● news.bsdnet.hu

Megdöbbentő eredmények születtek egy friss kutatásban: a kutatók szerint akísértetjáráskéntleírt élmények egy részéért nem szellemek, hanem az emberi fül számára alig vagy egyáltalán nem hallható mélyfrekvenciás rezgések, vagyis infrahangok felelhetnek. Egy április végén, aFrontiers in Behavioral Neurosciencecímű szaklapban publikált kutatás szerint ugyanis a hátborzongató, „valaki figyel” érzést, a megmagyarázhatatlan szorongást és a hirtelen ránk törő hidegrázást nem a túlvilági entitások, hanem a fülünkkel nem hallható, de a testünk által nagyon is érzékelt infrasound, vagyis az alacsony frekvenciájú hanghullámok okozzák. A MacEwan Egyetem kutatói Rodney Schmaltz pszichológus vezetésével fogtak 36 gyanútlan önkéntest, és kitették őket egy olyan kísérletnek, amiről a résztvevőknek fogalmuk sem volt. Miközben zenét hallgattak, a kutatók két rejtett mélynyomón keresztül 18 hertzes, vagyis az emberi hallásküszöb (20 Hz) alatti hangot sugároztak a terembe. Az eredmény? Azoknál, akik tudtukon kívül az infrahang hatása alatt álltak, a nyálmintáik alapján szignifikánsan megugrott a kortizol, a test elsődleges stresszhormonjának szintje. Emellett sokkal ingerlékenyebbnek, érdektelenebbnek és szomorúbbnak érezték magukat, függetlenül attól, hogy a háttérben éppen nyugtató vagy eleve nyomasztó zene szólt. És hogy jönnek ide a kísértetek? Pontosan itt. Az ilyen alacsony frekvenciájú rezgéseket ugyanis gyakran teljesen hétköznapi, de rejtett források állítják elő: öreg szellőzőrendszerek, ipari berendezések, a közeli forgalom zaja, vagy éppen az állítólag kísértetjárta helyek elmaradhatatlan kellékei, a régi épületek vibráló csövei és dohogó kazánjai. A testünk érzékeli ezt a folyamatos, de hallhatatlan nyomást, amitől feszültek és nyugtalanok leszünk. Ahogy Schmaltz fogalmaz, ez a finom testi diszkomfort ad egy olyan fizikai érzetet, amit a természetfelettire amúgy is nyitott emberek simán félreértelmezhetnek egy paranormális jelenlét bizonyítékaként. Míg egy szkeptikus csak annyit érez, hogy huzatos és kényelmetlen egy épület, a szellemekben hívő a saját biológiai stresszválaszát használja fel bizonyítékként arra, hogy egy szellem van a közelben. – mondta Schmaltz a Frontiers sajtóközleményében. A kutatás persze nem most találta fel a spanyolviaszt, de minden eddiginél erősebb biológiai bizonyítékot szolgáltatott a jelenségre. Az ötlet, hogy az infrasound felelős lehet a „szellemérzetért”, már a kilencvenes évek végén felmerült. Vic Tandy, egy brit mérnök a laborjában dolgozva állandóan szorongott, és egyszer még egy szürke, kísérteties alakot is látni vélt a perifériás látóterében. Később rájött, hogy 2003-ban pedig Richard Wiseman pszichológus egy londoni koncertteremben végzett kísérletet, ahol a zenei darabok egy részét titokban infrahanggal „fűszerezték”. A közönség tagjai ezek alatt a részek alatt számoltak be a legtöbb furcsa, hátborzongató érzésről. A mostani kanadai kutatás annyival tesz többet, hogy laboratóriumi körülmények között, közvetlenül kimutatta a stresszhormon-szint emelkedését, vagyis a test kézzelfogható, mérhető reakcióját. „A tartós kortizolfelszabadulás nem jó dolog. Különféle élettani állapotokhoz és a mentális egészség megváltozásához vezethet” – figyelmeztetett Trevor Hamilton, a tanulmány társszerzője a Frontiers sajtóközleményében. Ez pedig már túlmutat a szellemhistóriákon: azt jelenti, hogy a mindennapi, észrevétlen zajszennyezés hosszú távon is károsíthatja az egészségünket, még akkor is, ha tudatosan nem is halljuk. Addig is, ha legközelebb egy régi kastély pincéjében hirtelen ránk tör a rettegés, talán nem a szellemirtókat kell hívni, hanem egy jó vízvezeték-szerelőt. ViaFrontiers in Behavioral Neuroscience Kapcsolódó„Valójában nem én választottam a helyszínt, hanem a helyszín választott engem – ott élek már három éve”Hegedűs Noémi első regénye egyszerre romantikus, misztikus és mélyen női – a Ház a kelta keresztnél a lélek gyógyulásának története.