Nincs kibúvó: a levéltár felel az ügynökakták körüli hibákért
Origo
2026-11-08 19:10
Nyilvánosságra hozták az ügynökaktákat, mintegy 60 ezer ember adatai váltak hozzáférhetővé, bárki utánanézhet, hogy szerepel-e ismerős név az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) nyilvántartásaiban.
Még egy nap sem telt el, miután élesedett a nyitottaktak.hu weboldal, hamar egyértelművé vált , sokan nem megfelelőképpen értelmezik az ott található adatokat. Sok érintett megalázó helyzetbe került családja, illetve lakóközössége körében, ráadásul többen tévesen kerültek fel az aktakereső oldalra.
A közösségi oldalakon és a sajtóban tucatjával lehetett olvasni az arról szóló híreket is, milyen közismert személyek neve bukkant fel az adatbázisban. Kiderült, hogy Lezsák Sándor , rendszerváltó fideszes politikus is rajta van a listán, amelyet a politikus kifogásolt, aláhúzva: ő nem megfigyelő, hanem megfigyelt személy volt. Az ÁBTL csütörtök reggel közösségi oldalán azt írta, a weboldal adatbázisában a politikus neve informatikai hiba következtében jelent meg, és elnézést kértek tőle, és hangsúlyozták: vizsgálják a problémát.
Már csak ez az egy eset is nagy port kavart, de mindezen felül Cseh Gergő Bendegúz főigazgató péntek reggel a Kossuth rádióban már azt nyilatkozta, 164 esetben fordult elő, hogy megfigyelt személyek tévesen a hálózati személyek között jelentek meg a nyilvános adatbázisban. A Fidesz Magyar Péter és több kormánytag távozását is követeli .
Joggal merül fel a kérdés: milyen jogi következményei lehetnek a téves adatközlésnek, ki viseli a felelősséget, és milyen jogi lehetőségeik vannak az érintetteknek?
A témában megkerestük ifj. Lomnici Zoltán jogászt, aki rámutatott: a téves adatközlés alkalmas volt az érintettek személyiségi jogainak, különösen a jó hírnévhez fűződő joguknak a megsértésére. A Polgári Törvénykönyv szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Tehát amennyiben valakit „ügynökként” mutatnak be a nagy nyilvánosság előtt, az az olvasó számára az együttműködés látszatát kelti, holott az érintett a diktatúra áldozatának minősült. Ez közfelfogás szerint sértő tényállítást valósít meg, a megbélyegzés alkalmas a társadalmi megítélés hátrányos befolyásolására – húzta alá.
Kifejtette: a bírói gyakorlat szerint a jó hírnév sérelmét jelentheti, ha valakiről valótlan, a közfelfogás szerint sértő tényt állítanak vagy terjesztenek. Az Alaptörvény is védi a jó hírnévhez való jogot, amelyet az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz kapcsolódó alapjogként értelmez. Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a nyilvánosság különösen súlyossá teheti a jogsértést, hiszen a nyitottaktak.hu milliós nagyságrendű közönséghez juthatott el.
Az eset emellett a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelmét is felvetheti. Ha pedig elhunyt személyt érint a téves besorolás, a hozzátartozók kegyeleti joga is sérülhet.
A jogász szerint a felelősség az ügyben elsősorban az adatkezelőt, vagyis ÁBTL-t terheli, hiszen az végezte az adatfeldolgozást és a nyilvánosságra hozatalt – a hibát is elismerte, és a vezetőség részéről intézményi felelősségvállalás is történt. Hangsúlyozta ugyanakkor, az intézmény alkalmazottai és vezetői személyes büntető- vagy kártérítési felelőssége csak szándékos vagy kirívóan gondatlan magatartás esetén merülhetne fel.
A gyors korrekció és a nyilvános bocsánatkérés enyhítő körülmény, de a jogsértést és az ablakon túli jogalapot nem szünteti meg
– hangsúlyozta.
A levéltár vezetőit beidézte a Nemzetbiztonsági Bizottság
Hétfő reggel 8 órakor összeül a Nemzetbiztonsági Bizottság , amelynek egyetlen napirendi pontja van: a november 4-én nyilvánosságra hozott ügynökakták körül felmerült problémák tisztázása. A rendkívüli ülést még múlt hét pénteken jelentette be Apáti István, a bizottság elnöke. A Mi Hazánk politikusa leszögezte, az ÁBTL vezetőinek is meg kell jelenniük.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ráadásul az ügyben adatvédelmi jogsértés is felmerülhet. A GDPR, vagyis az általános adatvédelmi rendelet 5. cikke előírja, hogy a személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. Az adatkezelőnek minden észszerű intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a pontatlan adatokat helyesbítsék vagy töröljék.
A jogász szerint az ÁBTL az adatbázis átalakítása során pontatlan adatokat tett közzé, miközben a nyilvánosságra hozatal előtti megfelelő ellenőrzés is elmaradt. Ez a GDPR adatpontosságra és elszámoltathatóságra vonatkozó előírásainak, valamint az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezéseinek sérelmét is jelentheti. A jogosulatlan adatközlés ráadásul adatvédelmi incidensnek is minősülhet.
Az Origo kérdésére ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt, milyen jogi lépéseket tehetnek azok, akiket tévesen tüntettek fel az adatbázisban. A jogász szerint az érintettek személyiségi jogi pert indíthatnak az ÁBTL ellen. Ennek során kérhetik
A sérelemdíj megítéléséhez elegendő magának a személyiségi jogsértésnek a bizonyítása, az érintetteknek nem kell külön igazolniuk, hogy milyen további hátrány érte őket.
Fontos azonban, hogy a kártérítés nem automatikus: a bíróság minden esetben mérlegeli a körülményeket, így például a jogsértés súlyát, a nyilvánosság mértékét és az érintettre gyakorolt hatását.
A jogász szerint a jelen ügyben a nagy nyilvánosság, az „ügynök” megjelölés súlya és a felelősség kérdése is a sérelemdíj megítélése mellett szólhat. Elhunyt személyek esetében a hozzátartozók kegyeleti joguk megsértése miatt léphetnek fel, és szintén kérhetnek elégtételt, illetve sérelemdíjat. – Az érintettek emellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordulhatnak panasszal, a hatóság megállapításai pedig a későbbi polgári perben is bizonyítékként szolgálhatnak – mutatott rá Ifj. Lomnici Zoltán.