Nők az MTA-n: „Ne felejtsünk el húslevest főzi, de ne felejtsünk el kutatni sem”
Qubit
2026-11-10 07:11
„Ne felejtsünk el húslevest főzi, de ne felejtsünk el kutatni sem” - mondta Kiss Rita, a Magyar Tudományos Akadémia természettudományi alelnöke, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság nemrég megválasztott elnöke a „Nők a tudományban, Tudományos teljesítmény, előmenetel és láthatóság – női kutatók az elmúlt 200 évben” című pénteki eseményen. A konferencia célja az volt, hogy transzparens módon mutassa be a női kutatói életpályamodellt és a női kutatók tapasztalatait, jó gyakorlatait. Ugyanakkor a hallgató számára rövid időn belül egyértelművé vált, hogy a nők egyelőre az MTA-n sem igazán léptek ki a patriarchátus eszmerendszeréből: továbbra is érzékelhető volt a nemi alapú megkülönböztetés, és egyfajta szenzációnak számított, ha egy nő fontos tudományos vagy döntéshozatali pozíciót nyert el. A konferencia két férfi előadásával kezdődött, akik a foghíjasan jelenlévő női közönségnek arról beszéltek, hogy az akadémia fennállásának kétszázadik évében a női kutatók milyen támogatásokat vehetnek igénybe ahhoz, hogy felzárkózzanak a férfi kutatók teljesítményéhez.Az akadémikusok az MTA-n tapasztalható nemi egyenlőtlenségekre vonatkozó hatástanulmányokat és felméréseket is bemutattak a konferencián, ami az esélyegyenlőség jogszabályi kereteinek megalkotása miatt nagyon fontos, mondta a Qubitnek Kiss Rita. Az MTA-n érzékelhető nagymértékű nemi egyenlőtlenségekről már korábban is írtunk: az akadémiai tagoknak csupán 10 százaléka nő, amely arány azonban a karrierlétra alsóbb szintjein még nem így fest. Miközben a PhD fokozattal rendelkező kutatók csaknem fele nő, az MTA köztestületének már csak az egyharmadát, az MTA-doktoroknak pedig csupán 18 százalékát teszik ki a női akadémikusok. Az MTA-n tapasztalható nemi egyenlőtlenségekkel szemben Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatója is kiállt 2022-ben, amikor lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról, mert az akkor megválasztott 26 rendes tag között egyetlen nő sem volt.Ami az európai uniós összehasonlítást illeti, még ennél is borúsabb a kép: az International Science Council (ISC) tavalyi felmérése szerint a vizsgálatba bevont 13 uniós tagállam tudományos akadémiáin Magyarországon van a második legkevesebb nő – mondta előadásában Acsády Judit, az ELTE HTK tudományos főmunkatársa. A rangsorban az MTA után már csak a Bolgár Tudományos Akadémia kullog 8 százalékos női kutatói aránnyal, és a legtöbb női akadémikust foglalkoztató Lett Tudományos Akadémián is mindössze 25 százalék a női kutatók aránya, vagyis az ideális, kiegyenlített nemi megoszlástól ez is bőven elmarad.