● news.bsdnet.hu

Műholdról szúrták ki, 260 ismeretlen monumentális építmény bukkant elő a homokból. A műholdas régészet forradalmi áttörést hozott a Szahara történetének kutatásában : 260 eddig teljesen ismeretlen, monumentális kősírt fedeztek fel Szudán területén, az Atbai-sivatagban. A Nílus és a Vörös-tenger közötti kietlen, száraz vidéken megbúvó kőkörök teljesen átírják a fáraók Egyiptomának felemelkedése előtti korszakról alkotott tudásunkat. Az Atbai Survey Project kutatói által azonosított építmények az úgynevezett Atbai gyűrűs sírok (Atbai Enclosure Burials) kategóriájába tartoznak. A radiokarbonos vizsgálatok szerint ezen temetkezési hagyomány legkorábbi fázisai Krisztus előtt a negyedik és harmadik évezredből származnak, vagyis évszázadokkal megelőzik a Nílus-völgy nyugati szélén magasodó legősibb egyiptomi piramisokat. Olvass tovább... Olvass tovább... A műholdas felvételek elemzése során kiderült, hogy a sírkamrák mérete a néhány méterestől a monumentális, 80 méteres átmérőig terjed, ami központi rituális szerepükre utal. A feltárások, például a Wadi Khashab területén, döbbenetes részleteket tártak fel : a központi emberi maradványokat szarvasmarhák, juhok és kecskék csontvázai vették körül. Ebben a prehisztorikus társadalomban a jószág nem csak élelemforrásként szolgált, hanem a rang, az identitás és az ősi hatalom státuszszimbóluma volt. Olvass tovább... Olvass tovább... A sírok belső elrendezése a korai társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásáról árulkodik, hiszen a központi, domináns sír köré rendezve helyezték el a többi embert és állatot. Bár a kutatók óvatosak a király kifejezés használatával, a leletek bizonyítják, hogy ezek a nomád közösségek komplex rituális struktúrákat hoztak létre, cáfolva azt a nézetet, hogy a fejlett társadalmi berendezkedés kizárólag a városokhoz és a földműveléshez köthető. Ez az önálló sivatagi kultúra híd lehetett Egyiptom és Núbia korai államalakulásai között. A felfedezés azonban egy drámai, sürgető figyelmeztetést is hordoz: a sivatagi monumentális emlékhelyeket jelenleg a Szudánban tomboló, illegális és szabályozatlan aranybányászat fenyegeti. A nehézgépek és a fosztogatók olyan régészeti tájakat semmisítenek meg, amelyek évezredeket éltek túl a homok alatt, ezért a távérzékelés és a műholdas régészet az utolsó védvonal, hogy megmentsük ezt az ősi örökséget. forrás: Arkeonews