Korábbi ombudsman: Már 2012-ben tudtak a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélésekről, Balog Zoltán és Polt Péter is megkapta a jelentést
Portfolio
2026-11-06 19:05
Az alapvető jogok korábbi biztosa az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy hivatala 2012-ben, a gyermekotthon munkatársainak bejelentése nyomán indított vizsgálatot. A jelentés alapján nemcsak a szexuális visszaélések voltak megállapíthatók, hanem az is, hogy az intézmény vezetői igyekeztek hallgatásra bírni a gyerekeket és a dolgozókat, megakadályozva, hogy külső szervekhez forduljanak.
Szabó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ombudsmani vizsgálat elsődlegesen nem a bűncselekmények tényállásának feltárására irányult. Azt ellenőrizték, hogy a rendőrség és az ügyészség megfelelően kezelte-e az érintett gyerekeket a 2011-ben megindított, majd 2012-ben lezárt nyomozás során.
A volt ombudsman szerint a jelentés súlyos hiányosságokra mutatott rá. A dokumentumot többek között Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszterhez és Polt Péter legfőbb ügyészhez is eljuttatták, ám Szabó elmondása szerint annak nem lett érzékelhető, komolyabb visszhangja.
A pénteki bizottsági ülésen az is előkerült, hogyan kaphatott 2016-ban állami kitüntetést Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon később szexuális bántalmazásért elítélt igazgatója, miközben évekkel korábban már több jelzés érkezett a visszaélésekről.
A testület meghallgatta Klötzl Juditot, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi osztályvezetőjét, Balog Zoltán egykori protokollfőnökét is. Klötzl elmondta, hogy az állami kitüntetések odaítélése többkörös folyamat volt, amelyben a Miniszterelnökség kitüntetési osztálya ellenőrizhette, folyik-e büntetőeljárás a jelölt ellen. Vásárhelyivel szemben azonban éppen a kitüntetés idején nem folyt ilyen eljárás.
Klötzl szerint ettől függetlenül a kitüntetési bizottságnak és az illetékes államtitkárságnak is feladata lett volna kiszűrni az elismerésre méltatlan személyeket. Mint fogalmazott, korábban bőven érkeztek olyan jelzések, amelyek alapján Vásárhelyi nem lett volna érdemes az állami kitüntetésre. Ennek ellenére az előterjesztéshez csatolt életút sem keltett gyanút az elbírálókban.
A parlamenti vizsgálóbizottság pénteken arról is döntött, hogy kezdeményezi azoknak a Fejér megyei rendőröknek a meghallgatását, akik részt vettek a 2011-ben indult, majd egy évvel később lezárt nyomozásban.
Schummer Orsolya, a bizottság Tisza-párti elnöke az ülés után arról beszélt, reméli, hogy a testület felülvizsgálja korábbi döntését, és mégis meghallgatja Semjén Zsoltot, aki a kitüntetési bizottság elnöke volt.
A vizsgálóbizottságot a Tisza Párt kezdeményezésére hozták létre, hogy feltárják a bicskei kegyelmi ügy politikai és intézményi felelősségi viszonyait. A botrány középpontjában Novák Katalin 2023-as kegyelmi döntése áll, amellyel mentesítette a büntetésének hátralévő része alól Kónya Endrét, a gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét. Kónyát korábban három év négy hónap börtönbüntetésre ítélték, mert fenyegetéssel és pszichés nyomásgyakorlással próbálta eltussolni a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Az intézmény korábbi igazgatóját, Vásárhelyi Jánost nyolc év fegyházbüntetésre ítélték a kiskorú gondozottak szexuális bántalmazása miatt.
A Szociális és Családügyi Minisztérium október 8-án nyilvánosságra hozott, közel százoldalas jelentése szintén arra jutott, hogy a bicskei visszaélések hosszú éveken át tartó fennmaradásához nem pusztán az elkövető magatartása, hanem a gyermekvédelmi és hatósági rendszer sorozatos mulasztásai is hozzájárultak. A mintegy hétezer oldalnyi dokumentum és számos interjú feldolgozásával készült vizsgálat szerint a gyerekek és a dolgozók ismétlődő jelzései ellenére az intézmény hírnevének és vezetőjének védelme rendre felülírta a gondozottak érdekeit.
A jelentés a hatóságok közönyét, a jelzések kezelésének hiányosságait, a mechanikusan alkalmazott gyermekvédelmi protokollokat és a szakemberhiányt is azonosította a rendszerszintű problémák között.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a gyermekvédelmi intézményekben ma is előfordulnak visszaélések, a dolgozói fluktuáció pedig 2018 óta nagyjából háromszorosára nőtt. A kormány a jelentés nyomán egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hozott létre, amely 2027 januárjától személyre szabott pszichológiai, egészségügyi, jogi és egyéb segítséget biztosíthat a gyermekvédelmi rendszerben sérelmet szenvedetteknek.
Címlapkép: Schummer Orsolya, a testület Tisza párti elnöke (k), mellette Novák Előd (Mi Hazánk), a testület alelnöke és Szabó Ilona bizottsági munkatárs a kegyelmi botrány felelőseit feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság ülésén az Országházban 2026. november 6-án. Forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi