Varga Judit: Semmi közöm a Völner–Schadl-ügyhöz
Portfolio
2026-11-11 16:42
Répássy Róbert szerint a 2010-ben hivatalba lépett kormány egyik célja a „végrehajtói klánok” megtörése volt. Felidézte, hogy az 1995-ben kialakított rendszerben a végrehajtói tevékenység sok esetben családi vállalkozássá vált, a pozíciók apáról fiúra szálltak, miközben a tisztség betöltéséhez nem volt szükség jogi végzettségre.
A volt államtitkár elmondta: már 2010 és 2014 között előnyben részesítették a jogi végzettségű jelentkezőket, majd a 2015-ös törvénymódosítással kötelezővé tették a jogi diplomát. A korábbi Végrehajtói Kamara helyét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vette át, miközben bővült az igazságügyi minisztérium felügyeleti hatásköre.
Az MTI szerint Varga Judit kijelentette, ahogy azt Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség egykori vezetője ugyanebben a bizottságban egyértelművé tette, semmi köze nincs a Völner-Schadl ügyhöz.
Hangsúlyozta, hogy miniszterként döntéseit soha nem vezérelte magánérdek.
A volt miniszter beszámolt arról, hogy a végrehajtási szakterület irányítását teljes egészében Völner Pál akkori államtitkárra bízta, aki szerinte „tökéletesen ellátta a saját szakterületét, a feladatát”. Völner kijelölését azzal indokolta, hogy a minisztérium vezetésében ő rendelkezett megfelelő szakmai tapasztalattal a végrehajtási ügyekben. A döntést egy „praktikus, racionális és szervezett átalakítási elv” következményének nevezte.
Varga Judit azt is közölte, hogy nem volt tudomása Völner minisztériumon kívüli tevékenységéről. Elmondása szerint korábban javaslatot kapott arra, hogy a végrehajtói kar elnökének megbízatását határozatlan időre is meg lehessen hosszabbítani, ezt azonban nem támogatta.
A volt tárcavezető a végrehajtási szabályok módosításai közül kiemelte a gyermektartásdíjak gyorsabb és egyszerűbb behajtását célzó, 2021-ben elfogadott intézkedéseket. Elismerte, hogy ezekkel szemben a végrehajtói szervezet részéről volt „egyfajta szakmai ellenkezés”, de ennél súlyosabb nyomásgyakorlást nem érzékelt.
Az ingatlanárverések esetleges manipulálásával kapcsolatban Varga Judit azt mondta, nem emlékszik arra, hogy ilyen ügyben közvetlenül hozzá érkezett volna állampolgári panasz. Hozzátette, hogy a minisztérium megfelelő szervezeti csatornákon keresztül kezelte a beérkező beadványokat.
A 2021-ben kirobbant Völner–Schadl-ügy a magyar végrehajtói rendszert érintő egyik legsúlyosabb korrupciós botrány. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt adott Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak, aki cserébe hivatali befolyását Schadl érdekeinek megfelelően használta fel. A vád szerint Schadl többek között jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket intézett el, amelyekért az érintettektől később a végrehajtói irodájuk nyereségének egy részét vagy egészét visszakérte. Az ügyészség 2022-ben Schadl és 21 társa, köztük Völner ellen emelt vádat.
Az Országgyűlés 2026 májusában, a Tisza Párt kezdeményezésére hozta létre a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot. A testület feladata a végrehajtási rendszer több évtizedre visszanyúló működésének, különösen a kinevezések, a díjazás, az állami felügyelet és az esetleges politikai befolyásolás körülményeinek feltárása. A bizottság nem büntetőjogi felelősséget állapít meg, hanem a visszásságokat és azok intézményi felelőseit vizsgálja. Munkájáról 2026 végéig jelentést kell készítenie, amelyben javaslatokat tehet egy átláthatóbb, állami, nonprofit végrehajtási rendszer kialakítására.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán