● news.bsdnet.hu

Ha ma valaki Magyarországon házat épít, jó eséllyel nem a város közepén teszi, hanem egy csendes, zöldövezeti településen. A városból kiköltözők egyre népesebb szuburbán falvakat hoznak létre, ahol a ház körüli kert nemcsak a magánélet szimbóluma, hanem a természettel való kapcsolat egyik utolsó tere is. De vajon gondolunk-e arra, hogya kertünk nem csupán dísz, hanem a klímaváltozás elleni harc egyik rejtett frontvonala? Kutatásunk során 12 szuburbán településéntöbb mint 600 háztulajdonost kérdeztünk meg Magyarország, Románia és Szlovákia szuburbán térségeiben. A vizsgálat arra keresett választ, milyen tényezők befolyásolják a kerttulajdonosok döntéseit, és hogyan lehetne a magánkerteket a fenntartható, klímaadaptív települések kulcsszereplőivé tenni. Két egyszerű, de nagy horderejű kérdésből indultunk ki: A válaszok nem csupán a kertészkedésről szólnak, hanem arról, hogyan élünk együtt a környezetünkkel. A kutatás szerint a kert – ez a látszólag privát tér – valójában a közös ökológiai jövőnk része. A tanulmány azért különösen időszerű, mivel a klímaváltozás hatásai mindennapjainkban is egyre érzékelhetőbbek. Ígya települési zöldterületek szerepe kulcsfontosságúvá vált a környezeti alkalmazkodásban. A zöldfelületek nem csupán esztétikai vagy rekreációs értéket képviselnek, hanem hozzájárulnak Míg a közterületi parkok és közösségi terek szerepét a városfejlesztési gyakorlat régóta hangsúlyozza, a magántulajdonú kertek és udvarok – amelyek sok településen a zöldfelületek döntő többségét alkotják – sokáig háttérbe szorultak a kutatásokban. A szuburbanizáció Kelet-Közép-Európában az utóbbi években új lendületet vett: a városok peremén elhelyezkedő falvak gyors ütemben alakítják át hagyományos szerkezetüket. A népességnövekedés, a fokozódó beépítettség és a városi életmód térnyerése együtt jár a zöldfelületek csökkenésével és homogenizálódásával. A beépítettség nő, a burkolt felületek terjeszkednek, a növényzet helyét sokszor kavics és térkő veszi át. Pedig a helyi klíma, a vízháztartás és a biodiverzitás szempontjából óriási a tét: a kertjeink minősége közvetlenül befolyásolja a települések mikroklímáját és ökológiai állapotát, mivel a szuburbán, családi házas övezetekben a magánzöldterületek a helyi ökológiai hálózat akár 70–80%-át is kitehetik, így közvetlenül befolyásolják a települések klímaadaptációs képességét és ökológiai rezilienciáját. A kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy a szuburbán települések zöldfelületének döntő többsége magántulajdonban van. Míg a városi parkokat az önkormányzatok gondozzák, addig a külvárosokban és agglomerációkban a zöldterületek akár 80%-át is magánkertek adják.A települések zöld infrastruktúrája tehát nem a közterületeken, hanem a hátsó kertekben, udvarokban és előkertekben dől el.Ez azt jelenti, hogy minden egyes háztulajdonosnak – akár tudja, akár nem – szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ebben a változó térben különösen fontossá vált megérteni, hogy milyen tényezők határozzák meg a lakosok magánkertjeinek kialakítását és fenntartását, valamint azt, hogyan ösztönözhető a lakosság ökológiai szemléletű, fenntartható kertgazdálkodásra. A kérdés már csak az: hogyan tekintünk a saját kertünkre? A válaszokból kirajzolódott egy közép-európai mintázat: a kerthez való viszony nemcsak ízlés, hanem társadalmi, gazdasági és kulturális kérdés is. A kutatók megkülönböztették a „helyi lakosokat” – akik több évtizede élnek a településen – és a „betelepülőket”, akik az elmúlt húsz évben költöztek ki a városból. Ez a két csoport teljesen másképp viszonyul a kerthez. A különbség a növényzetben is tetten érhető (1. ábra):a régi lakosok kertjeiben több a fa és a haszonnövény, a betelepülők kertjeiben viszont nagyobb a burkolt felület, és gyakrabban találni egysíkú gyepet.A kutatás szerint a gyep a „modern kert” státuszszimbólumává vált, annak ellenére, hogy ökológiai értéke alacsony: fajszegény, vízigényes, és kevéssé segíti a beporzókat. A társadalmi-gazdasági státusz – vagyis az iskolázottság és jövedelem – szoros összefüggést mutat a kertészkedési szokásokkal. A tehetősebb, magasabb végzettségű tulajdonosok általában esztétikusabb, de kevésbé ökológiai szemléletű kertet alakítanak ki.A társadalmi státusz így paradox módon növeli a rendezett, de ökológiailag szegény udvarok arányát. A közösségi nyomás is erősen hat: sokan úgy érzik, hogy a szomszédok elvárásainak kell megfelelniük.A rendezett gyep és a nyírott sövény a társadalmi elfogadottság jelképe, míg a vadvirágos kert gyakran „elhanyagoltnak” tűnik a környezet szemében.Ez a társadalmi konformitás visszatartja az embereket attól, hogy természetesebb, biodiverz kertet alakítsanak ki – még akkor is, ha környezetvédelmi szempontból ez lenne a helyes döntés. A felmérés eredményei azt mutatják, hogya lakosság ökológiai tudatossága összességében alacsony.A legtöbb kerttulajdonos saját udvarát nem a település ökológiai hálózatának részeként, hanem elszigetelt egységként kezeli. Ez a szemlélet akadályozza, hogy a magánkertek összehangoltan járuljanak hozzá a városi klímaadaptációhoz. A kutatás gyakorlati tanulságai között kiemelt szerepet kapnak a helyi önkormányzatok. Ők lehetnek a változás motorjai – oktatási programok, pénzügyi ösztönzők és közösségi kezdeményezések révén. A kutatás legfontosabb üzenete világos: a klímaadaptáció nem csupán a városvezetés vagy a környezetvédők feladata, hanem minden háztulajdonosé. A szuburbán települések zöldfelületének döntő hányada magánkézben van – ezért a települések ökológiai jövője a kerítéseken belül dől el.  A háztulajdonosok döntései gyakran nem racionálisak ökológiai szempontból. Érzelmi, társadalmi és információs tényezők egyaránt befolyásolják őket. A társadalmi elvárások, a kényelmi szempontok és az esztétikai normák sokszor felülírják a környezetbarát megoldásokat. A változáshoz szemléletváltásra van szükség: el kell mozdulni a „rendezett kert” eszménye felől a „természetes kert” elfogadása felé. A kert nem csupán birtok, hanem ökoszisztéma – élőhely madaraknak, rovaroknak, növényeknek, és egyben eszköz az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Ehhez azonban közösségi összefogás kell. Az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és iskoláknak közösen kell dolgozniuk azon, hogy a lakosság megtanulja:a kertgondozás nem pusztán esztétikai tevékenység, hanem ökológiai felelősség is. A jövő kertjei azok lesznek, amelyek nemcsak szépek, hanem élők. Ahol helyet kap a gyümölcsfa, a virágzó növény, a madáritató és a komposzt is. Ahol a kert nem a természet ellentéte, hanem a természet része. A fenntartható jövő a kertekben kezdődik. Ha minden kerttulajdonos a maga kis zöldjét a nagy egész részeként kezeli, akkor a magánkertek hálózata újraélesztheti a települések ökológiai szövetét. A klímaváltozás korában ez nem luxus, hanem szükségszerűség. Mert a jövő zöld városai nem a betonból nőnek ki – hanem a kerítéseken belül kezdődnek. Köszönetnyilvánítás A tanulmány teljes szövege megjelent A FALU c. folyóiratban: Hardi, Tamás; Smahó, Melinda; Páthy, Ádám; Kézai, Petra Kinga; Uszkai, Andrea; Baranyai, Nóra (2026). A magántulajdonú zöldterületekkel kapcsolatos kertgazdálkodási minták és attitűdök kelet-közép-európai szuburbán térségekben. FALU 41 : 1 pp. 5-25. , 21 p. (2026) A felmérés Hardi Tamás vezetésével az NKFIH OTKA K 128703 „A szuburbanizáció, az urban sprawl hatása a szuburbiák környezeti átalakulására Közép-Európa vidéki várostérségeiben” című kutatási projekt keretében valósult meg. Kézai Petra Kinga az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) tudományos munkatársa és a Széchenyi István Egyetem (SZE) egyetemi adjunktusa. Hardi Tamás az ELTE KRTK RKI tudományos főmunkatársa és az SZE egyetemi professzora. Uszkai Andrea az ELTE KRTK RKI tudományos munkatársa. Páthy Ádám az ELTE KRTK RKI tudományos munkatársa és az SZE egyetemi docense. Smahó Melinda az ELTE KRTK RKI tudományos munkatársa és a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa. Baranyai Nóra az ELTE KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály (Győr) tudományos munkatársa. A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images