← Vissza

● news.bsdnet.hu

A kormány által becsültnél jóval többeket érinthet a vagyonadó

Magyar Nemzet 2026-11-08 17:00
A kormány által becsült 15 ezernél lényegesen több magánszemélyt érinthet a tervezett vagyonadó, ezért még az egymilliárd forint alatti vagyonnal rendelkezőknek is érdemes lehet vagyonleltárt készíteniük. A szabályozás ugyanis olyan tulajdonosi körökre is kiterjedhet, amelyek érintettségére korábban nem számítottak. A KPMG szakértői szerint az új közteher a könyvvizsgálói és értékbecslői piacot is jelentősen élénkítheti. A Világgazdaságnak Szücs Andrea, a KPMG Magyarország partnere és Nemes Árpád, a társaság vállalatértékelési üzletágának vezetője beszélt a várható hatásokról. Elmondásuk szerint a törvénytervezet bejelentése óta egyre több ügyfél érdeklődik az új szabályokról, elsősorban azok adózási és jogi következményeiről. A szakértői segítség költsége elsősorban a vagyonstruktúra összetettségétől függ, nem pedig a vagyon nagyságától. Egyszerűbb esetekben az érintettség akár ingyenes online kalkulátorokkal is megállapítható, a rejtett tartalékok, illetve a több országot érintő vagyonstruktúrák értékelése azonban már komolyabb szakértelmet igényelhet. Egy összetett portfólió átvilágítása akár több hónapig is eltarthat. Szücs Andrea szerint a kormány által becsült 15 ezres magánszemélyi érintetti kör alulbecsült lehet. Az ingatlanos társaságokra vonatkozó szabályok miatt ugyanis jóval szélesebb körbe kerülhetnek azok, akiknek közvetlenül vagy közvetve magyarországi ingatlan, föld vagy gazdasági ingatlan van a tulajdonában. A szakértő ezért azoknak is vagyonleltár készítését javasolja, akik 700-800 millió forint körülire becsülik a vagyonukat. Egy megfelelően dokumentált, naprakész digitális nyilvántartás ugyanis akkor is hasznos lehet, ha például egy bejelentés nyomán az adóhatóságnak kell igazolni, miért nem keletkezett bevallási kötelezettség. A szakértők szerint a magyar szabályozás sokat merített a svájci vagyonadó-modellből, ám lényeges különbség, hogy Magyarországon önadózásra épülne a rendszer. Svájcban ezzel szemben az adóhatóság ellenőrzi a bevallott adatokat, és szükség esetén korrigálja azokat. A határon átnyúló vagyonelemek esetében a behajthatóság is kihívást jelenthet, különösen azért, mert jelenleg nincs olyan adatbázis, amely pontosan nyomon követné a külföldre kerülő vagyontárgyakat. A KPMG tapasztalatai szerint a magyarországi vagyonosok egyelőre elsősorban tájékozódnak, és szeretnék megérteni, milyen kötelezettségeket jelent számukra az új adó. A külföldi befektetők egy részét viszont váratlanul érte a tervezet, mivel korábban úgy gondolták, hogy a közteher elsősorban a Magyarországon élő és tevékenykedő adóalanyokat érinti. Szücs Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy a vagyonadó a civil szervezetek támogatásait is visszafoghatja. Az új közteher ugyanis csökkentheti a jótékony célokra fordítható összegeket, miközben a támogatók erre szánt kerete nem feltétlenül növekszik. Ezért indokoltnak tartaná, hogy az adó társadalmi célokra felajánlható 5 százalékából az szja egy százalékára jogosult civil szervezetek is részesülhessenek. A teljes interjú a Világgazdaság oldalán olvasható.
Eredeti cikk megtekintése →