← Vissza

● news.bsdnet.hu

Schmidt Mária szerint az ügynökaktákkal kollektív bűntudatot akarnak ébreszteni a magyarokban

Origo 2026-11-07 16:51
A kormány célja, hogy a magyar emberekben „kikényszerítsenek egy sajátos lelki folyamatot, egy megújulást, egy morális tisztasággal járó szenvedést” – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Schmidt Mária. A Terror Háza egykori főigazgatója szerint amikor Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondja, hogy sok család szomorú lesz az aktanyilvánosság után, azt nem sajnálkozva mondja. Ő ebben reménykedik. Ugyanis ez ennek az SZDSZ-es manővernek a lényege, hogy okítsa, tanítsa a népet. Hogy megmutassák nekik, hogy mindenki családilag érintett volt, hogy a magyar nép kollektív felelőssége az a sok szörnyűség, amely a kommunista diktatúra alatt történt – vélekedett, hozzátéve: ezért használják a 2026-os kormányváltásra a „rendszerváltás” kifejezést. Schmidt Mária rámutatott: miközben a 444 pszichoterapeuták tanácsait hirdeti, Rainer M. János az emberekhez felhívásában az üzente az embereknek: „Beszélgessenek.” „Mintha eddig ezt nem tették volna családok. Mintha az a liberális értelmiség nélkül senkinek nem jutna eszébe. Forduljunk pszichoterapeutához, amikor rájövünk arra, nagyszüleink mit tettek, és valójában magunkba kell néznünk, hogy milyen szörnyű emberektől eredünk, és milyen szörnyű emberekké lettünk” – fogalmazott Schmidt Mária, majd emlékeztetett: amikor Dobrev Klárának felvetette, hogy nem kellene büszkélkedni nagyapja, Apró Antal munkásságával, sorra kapta a kritikákat. De akinek a nagyapja jelentett, mert bele volt kényszerítve, az érezze magát rosszul és terápián dolgozza fel ezt a traumát – jegyezte meg. Kijelentette: nincs szükség a kormány történészére, hogy felszólítsa a magyar családokat, hogy beszélgessenek, és nincs szükség a 444 nevű kormánypárti lapra, hogy terápiás tanácsokat adjon. „Arra van szükség, hogy kimondjuk: voltak tettesek és voltak áldozatok a kommunista diktatúrában. Hogy voltak azok, akik a kettő között helyezkedtek el? Igen, az élet bonyolult, de ők, mivel nem a rendszer működtetői voltak, nem érdemelnek ugyanakkora nyilvánosságot, mint Apró Antal vagy Péter Gábor. Ez volt a Terror Háza Múzeum történelemfelfogása, és szerintem továbbra is ez a helyes” – hangsúlyozta Schmidt Mária.
Eredeti cikk megtekintése →