← Vissza

● news.bsdnet.hu

Leolvadt az EY adótanácsadással foglalkozó üzletágvezetőjének a telefonja, annyian hívták a vagyonadóval kapcsolatban

VG 2026-11-08 15:13
Mit jelent a cégeknek és tulajdonosaiknak a vagyonadózás, mi a nemzetközi gyakorlat, hányan lehetnek érintettek – egyebek között ezeket a kérdéseket tette fel a Világgazdaság Módos Andrásnak az EY adóvezetőjének. Mekkora terhet jelenthet a vállalatoknak, illetve a tulajdonosaiknak az új vagyonadó, akár az adminisztrációt, akár az anyagiakat tekintve, ha a törvényjavaslatot változatlan formában fogadják el? A tervek szerint december 15-én hatályba lépő vagyonadóról szóló törvényben foglalt kötelezettségek alapvetően nem a vállalatokat, hanem a tulajdonosokat terhelik. Persze van jó pár olyan kérdés, amelyben a vállalatoknak kell adatot szolgáltatniuk. A vállalati oldalon ez inkább egy adatszolgáltatási vagy adminisztratív teher, illetve vannak olyan részei a jogszabálynak, amelyek kiterjesztik a könyvvizsgálók feladatait. Nem megugorhatatlan a feladat adminisztrációs szempontból, ám valóban egy plusz teendő. Hozzáteszem, hogy a kitöltendő formanyomtatványt még nem láttuk. Az biztos ugyanakkor, hogy a jogszabálytervezet szerint augusztus 31-ig kell majd bevallani, illetve megfizetni az adót. Nyilván erre lesz majd egy adóbevallási formanyomtatvány. A javaslatból most azt látjuk egyébként, hogy viszonylag részletes adatokat szeretnének, tehát egy tételes listát a vagyonelemekről, ami azért nem biztos, hogy olyan egyszerű. Ezért is mondjuk az ügyfeleknek, hogy a legsürgősebb teendőjük a leltárkészítés, feltérképezni, hogy mije van a tulajdonosnak, amit fel kell értékelni, de alapvetően ez nem a vállalatok feladata, hanem a magánszemélyeké, illetve egy bizonyos körben a bizalmi vagyonkezelőké. Mégis mekkora lehet az a cégtulajdonosi kör, amelynek bevallási, illetve adófizetési kötelezettsége keletkezik a törvény alapján? Noha a Pénzügyminisztérium által közzétett hatástanulmány azt tartalmazza, hogy nagyjából 15 ezer magánszemély, valamint mintegy 2 ezer bizalmi vagyonkezelési struktúra lesz érintett, de szerintem több tízezerre tehető ez a létszám. Sokan vannak, akiknek a cége nagyjából 1 milliárd forintot érhet, beleértve azokat is, akiké hajszállal alatta lehetnek. Számukra az első kérdés tehát az, hogy érintettek-e egyáltalán. Mert nem mindegy, hogy 980 millió forintot ér valakinek a cége vagy 1,02 milliárd forintot, mert utóbbi esetben már bevallási és minimális adófizetési kötelezettség terheli. Vannak olyan cégek is, amelyek eddig nem voltak könyvvizsgálatra kötelezettek, ám a vagyonadó miatt most mégis igénybe kell venniük egy ilyen szolgáltatást? Külön könyvvizsgálati kötelezettséget nem állapít meg a jogszabálytervezet. Egy ponton mégis említi a könyvvizsgálókat, mégpedig amikor a cégek úgynevezett rejtett tartalékairól kell nyilatkozni. Ennek a helyességét könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni bizonyos esetekben. Ez pedig elméletben vonatkozhat olyan társaságra is, amely amúgy a méreténél fogva nem könyvvizsgálatra kötelezett. Mivel azonban ez csak olyan cégeknél merül fel, amelyeknek a saját tőkéje legalább 500 millió forint, és viszonylag kevés ilyen méretű vállalat van, amelyik nem kötelezett könyvvizsgálatra, ezért ez vélhetően ritkán fordul majd elő. Mennyibe kerülhet egy ilyen vagyonértékelés? Én szerintem itt két külön dologról beszélünk, egyfelől vállalatértékelésről, másrészt a vagyon egészének az értékeléséről. Igen, bár én úgy gondolom, hogy az esetek 90 százalékában a cége miatt kerül be valaki ebbe a körbe. Én 80-90-et mondtam volna, de igen. Illetve még az ingatlanok, amik nagy értéket képviselhetnek. Tehát hiába vonatkozik a magánszemélyekre a tervezet, mégiscsak alapvetően a cégek értékeltetéséről van szó, és ez tipikusan egy olyan feladat, amit nem csinál meg valaki évről-évre, hacsak nem akarja értékesíteni a cégét vagy annak egy részét. A törvényjavaslat egyébként ad egy explicit formulát, amelyben meg kell adni a saját tőkével és az adózott eredménnyel kapcsolatos és egyéb adatokat. Ez elvileg nem annyira bonyolult, csak egy fél oldal, amit, ha az adatok rendelkezésére állnak, az ember saját maga is el tud otthon készíteni. Probléma akkor van, ha nem az a piaci érték jön ki, amire a tulajdonos gondolt. Emellett azt is fontos tisztázni, hogy a vagyonadó szempontjából meghatározandó piaci érték, nem az a piaci érték, amennyiért el lehetne adni az adott pillanatban a társaságot. A jogszabálytervezet ezért arra is lehetőséget biztosít az érintett magánszemélyeknek, hogy a jogszabály melléklettét képező formula segítségével kiszámított értéktől eltérjenek és szakértő segítségét vegyék igénybe, ha egy olyan körülmény merül fel, amely miatt úgy gondolják, hogy ez nem a valós piaci érték. A javaslat ilyen esetre meghatározza azoknak a szakértőknek a körét, akiknek megengedi, hogy a vagyonadó kiszámítása érdekében vállalatértékelést készítsenek. Az pedig, hogy ez mennyibe kerül nem annyira a cég forgalmától, hanem sokkal inkább, attól függ, hogy mennyire bonyolult az értékelés, azaz az adott cég milyen iparágban működik, hány üzletága van, s azok között van-e külföldi. Szintén fontos, hogy hány beszállítója van és mennyire kitett a világgazdasági volatilitásoknak. A vállalatértékeléssel foglalkozó kollégáim szerint nagyon fontos faktor a kiszámíthatóság vagy annak hiánya is. Van-e olyan nyersanyag, ármozgás vagy volatilitás, amivel eddig nem számolt a tulajdonos, de tisztában van vele, hogy a jövőben kell? Szóval egyszerűbb esetekben százezer forintos nagyságrend is lehet, ám jelentősebb vállalkozások esetében több millió forintot is kitehet az értékelés díja. Ezzel kapcsolatban érdemes még megjegyezni, hogy az igénybe vett szakértő díjából 2 millió forintnyit maximum az adó 50 százaléka erejéig be lehet számítani a fizetendő adóba. Szerintem azonban sokszor előfordulhat majd, hogy ez az összeg nem bizonyul elegendőnek. Mennyire lehet adóelkerülésre vagy annak megkísérlésére számítani? Szerintem önámítás lehetne azt mondani, hogy ilyen nincs, adót fizetni senki nem szeret. Mindenki megpróbálja optimalizálni az adófizetést. Hangsúlyozom ez nem adóelkerülés, hanem adóoptimalizálás a szabályok adta kereteken belül. A jogalkotó erre lehetőséget is biztosít például azzal, hogy a házastársi vagyonokat nem kell összeszámítani a vagyonadó alapja szempontjából. Egy házaspár esetében tehát, ha van a feleségnek és a férjnek is 1-1 milliárd forintja, és erről nyilatkoznak, az nem 2 milliárd forintnak számít és nem kell adót fizetniük. Ha jól tudom, jelenleg három európai országban kell vagyonadót fizetni, Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Hogy működik az adózás náluk? Úgy tudom, hogy Svájcban kantonális hatáskörben van a vagyonadó kivetése, és például Zug kantonban 0,15 százalék a sarc. Valóban, ebben a három európai országban és az egész OECD-ben is mindössze 4 országban van bevezetve jelenleg a vagyonadó. A negyedik ország érdekes módon Kolumbia. Én amúgy a leginkább a svájci gyakorlatot ismerem, és az önmagában nem mond semmit, hogy 0,1 vagy 0,2 százalék az adókulcs. Kantononként tényleg 0,1-től 0,68 százalékig terjed, de más az adóalap és más a belépési küszöb, ezért kevésbé összehasonlítható. Abban viszont nagyon hasonló a tervezett magyar rendszerrel, és ebben is tudatosan a svájci példát vette alapul a magyar jogalkotó, hogy nagyon széles az adóztatási kör, azaz az adótárgyak a köre. Magyarországon is a teljes nettó vagyont adóztatnák meg, tehát igazából minden vagyontárgyat. Csak egy-két nagyon kurta kivételt tesz a használati tárgyak körében otthon, mondjuk a 3 millió forintnál kisebb értékű ingóságok, a 10 millió forintnál olcsóbb autók esetében, amelyek amúgy is csak kerekítési különbözetek lennének. Svájcban azért a hasonlóságok ellenére nagyon másképpen működik az adózás, aminek több oka is van. Egyrészt ott több mint 70 éve létezik a vagyonadó, és a szabályokon évről-évre csiszolgatnak. A másik differencia, hogy Svájcban más az adózási morál, a harmadik pedig az adminisztráció és az infrastruktúra. A svájci adóhatóságnál országos szinten 2000 ember dolgozik, akik semmi mással nem foglalkoznak, mint a vagyonadó adminisztrálásával, illetve az adózókkal előzetesen beszélgetnek is, hogy segítsenek nekik, ha szükség van rá. Elképzelhető, hogy nálunk is felvesznek 2000 embert a NAV-hoz ebből a célból? Nem, ezt nem tartom reálisnak, a 2000 fő nagyon sok a NAV jelenleg állományi létszámát tekintve is. Erről majd nyilván a Pénzügyminisztérium is nyilatkozik, lehet, hogy az eddigi személyi bázis is elegendő lesz. Egyébként, amióta bemutatták Magyarországon a jogszabálytervezetet, rengeteg kérdés merült fel akár az eljárással, akár az anyagi jogszabállyal kapcsolatban is, amelyekre nincs még válasz. Egész egyszerűen azért, mert még nem alakult ki a gyakorlata a vagyonadózásnak. Szerintem még senkinek a fejében nincsen meg, beleértve a jogalkotót, a jogalkalmazókat, a NAV-ot, hogy hogyan néz ez majd ki pontosan. Ugye nagyon könnyű azt mondani, hogy önadózás útján majd szépen bevalljuk az adót augusztusban, és mindenki elkészíti a bevallást és fizet, mint egy kisangyal. Különösen a bevezetés után az elején ugyanis sok tévedés lesz majd, és kérdés, hogy utána megy-e az adóhatóság, lesz-e rá kapacitás, erő. Egyáltalán megéri-e utána menni? Például tegyük fel, hogy valakinek van összesen 1 milliárd 20 millió forintnyi vagyona. S mivel az idevágó szabály azt mondja ki, hogy az 1 milliárd forint fölötti rész az adóalap, ebben az esetben ez 20 millió forint, aminek az 1 százaléka 200 ezer forint. Kérdés, hogy az adóhatóságnak érdemes-e ráállítani egy revizort, aki egy fél évig nyomozza, hogy most az 1 milliárd 20 millió vagy 1 milliárd 30 millió. Nyilvánvalóan sejthetjük a választ, hogy nem, ergo ez is egy érdekes kérdés. Nem véletlen, hogy 1990-ben 11 OECD országban volt vagyonadó, mára pedig négyre csökkent a számuk. Nagyon sok jogi, s egyéb akadályba bele lehet itt ugyanis ütközni: alkotmányossági problémákba, EU-alapszabadsági problémákba, de az adóbeszedés hatékonysága is kétséges, illetve, hogy milyen hatása lesz a vagyonadónak Magyarország tőkevonzó képességére. Azt úgy is megoldhatták volna, hogy csak az 1000 milliárd feletti vagyonokra vetik ki az adót. Igen. Amiről viszont beszélni szerettem volna az az, hogy momentán több ország is mérlegeli a vagyonadó bevezetésének a lehetőségét. Híres példa Kalifornia, persze ott a dollármilliárdosok vagyonának a megadóztatását mérlegelik. A legtöbb a bevezetést fontolgató országban viszont teljesen más motivációk hatnak, mint nálunk. Azt hiszem, hogy ez egyfajta útkeresés része, ami kapcsolódik a mesterséges intelligencia előtérbe kerüléséhez is. A legtöbb országban ugyanis az adózás alapvetően két pilléren nyugszik. A jövedelmek és a fogyasztás adóztatásán. Ha tehát folytatódik a mesterséges intelligencia térnyerése, akkor átveheti a munkahelyek egy részét. Fizetést ellenben nem kap, ami után szja-t meg tb-t lehetne vonni. Akkor viszont miből lesz az államnak bevétele? Erre a problémára pedig az egyik válasz a vagyonadó lehet, ha jól vezetik be. Visszaevezve a hazai vizekre, a BÉT elnöke nemrég nyilatkozott, hogy a vagyonadó hallatán a szívéhez kapott, mivel ellenmotivációt lát az új adónemben a tőzsdére lépéssel szemben. Szerintem ez az egyik legnagyobb ellenérv, jóllehet már nem adószakmai. A lényeg, hogy nem szabad negatív hatást kiváltania. Se a helyi vállalkozók ne fogják vissza a vagyonadó miatt a beruházásokat , se a külföldi működő tőkét ne üldözzék el. Összességében hozhat új piacot az adónem bevezetése a könyvvizsgáló, tanácsadó és értékelő cégeknek? Szerintem igen. Persze nem gondolom, hogy a szakmánk ettől fog fellendülni, de lesz vele munka. Ez minden új adó esetén igaz. Azt szoktuk mondani, és most nyilván tanácsadóként beszélek, hogy amikor bizonytalanság vagy újdonság van a piacon, nekünk az jó, mert ilyenkor adódik a legtöbb kérdés. Ha van egy jogszabály, ami 20 éve változatlanul úgy van, már mindenki tudja alkalmazni, azzal kapcsolatban nem nagyon tesznek fel kérdéseket. Ha viszont változások vannak és jönnek a kérdések, akkor természetesen próbálunk ebben a helyzetben értéket teremteni, segíteni az ügyfeleknek. Futottak be már megkeresések a vagyonadó kapcsán? Rengeteg. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy ilyen rövid idő alatt én ennyi érdeklődést még sohasem tapasztaltam. Október 16-án, kedden jött ki a jogszabálytervezet, akkor bocsátotta a Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre, és lehet, hogy nem kéne elmondanom, de másnap (de már aznap este is) annyian hívtak, hogy szabályosan leolvadt a telefonom. Azzal együtt, hogy már tudva levő volt a választási kampány óta, hogy ha nyer a Tisza Párt, akkor jön a vagyonadó is. Májusban kijött a kormányhatározat is, amely utasította a pénzügyminisztert, hogy ezt a jogszabályt meg kell alkotni. Abba viszont csak nagyon kevesen voltak beavatva, hogy milyenek lesznek a részletszabályok. Ezért volt óriási az érdeklődés és ezért maradt még rengeteg a kérdés a mai napig. A minap tartottam egy konferencián egy 35 perces előadást, és utána még másfél órán át jöttek a kérdések a közönségtől. Ez elég ritka. Általában nagyon unalmasnak tartják az adótanácsadást (egyébként nem az!), de most hirtelen rendkívül népszerűek lettünk, főleg, ha valóban segítünk is. Ahogy már mondtam, még nem minden kérdésre van válaszom, de nagyon sok kérdésre megvan már. Plusz a kollégáktól - például az említett Svájcból - már begyűjtöttük a nemzetközi gyakorlatra vonatkozó ismereteket is. Elképzelhető, hogy egy adott céges vagyont két független szakértő lényegesen eltérő összegre értékeli? A rövid válasz az, hogy igen, elméletben elképzelhető, a kicsit hosszabb válasz az, hogy azért ez nem annyira valószínű. A jogszabály a vagyonadó szempontjából meghatározza azoknak a vállalkozásoknak a körét, akik ilyen értékelést végezhetnek. Feltételként rögzíti, hogy az előző három év átlagában legalább 250 millió forint árbevételt kellett elérnie, vagy 50 milliót, de akkor legalább az árbevétele 25 százalékának ebből kell származnia. Azok a vállalatok pedig, amelyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek, azért eléggé egységes módszertanokkal dolgoznak. Viszont a jövőben potenciálisan felmerülő faktorokat – amelyekről már ejtettem néhány szót - két vállalatértékelést végző cég másként ítélhet meg, s ezért lényegesen más eredményre juthatnak a vállalat értékének megállapításában, sőt mindkettő adott esetben lényegesen eltérhet attól az értéktől is, amelyet a formula alapján az adózó saját magának kiszámol. A jogszabály által feljogosított vagyonértékelők köre el tudja végezni a több tízezer cég értékelését? Valószínűleg igen. Az érintett adóalanyi körnek egy jó része nyilvánvalóan saját maga próbálja majd értékelni a vállalkozását. Csak akkor fordulnak értékelő cégekhez, ha ez valamiért nem megy. A legtöbb vállalat értékelése viszonylag egyszerűbb, csak egy szűkebb kör, jelesül például cégcsoportok esetében, válik bonyolulttá. Érdekes kérdést tett fel például az egyik ügyfél, aki – mivel tudja, hogy három év átlagát kell alapul venni az értékeléshez – megkérdezte, hogy mennyit ér a cége, ha az egyik évben 500 millió forint profitot, a másik évben 250 millió forint mínuszt, a harmadik évben pedig 400 millió forintos veszteséget termelt. A profiltól függően van ugyanis olyan vállalat, amelynek a működése nagyon szépen kiszámítható, és stabil a profitabilitása is. Mások pedig olyan bizniszben vannak, amely meg nagyon volatilis lehet különböző okoknál fogva. Érthető, hogy az utóbbi esetben nehezebb az értékelés. Hogyan lehet értékelni egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező holdingot, amelyik nyereséget alig termel? A jogszabály explicit szabályokat tartalmaz erre vonatkozóan, tehát nem jelent gondot. A kérdés viszont abból a szempontból nagyon érdekes, hogy egy problémára mindenképpen rávilágít. Ez pedig a likviditás. Van tehát egy olyan cég, amely a felhalmozott vagyona miatt sokat ér, s emiatt a vagyonadó körébe esik a tulajdonos. Ezzel szemben nem igazán termel bevételt, így profitja és készpénze sincs. Azzal a példával szoktam élni, és ezt már nem egy fórumon elmondtam, hogy tegyük fel, van egy vállalkozás, amelynek 800 millió forint árbevétele van, a profitmarzsa 5 százalék - ami nem is olyan rossz -, az adózott nyeresége így 40 millió forint. Tegyük fel, hogy egyetlen magánszemély tulajdonában áll, aki a nyereséget osztalékként évente ki is veszi. A különböző paraméterek alapján simán elképzelhető, hogy a formula alapján a vállalkozás értéke 2 milliárd forint. Azaz a javasolt szabályok alapján 10 millió forint adót kell fizetnie. Na, most ha egy család évi 40 millió forint osztalékból él, de most már 10 millió forintot a családfőnek be kell fizetnie, akkor hirtelen 25 százalékkal lecsökken a családi költségvetés 30 millió forintra, ami bizony nagy különbség. Ráadásul nem triviális, hogy ilyen helyzetben valaki be tudja fizetni augusztus 31-ig azt a 10 millió forintot. Ezen a ponton említem meg, hogy azért nagyon sok eljárási szabály még tisztázásra vár, mert még nem látjuk teljesen, hogy is fog kinézni a gyakorlat. A jogalkotó részben egyébként gondolt erre a nehézségre, hiszen ilyenkor részletfizetést, vagy halasztást lehet kérni 12 hónapra főszabály szerint, ami nagyon jó, ám pont 12 hónap múlva már jön a következő évi vagyonadófizetés. Elképzelhető, hogy még módosul a törvény végleges szövege? A társadalmi egyeztetés lezárult, a következő lépés most az, hogy benyújtsák a parlamentnek a jogszabálytervezet (szerk. a beszélgetés október közepén történt, még azelőtt, hogy benyújtották volna a tervezet a parlamentnek). Ott meg fogják vitatni és mint minden törvény esetében egyéni indítványokon vagy bizottsági indítványokon keresztül még módosíthatják. Mindenesetre ahhoz, hogy a jogszabály december 15-én hatályba tudjon lépni, november 16-áig legkésőbb el kell fogadnia az Országgyűlésnek, és a Magyar Közlönyben is meg kell jelentetni. Addig még van 2-3 hét, de azért elég szűk a határidő, tehát módosulhat a tervezet. Azt viszont megerősítem, hogy a Pénzügyminisztérium tényleg komolyan gondolta a társadalmi egyeztetést. Persze arra nyilván semmilyen garancia nincs, hogy a felmerülő javaslatokat be is építik a törvénybe, de az én tapasztalatom az, hogy meghallgatják az érveket. Egy szó, mint száz, egészen addig, amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik a végleges verzió, még lehetnek változások. A vagyonadós kérdéseimet mind feltettem. Esetleg még elmondaná a véleményét a cégeket érintő egyéb adóváltozásokról, szigorításokról is? Október 19-én a miniszterelnök úr, másnap pedig a pénzügyminiszter úr tájékoztatott a várható módosításokról, de a részletekbe nem mentek bele. Minden évben az a kérdés, hogy az adócsomag mekkora változásokat hoz. A jövő évi a viszonylag nagyobb módosítások közé tartozik, főleg a gazdasági társaságok esetében. Ha 1-től 10-ig kellene pontozni, és a tízes jelentené azt, hogy teljesen a feje tetejére állítják az adózást, akkor 6-7 pontot adnék rá. Jönnek a kedvezmények, adókedvezmények, az állami támogatások felhasználhatóságával kapcsolatos változások. Ön szigorításnak nevezte, én nem tudom, hogy mennyire nevezhető szigorításnak. Az kétségtelen, hogy lesznek vállalatok, amelyeknek nő az effektív adóterhe. A társasági adót is emelik, ha jól tudom. Valóban a társasági adókulcs emelése is tervben van. Az hangzott el a miniszterelnök úrtól és aztán később a pénzügyminiszter úrtól, hogy az effektív adókulcsot - ami nem azonos a nominális adókulccsal - 11 százalék körülre várják, szemben a jelenlegi 9 százalékos nominális kulccsal. Ez valóban első és második olvasatra is az adóteher növekedését jelenti a vállalatoknak. Emellett az innovációs járulék mértéke is emelkedni fog. Ez utóbbi nagyon jelentős változást jelent, mivel az innovációs járulék teljesen máshogy számítódik, mint a társasági adó. A bevétel az adóalap bizonyos csökkentő tételekkel, a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan. A jelen pillanatban 0,3 százalék az innovációs járulék főszabály szerint, ennek akár egy 0,1 százalékpontos emelése is adott esetben bizonyos profilú vállalkozásoknál nagyobb plusz terhet jelenthet, mint 2 teljes százalékpontos változás a társasági adóban. Ezen kívül a népegészségügyi termékadót és a reklámadót is szigorítani tervezik, sőt az energiaellátókat terhelő, népszerű nevén Robin Hood adót is. Szóval fel van adva a lecke a vállalatvezetőknek, sok minden változhat, és előfordulhat, hogy néhány dolgot át kell gondolni. Ha a tanácsadói szemmel nézem, akkor nagyon izgalmas időszak jön, de hát én más székben ülök, amit az érintett adózók.
Eredeti cikk megtekintése →