← Vissza

● news.bsdnet.hu

Novák Katalint is meghallgatná a parlamenti vizsgálóbizottság: döbbenetes dolgok derültek ki a gyermekpszichiátriáról

ATV 2026-11-11 19:50
Súlyos hiányosságokra hívta fel a figyelmet a gyermekpszichiátriai ellátásban a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa. Beszámoló a gyermekvédelmi bizottság üléséről. Menczel Boglárka szerdán a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró parlamenti vizsgálóbizottság előtt beszélt a tapasztalataikról. Elmondása szerint a gyermekpszichiátriai osztályokon folyamatosan emelkedik a mentális sürgősségi állapotok száma. „Egyértelmű, hogy gyermekkorban egyre gyakoribbak a mentális zavarok, és ez egy jelentős kihívás napjainkban” – fogalmazott Menczel Boglárka. Hozzátette: a legtöbb budapesti szakellátóban a várakozási idő megközelíti az egy évet, de olyan intézmény is van, ahol ezt meg is haladja. A szükséges gyermekpszichiátereknek csak a negyede dolgozik az állami ellátásban A főorvos ismertetése szerint Magyarországon körülbelül 200–220, gyermekpszichiátriai szakvizsgával és működési engedéllyel rendelkező orvost tartanak nyilván. Közülük azonban az állami ellátásban mindössze ötvenen dolgoznak, miközben az ideális minimum körülbelül 200 gyermekpszichiáter lenne. A szakember a területi egyenlőtlenségekre is felhívta a figyelmet. Mint elmondta, a teljes Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátásáért mindössze két pszichiátriai osztály felel. Menczel Boglárka ugyanakkor pozitív változásról is beszámolt: a társadalomban egyre nagyobb a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság, és a megbélyegzés valamelyest csökken. Emiatt az érintettek egyre hamarabb kérnek segítséget, és fordulnak szakellátáshoz. Van, aki 421 napot töltött a kórházi osztályon A főorvos egy különösen súlyos problémára is felhívta a figyelmet: egyre gyakrabban fordul elő, hogy gyermekek nem egészségügyi, hanem szociális okok miatt maradnak hosszú időn keresztül a pszichiátriai osztályon. Elmondása szerint az elmúlt öt-tíz évben korábban nem találkoztak ilyen jelenséggel, az utóbbi közel két évben viszont folyamatosan volt olyan gyermek az osztályukon, akinek nem az egészségi állapota, hanem a családi és szociális körülményei miatt nem volt hová hazamennie. „Nincs hova hazavinni, nincs, aki hazavigye” – fogalmazott a szakember. Példaként említett egy autista kisfiút, aki 421 napot töltött az osztályon. Menczel Boglárka szerint az ilyen helyzetekben a gyermek és a körülötte dolgozók is traumatizálódnak, hiszen mindenki tudja, hogy a gyermeknek más ellátásra lenne szüksége, mégis tehetetlenül kell végigkísérniük a helyzetet. A főorvos ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a gyermekek mindannyian indokoltan kerültek gyermekpszichiátriai osztályra, a probléma az, hogy később szociális okokból sem tudnak hazatérni. Arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint előfordul, hogy a szülők úgy teszik félre gyermeküket, „mint egy ruhadarabot” , amit már kinőttek. Szerinte az ilyen szülői magatartásnak nincs következménye. Menczel Boglárka kiemelte: nincs olyan gyermek, akit úgy emelnek ki a családjából, hogy tökéletes pszichés állapotban lenne. Ezért nélkülözhetetlennek nevezte, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerüléskor felmérjék a gyermekek mentális állapotát, majd biztosítsák számukra a szükséges kezelést. A közösségi média is komoly veszélyt jelenthet a fiatalokra A vizsgálóbizottság előtt Pöltl Ákos családbiztonsági és digitális gyermekvédelmi szakértő is felszólalt, aki a digitális tér gyermekekre gyakorolt hatásairól beszélt. „A gyerekek nem kísérleti eszközök, és a magyar családok (…) nem kísérleti laboratóriumok” – fogalmazott. Szerinte változtatni kell azon a szemléleten, amely szerint minden új és jónak tűnő technológiát automatikusan be kell vezetni. Hangsúlyozta a családok és az iskolák együttműködésének, a szülők szakmai támogatásának, valamint az arányos állami szabályozásnak a fontosságát. Szász Máté neurobiológus, sport- és prevenciós diagnosztikai szakértő a közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásairól ismertetett adatokat. Elmondta: a kutatások szerint azoknál a fiataloknál, akik naponta több mint öt órát töltenek a közösségi oldalakon, csaknem háromszorosára nő a serdülőkori depresszió kockázata. A szakértő arra is rámutatott, hogy a felhasználók 40 százaléka úgy érzi, mások élete sokkal jobb, mint a sajátja. A folyamatos összehasonlítás miatt a fiatalok úgy érezhetik, hogy mások vonzóbbak, sikeresebbek vagy valamiben jobbak náluk, ami ronthatja az önértékelésüket és a testükkel való elégedettségüket. Novák Katalint is meghallgatná a vizsgálóbizottság A parlamenti bizottság az ülésen együttműködési kötelezettségek megállapításáról is döntött. Az örökbefogadás rendszerének és működésének megismerése érdekében meg kívánják hallgatni Novák Katalin volt köztársasági elnököt, aki korábban család- és ifjúságügyekért felelős államtitkárként, majd családokért felelős tárca nélküli miniszterként is dolgozott. A bizottság emellett Koncz Zsófia volt családokért felelős államtitkárt, valamint Kardosné Gyurkó Katalin volt gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztost is meg kívánja hallgatni.
Eredeti cikk megtekintése →