● news.bsdnet.hu

Közös fegyvergyártásra is kiterjedő biztonsági és védelmi megállapodást írt alá szerdán Londonban Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A Downing Street tájékoztatása szerint a sokoldalú megállapodás védelmi fejezete lehetővé teszi a két ország számára újgenerációs, összetett fegyverrendszerek közös kifejlesztését és gyártását, magas szakképzettséget igénylő munkahelyeket teremtve Nagy-Britanniában és Lengyelországban egyaránt. Az együttműködési megállapodás alapján lehetővé válik a magasan fejlett technológiájú légvédelmi rendszerek közös tervezése és kifejlesztése, valamint egy szintén újgenerációs, közepes hatótávolságú légvédelmi rakétatípus közös gyártása. London és Varsó mindemellett megállapodott abban is, hogy fegyveres erőik nagyszabású közös hadgyakorlatokat tartanak az interoperabilitás fejlesztésére mindenekelőtt a drónelhárító és az elektronikai hadviselés területén. A szerződésben a két fél leszögezi, hogy Oroszország jelenti hosszú távon a legjelentősebb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára. A megállapodás egyik pontja szerint Nagy-Britannia és Lengyelország lépéseket tesz annak érdekében, hogy Oroszország ne vehessen részt a két ország polgári célú nukleárisenergia-beruházásainak beszállítói láncolatában – beleértve a technológiát és nyersanyagokat –, és más országokat is arra biztatnak, hogy hasonlóan járjanak el az Oroszországgal folytatott közvetlen és közvetett kereskedelem minimalizálása végett. A szerződés alapján London és Varsó folytatja az együttműködést Ukrajnával és más partnerországokkal annak érdekében, hogy Oroszországot törvényes módszerekkel rákényszerítsék az Ukrajnának okozott károk megtérítésére – írja az MTI. Közös fegyvergyártásra is kiterjedő biztonsági és védelmi megállapodást írt alá szerdán Londonban Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A Downing Street tájékoztatása szerint a sokoldalú megállapodás védelmi fejezete lehetővé teszi a két ország számára újgenerációs, összetett fegyverrendszerek közös kifejlesztését és gyártását, magas szakképzettséget igénylő munkahelyeket teremtve Nagy-Britanniában és Lengyelországban egyaránt. Az együttműködési megállapodás alapján lehetővé válik a magasan fejlett technológiájú légvédelmi rendszerek közös tervezése és kifejlesztése, valamint egy szintén újgenerációs, közepes hatótávolságú légvédelmi rakétatípus közös gyártása. London és Varsó mindemellett megállapodott abban is, hogy fegyveres erőik nagyszabású közös hadgyakorlatokat tartanak az interoperabilitás fejlesztésére mindenekelőtt a drónelhárító és az elektronikai hadviselés területén. A szerződésben a két fél leszögezi, hogy Oroszország jelenti hosszú távon a legjelentősebb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára. A megállapodás egyik pontja szerint Nagy-Britannia és Lengyelország lépéseket tesz annak érdekében, hogy Oroszország ne vehessen részt a két ország polgári célú nukleárisenergia-beruházásainak beszállítói láncolatában – beleértve a technológiát és nyersanyagokat –, és más országokat is arra biztatnak, hogy hasonlóan járjanak el az Oroszországgal folytatott közvetlen és közvetett kereskedelem minimalizálása végett. A szerződés alapján London és Varsó folytatja az együttműködést Ukrajnával és más partnerországokkal annak érdekében, hogy Oroszországot törvényes módszerekkel rákényszerítsék az Ukrajnának okozott károk megtérítésére – írja az MTI. Az Egyesült Királyság titkosszolgálatának vezetője nyilvánosságra hozta az orosz veszteségekre vonatkozó új becslést – közölte a Kyiv Independent . Az orosz-ukrán háború kezdete óta közel 500 000 orosz katona vesztette életét – állította május 27-én Anne Keast-Butler, az Egyesült Királyság hírszerzési, kiberbiztonsági és központjának vezetője. Keast-Butler, aki a Kormányzati Kommunikációs Főparancsnokság (GCHQ) igazgatójaként dolgozik, „új hírszerzési adatokra” hivatkozott a számok közlésekor, de nem nevezte meg a pontos áldozati számot. A legfrissebb becslések jelentősen magasabbnak tűnnek, mint a független orosz médiumok, a Mediazona és a Meduza által a hónap elején közzétett adatok, amelyek szerint 352 000, 18 és 59 év közötti orosz férfi vesztette életét a 2022 februárjában megkezdett teljes körű invázió óta. Bár a becslések eltérőek, a Mediazona és a BBC orosz nyelvű szolgálata többek között nyilvános gyászhírek és közösségi médiabejegyzések alapján május 22-ig 221 206 Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg. A számok a nyugati értékelések szerint jelentősen meghaladják az ukrán áldozatok számát. A washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) egy 2026. januári jelentésében azt állította, hogy az orosz áldozatok száma körülbelül kétszerese, sőt 2,5-szerese az ukrán veszteségeknek. A CSIS jelentése szerint Ukrajna 2022 februárja és 2025 decembere között valószínűleg 500 000 és 600 000 közötti veszteséget szenvedett. Lettország megerősíti drónelhárító védelmi rendszerét az Oroszországgal és a Moszkvával szövetséges Belarusszal közös határain – közölte Modris Kairiss, a lett hadsereg Autonóm Rendszerek Kompetencia-központjának vezetője, miután pilóta nélküli repülő szerkezetek több alkalommal is berepültek a NATO-tagállam légterébe. A következő két héten belül tervezzük telepíteni a drónelhárító alakulatokat – mondta Kairiss egy lettországi drónkonferencián. Az alakulatok egyenként legfeljebb négy katonából állnak majd, akik terepjáró járművekből irányítanak vadászdrónokat, amelyek tíz kilométeres körzetben képesek megsemmisíteni a berepülő katonai eszközöket. Az Oroszországgal és Belarusszal közös, mintegy 400 kilométeres határszakaszon járőröző alakulatok számát titkosan kezelik. A lett hadseregnek és a NATO egészének növekvő kihívást jelent a kis méretű drónok egyre szélesebb körű alkalmazása is. „Ezek több lépéssel járnak az elhárító rendszerek előtt. A kis célpontok felderítése és megsemmisítése nehéz, és ez az a nagy kihívás, amellyel hamarosan mindannyiunknak szembe kell néznünk” – mondta Kairiss. Ukrán drónok az elmúlt hetekben többször tévedtek a balti NATO-tagállamok légterébe, zavart keltve és fokozva a feszültséget Oroszországgal. Mindezt abban az időszakban, amikor az Egyesült Államoknak a NATO kollektív védelme iránti elkötelezettsége kérdésessé vált. Kijev szerint orosz zavarótechnika térítette el a drónjait, amelyek eredendően Oroszország balti olajkikötőit vették célba – írta az MTI. Norvégia francia nukleáris védőernyő alá kerül – jelentette be Jonas Gahr Störe, a skandináv állam miniszterelnöke az NTB norvég hírügynökségnek nyilatkozva szerdán. Störe, akinek országa sokáig úgy vélte, hogy a biztonságát legjobban a Washingtonhoz való szoros igazodás szavatolhatja, szerda délután Párizsba utazott, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel és aláírja Franciaországgal az új védelmi megállapodást, amelynek értelmében Norvégia csatlakozik a francia vezetésű atomfegyver-kezdeményezéshez. Ezt az európai biztonságpolitikai helyzet fényében tesszük, beleértve a tömeges – nukleáris téren is történő – oroszországi újbóli felfegyverkezést, valamint egy másik európai ország elleni teljes körű háborúját - mondta Störe az NTB-nek. Békeidőben semmilyen atomfegyvert sem vonultatnak fel Norvégiában – tette hozzá. Az 5,6 milliós lélekszámú Norvégia tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak viszont nem, és közös határa van Oroszországgal az Északi-sarkvidéken. Franciaország márciusban felajánlotta, hogy kiterjeszti a nukleáris védőernyőjét más európai államokra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Norvégia elleni támadás francia atomválaszt idézhet elő. Norvégia – az Oroszországgal szintén közös határral rendelkező – Lengyelország és Litvánia után részesült a francia atomfegyverek biztosította védelemben. Oroszország és az Egyesült Államok a világ legnagyobb atomhatalmai, egyenként 5000-5000 atomtöltettel. Kínának mintegy 500, Franciaországnak 290, Nagy-Britanniának pedig 225 atomtöltete van az Amerikai Tudósok Szövetsége nevű amerikai nonprofit agytröszt szerint. Köszöntjük olvasóinkat! Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak: Tartsanak velünk ezúttal is!