Rendkívüli: Baka András nem írta alá a Tisza-kormány egyik legfontosabb törvényét, erre nem számított Ruff Bálint – a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult
VG
2026-11-09 15:41
Előzetes normakontrollra küldte Baka András köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvényt. A november 3-án elfogadott jogszabályt az államfő nem írta alá, ehelyett több rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte – közölte Facebook-oldalán a Sándor-palota hétfőn.
A köztársasági elnök két területen fogalmazott meg súlyos kifogásokat. Az egyik a zártkörű befektetési alapok alapkezelőinek leváltását, a másik a részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosainak védelmét érinti.
A törvény lehetővé tenné, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítse egy zártkörű befektetési alap alapkezelőjének leváltását. Az államfő szerint azonban ez nemcsak az állami hátterű vagyont kezelő alapokra, hanem olyan piaci szereplőkre is vonatkozna, amelyekben egyáltalán nincs állami vagyon. Ráadásul a rendelkezések a már működő befektetési alapokat is érintenék, vagyis utólag változtatnák meg a korábban kialakított szerződéses viszonyokat.
Baka András szerint mindez sértheti a jogbiztonságot, a tulajdonhoz való jogot, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők vagyoni érdekeit. Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás egyes részei hiányosak vagy nem kellően egyértelműek, ami a hatékony jogorvoslat lehetőségét is veszélyeztetheti. A másik kifogásolt rendelkezés a részvénytársaságokban történő jelentős befolyásszerzéshez kapcsolódik. A törvény bizonyos esetekben megszüntetné azt a korábbi kötelezettséget, amely szerint a meghatározó tulajdonrészt megszerző befektetőnek vételi ajánlatot kell tennie a kisebbségi részvényeseknek. Az államfő szerint ez gyengítheti
akik a korábban érvényes szabályok alapján szereztek részvényeket.
A Sándor-palota közleményének egyik megállapítása a jogalkotás körülményeire vonatkozik. A köztársasági elnök kifogásolta, hogy a törvényjavaslat benyújtása és parlamenti elfogadása között mindössze 26 óra telt el. A jogszabályt kivételes eljárásban fogadták el, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül.
Az államfő szerint sem a törvény szövegéből, sem az előkészítés körülményeiből nem derül ki, mi indokolta ezt a rendkívüli sürgősséget.
Baka András különösen aggályosnak tartja, hogy a szabályozás olyan befektetési alapokra is kiterjed, amelyek nem kezelnek állami forrásokat, miközben a törvény deklarált célja éppen az államhoz kapcsolódó vagyon védelme.Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok állami érdekből történő befolyásolása hosszabb távon a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat is megingathatja. A közlemény szerint a magyar intézményrendszer korábbi működési zavarainak továbbélése vagy újbóli megjelenése elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket abban, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit. A köztársasági elnök megvizsgálta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket is, ezek esetében azonban nem talált olyan súlyos alkotmányossági kifogást, amely indokolttá tette volna az Alkotmánybírósághoz fordulást. A törvény sorsa így most az Alkotmánybíróság döntésétől függ. Az előzetes normakontroll ideje alatt a kifogásolt jogszabály nem léphet hatályba.
A Világgazdaság hétfő reggel már beszámolt arról , hogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) az államfőhöz fordult a Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénymódosítás miatt. A szervezet szerint a parlament rekordgyorsasággal, társadalmi egyeztetés nélkül fogadta el azt a szabályozást, amely súlyosan gyengítheti a kisbefektetők jogait. A TEBÉSZ ezért arra kérte Baka Andrást, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra.
A jogvédők elsősorban azt kifogásolták, hogy a módosítás a korábbi 15 nap helyett bizonyos esetekben akár hat hónapos halasztást is lehetővé tenne a kötelező nyilvános vételi ajánlat megtételére, sőt egyes befektetők teljes mentességet is kaphatnának. Ez idő alatt a nagyrészvényesek már gyakorolhatnák irányítói jogaikat, miközben a kisebbségi tulajdonosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnének. A TEBÉSZ szerint a változtatások akár jelentős árfolyamveszteségeket is okozhatnak a kisbefektetőknek.