Fico nem kertelt, kereken kimondta Merznek, amit Magyar Péter Berlinben nem: " jellegzetes zsarolás, és én azt elutasítom"
VG
2026-11-10 15:14
Éles szóváltásba torkollhat az Ukrajnának szánt újabb uniós támogatás ügye, miután Friedrich Merz német kancellár a következő többéves költségvetésről szóló tárgyalásokhoz kötötte Ukrajna finanszírozásának a kérdését. Robert Fico szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte a német kezdeményezést, és jelezte, hogy országa ugyanúgy rendelkezik vétójoggal, mint Berlin.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden élesen bírálta Friedrich Merz német kancellárt, miután Berlin az Ukrajnának szánt újabb pénzügyi támogatást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokhoz kapcsolná. A Reuters szerint azonban Fico egyenesen zsarolásnak nevezte a német kezdeményezést, és arra figyelmeztetett, hogy Szlovákiának ugyanúgy vétójoga van, mint a német kancellár országának.
Merz az Európai Tanács elnökének, António Costának címzett levelében azt írta, hogy az összes uniós tagállamnak részt kell vállalnia Ukrajna finanszírozásából, amíg az ország az orosz támadás ellen védekezik. A német kancellár szerint előbb abban kell megállapodni, hogy a tagállamok közösen fedezik a 2027-re előre jelzett, 70 milliárd eurós ukrán finanszírozási hiányt. Ebből várhatóan 45 milliárd eurót vállalna az Európai Unió.
Merz ezt a kötelezettségvállalást minden további kérdés, különösen az újabb pénzügyi következményekkel járó ügyek megvitatásának előfeltételévé tenné.
Erre a zsarolásra válaszolnunk kell
– reagált Fico, aki arra is emlékeztetett, hogy Szlovákiának ugyanaz a vétójoga van, mint a német szövetségi kancellárnak.
A szlovák kormányfő régóta ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, miközben fenntartotta kapcsolatait Moszkvával. Andrej Babis cseh miniszterelnök szintén a szlovák álláspont mellé állt, és arra figyelmeztetett, hogy az uniós költségvetés blokkolása az Ukrajnának szánt pénzek folyósítását is megakadályozná.
Az újabb vita a 2028-ban induló, hétéves uniós költségvetés előkészítésének időszakában robbant ki. Németország a közösség legnagyobb befizetőjeként jelentős befolyással rendelkezik a tárgyalásokon, Merz pedig ezt a súlyt is felhasználhatja arra, hogy nyomást gyakoroljon az Ukrajna további finanszírozását ellenző országokra.
A konfliktus Magyarország szempontjából is különösen érdekes. Magyar Péter kedden Berlinben tárgyalt Merzzel , és a közös sajtótájékoztatón szintén világossá tette, hogy Budapest nem ért egyet az ukrán támogatás és a hétéves költségvetés összekapcsolásával. A magyar miniszterelnök szerint a következő uniós büdzsének elsősorban a gazdákról, a diákokról és a vállalkozásokról kellene szólnia, ezért nem helyes egy másik ügyhöz kötni az elfogadását.
Magyar a pénzügyi következményekre is felhívta a figyelmet. Érvelése szerint a nettó befizetések egy főre jutó értéke alapján Magyarország az egyik legnagyobb befizetővé válhatna, ami egy kohéziós országtól szerinte nem elfogadható. Azt is jelezte, hogy a magyar kormány nem akar újabb terheket róni a lakosságra és a vállalkozásokra.
A berlini sajtótájékoztatón Magyar Péter diplomatikusan fogalmazott, és azt mondta, Magyarország konstruktív partnerként vesz részt a tárgyalásokon, de a nemzeti érdekeiből nem enged. Fico ennél jóval keményebb hangot ütött meg: nyíltan zsarolásnak minősítette Merz feltételét.
A tavaly decemberben elfogadott, 90 milliárd eurós ukrán hitelből Szlovákia, Csehország és Magyarország is kimaradt. A három ország már korábban jelezte, hogy egy újabb közös hitelkonstrukcióban sem kíván részt venni.
Magyar Péter Berlinben: a legtöbb ponton Orbán Viktor Ukrajna-politikáját képviselte – hosszan sorolta az előző kormány erőfeszítéseit
Magyar Péter vendéglátójával, Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatót kedden. Mindkét kormányfő udvariasan sikeresnek nevezte a bilaterális tárgyalásokat, sok további lehetőséget láttak az együttműködésre. De Ukrajna támogatásában nincsen egyetértés köztük továbbra sem, bár meglehetősen diplomatikusan kommunikálták ezt . Magyar Péter tárgyalási alapja egyrészt az Orbán-kormányok sikeres határvédelme, a NATO-ban történt eddigi helytállás volt, másrészt az előző kormányzat korábbi sokrétű támogatása Ukrajnának – ezeket sorolta érvként a miniszterelnök.