemben más kötelezettség is felmerülhet. Elmondta, az áldozatok adatvédelmi szempontból érintettek, rajtuk múlik, hogy bírósághoz fordulnak-e, kártérítést vagy sérelemdíjat követelnek-e. Péterfalvi hangsúlyozta: a NAIH azt tudja megállapítani, mi történt és hogyan fordulhatott elő. Ezek a megállapítások elégtételt jelenthetnek az érintetteknek, de kártalanításról, kárpótlásról vagy sérelemdíjról a hatóság nem dönthet, ez kizárólag bírósági hatáskör. Arra a kérdésre, mi kell ahhoz, hogy valakiről megalapozottan kijelenthessék, ügynök volt, Péterfalvi azt felelte: ez az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kompetenciája. A levéltár feladata eldönteni, ki volt hálózati, vagyis együttműködő személy, és ki volt csak áldozat, megfigyelt személy. Az elnök bejelentette: a hatósághoz egyedi panaszbeadvány és közérdekű bejelentés is érkezett a levéltár adatkezelésével kapcsolatban, ezért a NAIH eljárást indít, és azt le is folytatja. A levéltár sajtótájékoztatója szerint szoftveres hiba történt: a „H-jelű” adattárolóban szereplő adatok kódolása, illetve a kódolás feldolgozása során csúszhatott be a hiba. Péterfalvi Attila szerint ezt mind elemezni kell ahhoz, hogy a hatóság az eljárás végén megalapozott megállapításokat és döntéseket hozhasson. Péterfalvi Attila szerint a nyilvántartás nem teljes, és a vizsgálat derítheti ki, hogy a sajtó figyelmét felkeltő konkrét eseten túl más áldozatok neve is együttműködőként jelent-e meg. A levéltár elmondása alapján  több mint 160 ilyen ügy is lehetett . A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, Lezsák Sándor  is felbukkant a Nyitott Aktákban. Nevére rákeresve egy mágnesszalagot dobott ki a nyilvántartás, amelyen a születési helye és édesanyja neve volt olvasható.  Az Országgyűlés korábbi alelnöke a közösségi médiában jelezte, hogy nem volt ügynök, őt figyelték meg . Hangsúlyozta, jogi lépéseket fog tenni, majd kiemelte, nem gondolta volna, hogy ismét a „neokommunizmus” áldozatává fog válni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) később közölte, a nyitottaktak.hu adatbázisában Lezsák Sándor neve informatikai hiba következtében jelent meg . „Lezsák Sándor neve ugyan szerepel a mágnesszalagokon, de nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként” – írták. Magyar Péter a nyilvánosság előtt kért bocsánatot Lezsák Sándortól a hiba miatt. Arról, hogy kiket találtunk még meg az akták között, itt keresheti vissza . Az ügynökakták megnyitásáról szóló sajtótájékoztató összefoglalóját itt olvashatja vissza .
Eredeti cikk megtekintése →