● news.bsdnet.hu

Egyre több jel utal arra, hogy véget ért a második világháború óta fennálló világrend, amelyben szokatlan válaszok születnek. Kína felemelkedése, azorosz-ukrán háború, illetve Donald Trump külpolitikai törekvései miatt folyamatosan gyengülnek a transzatlanti kapcsolatok. Ennek a gazdaságban és a vámháború mellett a védelempolikában van leginkább látványos a következménye, Európának ugyanis önálló szereplőként kell magát meghatároznia. Németország pedig ismét a katalizátora lehet a folyamatnak, aminek végén Európa legerősebb hadseregét építheti fel néhány éven belül. Pedig a második világháború után teljes egyetértés volt a tengerentúlon és Európában, hogy soha nem fordulhat elő, ami a világégéshez vezetett. Így Németország soha sem nyerhette vissza katonai erejét, helyette az Amerikai Egyesült Államok szavatolta Európa biztonságát. Azonban ma már ennek vége, amit mi sem bizonyít jobban, hogy éppen most készül egy nagy fegyvervásárlásra Németország. Miután az Egyesült Államok lemondta a Tomahawk rakéták németországi telepítésére vonatkozó terveit, a német kormány állítólag az Egyesült Államokhoz kíván fordulni ezeknek a cirkálórakétáknak a megvásárlása érdekében. A kormány abban reménykedik, hogy ráveszi az amerikai kormányt, hogy adja el a fegyvereket a hozzájuk tartozó földi telepítésű Typhon rakétaindító rendszerrel együtt – jelentette vasárnap a Financial Times bennfentesekre hivatkozva, amiről aDie Presseis beszámolt. Boris Pistorius német védelmi miniszter Washingtonba utazik, hogy lobbizzon a nagy hatótávolságú rakétarendszerek megvásárlásáért. Németország tavaly júliusban hivatalos kérelmet nyújtott be a Typhon rendszer megvásárlására. Az újság szerint az Egyesült Államok a mai napig nem válaszolt. Pistorius amerikai látogatása azonban attól függ, hogy sikerül-e megszerveznie egy találkozót amerikai kollégájával, Pete Hegseth-szel. Ez nem tekinthető biztosnak, ami Donald Trump amerikai elnök és Friedrich Merz német kancellár közötti, az iráni atomalku miatt romló kapcsolatokra vezethető vissza. Miután az Egyesült Államok visszautasította a Tomahawk rakéták telepítését, Pistorius a védelmi képességekben mutatkozó hiányosságról beszélt. Szerinte meg kell vizsgálni, hogyan lehetne ezt a hiányt betölteni. Ugyanakkor a cirkálórakéták átmeneti megoldásnak számítottak, amíg Európa ki nem fejleszti a saját rendszereit. A Tomahawk márpedig egy nagy hatótávolságú cirkálórakéta. Ugyanakkor a megállapodás esélyét csökkenti, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma februárban bejelentette, hogy hétéves szerződést írt alá a Raytheon védelmi beszállítóval a termelés bővítésére, miután az amerikai készletek jelentősen megcsappantak az Iránnal folytatott háború miatt. A népszűségmutatókban igencsak rosszul álló Friedrich Merz egy éve lépett hivatalba, az egyik legnagyobb vállalása az volt, hogyEurópa legerősebb hadseregét építi fel. Ez azonban óriási feladat még akkor is, ha Németország tervei között az is szerepel, hogy GDP-je 5 százalékát a fegyveres erőkre költi. A jelenlegi 2 százalékos kiadás 85 milliárd eurót jelent, de az 5 százalékos cél elérésével Németország már több mint évi 200 milliárd eurót költene védelemre. Ennek egyik legfontosabb gátja volt sokáig az adósságfék, amit tavaly elengedett az új kormány, hogy a gazdaságot modernizálja. A modernizáció azonban nem csak infrastrukturalis fejlsztéseket, hanem a védelmi ipart is megcélozza. Ennek jegyében 2027-re már 105,8 milliárd euróra emelkedik a védelmi képességekre szánt összeg. Friedrich Merz kancellár sajtótájékoztatóján ezt azzal támasztotta alá, hogy „az elmúlt év fejleményei, köztük az iráni események az utóbbi hónapokban megmutatták, mennyire fontos a védelmi képességeinkbe történő beruházás”. A külön védelmi alapot és az Ukrajnának szánt forrásokat is beleszámítva a teljes védelmi kiadás 2027-ben eléri a 144,9 milliárd eurót.Ez, más állami védelmi kiadásokkal együtt, 2027-ben aGDP3,1 százalékának megfelelő összkiadást jelent, összhangban aNATOfelé tett vállalásokkal. Ez az arány 2030-ra várhatóan eléri a GDP 3,7 százalékát. A teljes kiadás azonban vélhetően ettől is nagyobb lehet. A Politico tavaly októberben szerezte meg az a 39 oldalas dokumentumot, amely ugyan a Bundeswehr 2026-os költségvetésében részletezett fegyvervásárlásokat tartalmazta, de sok esetben hosszabb távú vásárlásokról van szó, amelyekre nincs egyértelmű időkeret. A brüsszeli lap által látott 39 oldalas lista 377 milliárdeuróértékű beszerzéseket foglalt össze szárazföldön, levegőben, tengeren, űrben és a kibertérben. Csak 2026ban 320 új fegyver- és felszerelés-projektet kíván indítani. Ezek közül 178-nak van megnevezett vállalkozója. A többi továbbra is "nyitott", ami azt jelzi, hogy a Bundeswehr modernizációs tervének nagy része még a tervezőasztalon van.  A pályázatokon a német vállalatok dominálnak (messze a legnagyobb a nyertes a Rheinmetall), mintegy 160 projekttel, amelyek értéke körülbelül 182 milliárd euró, és hazai cégekhez kapcsolódnak. A dokumentum összesen 687 Puma gyalogsági harcjármű szállítását irányozza elő 2035-ig, ebből A légvédelem terén a Bundeswehr 561 Skyranger 30 rövid hatótávolságú toronyrendszert szándékozik beszerezni drónok elleni védelemre és rövid hatótávolságú védelemre – ez a program is teljes egészében a Rheinmetall vezetése alatt áll. Ehhez még több millió gránát és puskatöltény is társul. Emellett a katonai kívánságlistán a drónok is egyre nagyobb teret nyernek.