← Vissza

● news.bsdnet.hu

Az El Niño miatt pusztító áradások sújtották az ókori Perut, amire az emberek nem úgy reagáltak, ahogy eddig hittük

Player 2026-11-12 05:03
Az El Niño már évezredekkel ezelőtt is komoly kihívások elé állította az embereket: a szélsőséges esőzések és áradások egész közösségek megélhetését veszélyeztették. A régészek sokáig úgy vélték, hogy az ókori perui civilizációk ilyenkor gyakran emberáldozatokkal próbálták kiengesztelni az isteneket. Egy új kutatás azonban arra jutott, hogy az erőszak jóval ritkább lehetett, mint korábban feltételezték. A modern tudomány segítségével ma már viszonylag pontosan megérthetjük az El Niño működését és az általa okozott időjárási szélsőségeket. Az egykori perui közösségek azonban még nem rendelkeztek ilyen ismeretekkel, így a természet pusztító erőit könnyen értelmezhették isteni beavatkozásként. Peru északi partvidékén az El Niño időről időre rendkívül heves esőzéseket és súlyos áradásokat idézett elő, amikor a víz elönthette a termőföldeket, megrongálhatta a településeket, és veszélybe sodorhatta az ott élők élelmiszer-ellátását. A térségben egykor virágzó Moche és Sicán civilizációknak rendszeresen szembe kellett nézniük ezekkel a környezeti kihívásokkal. A régészek korábban több olyan lelőhelyet is feltártak, ahol emberi maradványok mellett rituális áldozatokra utaló nyomokat találtak. Egy új, a Frontiers in Environmental Archaeology című folyóiratban publikált tanulmány azonban arra utal, hogy a látványos áldozati szertartások nem feltétlenül jelentették azt, hogy az erőszak a mindennapi élet része lett volna. A New York-i Egyetem és a George Mason Egyetem kutatói a perui Lambayeque-völgyből származó régészeti leleteket elemezték. Összesen több mint 1600 ember csontmaradványait vizsgálták meg, elsősorban olyan sérülések után kutatva, amelyek fizikai bántalmazásra vagy erőszakos halálra utalhattak. Az eredmények meglepőek voltak: a vizsgált maradványok közül mindössze 25 esetben, vagyis a teljes minta 1,6 százalékánál találtak erőszakra utaló sérüléseket. Ezzel szemben 77 embernél olyan nyomokat azonosítottak, amelyek inkább valamilyen baleset következményei lehettek. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az erőszakos sérülések gyakoribbá váltak-e azokban az időszakokban, amikor a térséget súlyos környezeti válságok sújtották. Nem találtak azonban egyértelmű összefüggést a szélsőséges időjárási események és az erőszakos sérülések számának növekedése között. Ez arra utal, hogy az El Niño okozta áradások idején nem vált általánossá az emberek közötti erőszak, és a tömeges emberáldozatok sem feltétlenül jelentették a közösségek szokásos válaszát a természeti katasztrófákra. A kutatás egyik fontos következtetése, hogy a régészeti lelőhelyeken feltárt, különleges rituális események nyomai nem feltétlenül tükrözik egy egész társadalom mindennapi működését. A tömeges emberáldozatok kétségtelenül léteztek az ókori Peru egyes kultúráiban, de könnyen lehet, hogy ezek kivételes alkalmakhoz kötődtek, nem pedig a környezeti válságokra adott rendszeres válaszok voltak. A kutatók szerint a korábbi értelmezések túl nagy jelentőséget tulajdoníthattak a látványos áldozati helyszíneknek. A Lambayeque-völgy egykori lakói ehelyett hosszú időn keresztül alkalmazkodtak a szélsőséges időjáráshoz. A mostani eredmények így árnyalják azt a képet, amely szerint az ókori emberek a természeti csapások idején elsősorban erőszakkal és emberáldozatokkal próbálták megoldani a problémáikat. A tanulmány egyúttal a jelenkor számára is érdekes tanulságot hordoz: a környezeti válságok társadalmi következményei nem előre elrendeltek, és az, hogy egy közösség miként reagál a szélsőséges körülményekre, legalább annyira múlik az alkalmazkodóképességén és a döntésein, mint magán a természeti fenyegetésen. (Forrás: Popsci , Frontiers . Fotó: Unsplash)
Eredeti cikk megtekintése →