← Vissza

news.bsdnet.hu

Szele Tamás: Trump és a „remigráció”

Forgókinpad 2026-05-28 13:15
Hallották hírét az amerikai Remigrációs Hivatalnak? Én igen, bár csak elvétve: ezzel az intézménnyel – bár a létezése nem titok – nem nagyon szokott dicsekedni a Trump-adminisztráció, és ennek jó oka van. A Remigrációs Hivatal intézi ugyanis a legértelmetlenebb és legembertelenebb kitoloncolási ügyeket körülbelül Brezsnyev óta. De az az igazság, hogy már Brezsnyev idejében is csak hellyel-közzel fordult elő ilyesmi. A történetet a WIRED magazin járta körül, ezt ismertetem alább, saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg. (Képünk illusztráció) Kezdjük azzal, hogy úgy tűnik, miszerint az amerikai külügyminisztérium nem szeretné, ha bárki is tudomást szerezne arról, hogy létezik egy Remigrációs Hivatal. A minisztérium közösségimédia-csatornáin, sőt még a hivatalos honlapján sem esik szó róla. Alig találhatók részletek arról, mikor hozták létre, ki vezeti a hivatalt, vagy milyen feladatokat lát el. Amikor a WIRED megkereste a minisztériumot, hogy megerősítsék az iroda létezését, a külügyminisztérium nem volt hajlandó konkrét részleteket közölni az irodáról és annak munkájáról. De a hivatal, amelyet egy éve hoztak létre, és amely nevét valószínűleg egy rasszista, szélsőjobboldali európai tervről kapta, amelynek célja a kisebbségek és a bevándorlók kiutasítása a nyugati országokból, valóban létezik. Fő célja – egy, az ügyben járatos forrás szerint – olyan kifizetések feldolgozása, amelyek összege akár több tízmillió dollárra is rúghat, és amelyek célja a bevándorlók olyan országokba történő deportálásának elősegítése, amelyekhez talán nincs is semmi közük, nem is onnan származnak. Mindez – a forrás szerint – alig vagy egyáltalán nem ellenőrzött körülmények között történik.* *Itt szögezzük le tehát: a Remigrációs Hivatalnak már a neve is hazugság. Szó nincs re-emigrációról, tehát arról, hogy a más országokba (esetünkben az Egyesült Államokba) települt vagy menekült emberek oda menjenek vissza, ahonnan eljöttek. Megjegyezném: talán nem véletlenül hagyták ott a szülőhazájukat, talán nagyon is nyomós okuk volt rá, de épp ez az, ami a sok Karent vagy Samet nem érdekli, felőle vesszenek az „idegenek” akár milliószámra is, csak az ő kis elővárosában, a Lila Ákác közben egyet se lásson... és Karen vagy Sam szavazhat az elnökválasztáson, a bevándorló nem, neki pusztán a munkájára van szükség. Nem: a bevándorlók legyenek bárhol, csak az Egyesült Államokban nem, tekintet nélkül arra, hogy honnan származnak. Így aztán az ukrán menekült is kerülhet Oroszországba vagy a kolumbiai is Kamerunba. A Remigrációs Hivatal a Trump-kormány által jelentősen megnövelt program eszköze, amelyek célja, hogy más kormányokat – amelyek közül soknak komoly múltja van a közszféra korrupciója, az emberi jogok megsértése és az emberkereskedelem terén – arra ösztönözzenek, hogy fogadjanak be az Egyesült Államokból deportált bevándorlókat, akik nem az ő állampolgáraik. Ez a kormány szélesebb körű tömeges kiutasítási programjának kulcsfontosságú része, amelyek során többször is előfordult, hogy még valódi, született amerikai állampolgárokat is kiutasítottak hazájukból más, idegen és távoli országokba.* *Igen, ugyanis a trumpi elv szerint a külföldi származás is számít. Ilyen alapon tehát rövidesen megkövetelhetik az amerikai születés bizonyítását három nemzedékre visszamenőleg, a nürnbergi törvények mintájára, csak akkor maga Trump vagy Marco Rubio is bajban lesz, Elon Muskról nem is szólva. Képzeljük el ezt a díszes triót Pápua Új-Guineában, ahogy épp megpróbálnak akklimatizálódni a deportálás után. „ Senki sem tudja, hová kerül a pénz, hiszen nincs valódi ellenőrzés, semmiféle elszámoltathatóság nem kapcsolódik ezekhez a kifizetésekhez” – mondja a WIRED-nek a Remigrációs Hivatal tevékenységét jól ismerő forrás. „ Valójában a vezetőségünk elég egyértelműen közölte velünk, hogy nem érdekli őket, hogy ugyanolyan szintű elszámoltathatóságot követeljenek, mint amilyet hagyományosan alkalmaztunk bármilyen olyan szövetségi finanszírozás esetében, amelynek kezeléséért felelősek voltunk nemzetközi szervezetek vagy civil szervezetek felé.”* *Teljesen világos: a pénz megvesztegetés célját szolgálja – a harmadik világ diktátorai rekkentsék el úgy a hozzájuk kerülő deportáltakat, hogy azoknak még a sírját se keresse senki. A WIRED konkrét kérdéseire válaszul a Külügyminisztérium a következő nyilatkozatot adta: „Trump elnök megígérte, hogy visszafordítja az illegális bevándorlók Biden-korszakbeli invázióját, és az Amerikai Egyesült Államokat ismét az amerikaiak országává teszi. A visszatoloncolás ezeket a szavakat tettekre váltja” – írta a Külügyminisztérium egy e-mailben elküldött nyilatkozatában. „ A Remigrációs Hivatal közvetlenül foglalkozik a Nemzetbiztonsági Stratégia legfontosabb prioritásaival: a határbiztonság visszaállításával a nemzetbiztonság elsődleges elemeként, valamint a tömeges migráció megszüntetésével.” A remigráció egy szélsőséges elképzelés, amely az elmúlt években számos európai ország szélsőjobboldali csoportjai körében elterjedt. Azt állítja – velejéig hamisan –, hogy a nyugati országok visszanyerhetik korábbi dicsőségüket azáltal, hogy deportálják az összes bevándorlót, sőt, azokat a saját polgáraikat is, akik nem tudtak asszimilálódni az épp aktuális „nyugati” értékekhez vagy kormánypolitikához.* *Vegyük csak rögtön az amerikai történelmet. Ha az Angliában született és nevelkedett Thomas Paine-t (a „Common Sense” szerzőjét) vagy a lengyel Tadeusz Kościuszkót, a francia Lafayette márkit, a skót John Paul Jonest, Washington tábornok legjobb fegyvertársait időben kitoloncolják, mivel nem voltak „amerikai honosak”, most egyáltalán nem is létezne az Egyesült Államok és Donald Trump maximum csőd szélén tántorgó ingatlanbefektető lenne New Yorkban, aki gondosan ápolná a jó viszonyt a brit alkirállyal. De ha az „amerikai honos” (a „honos” kifejezést a Horthy-rendszer terminológiájából vettem), ám „felforgató hajlamú” Lincoln Ábrahámot toloncolják ki még időben, az is gyakorolt volna némi hatást az amerikai történelemre. Vagy ha Einstein, Wigner, Neumann, Kármán, Szilárd, Enrico Fermi, ez a sok gyanús külföldi nem az Egyesült Államoknak épít atombombát, hanem jó esetben az ébredő Burundinak, rosszabb esetben a Harmadik Birodalom kényszeríti rá őket... Nem mellesleg, a saját polgárok deportálásával a fiatal szovjet állam is próbálkozott, erről szólt a „Filozófusok Gőzhajója” nevű akció is, aztán rájöttek, hogy olcsóbb a másként gondolkodókat otthon kivégezni vagy halálra dolgoztatni. A kritikusok számára a kifejezés egyszerűen az „etnikai tisztogatás” szinonimája. „ A Trump-kormányzat úgynevezett »remigrációs« erőfeszítései egy embertelen és erőszakos program részét képezik, amely a dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlókat célozza meg – akiknek többsége nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, hiszen nem bűnöző –, és vámok, vízumkorlátozások, valamint az egészségügyi és gazdasági támogatások csökkentésének fenyegetésével kényszerít más országokat a kitoloncoltak befogadására.” – mondja Lois Frankel képviselőnő, a Képviselőház nemzetbiztonsági, külügyminisztériumi és kapcsolódó programokkal foglalkozó költségvetési albizottságának rangidős tagja. „ A bevándorlókat olyan országokba küldik, ahol nincsenek helyi kapcsolataik, és többnyire a nyelvet sem beszélik.” Donald Trump elnök és Stephen Miller, egyik legfontosabb bevándorlási tanácsadója egyaránt használta ezt a kifejezést a 2024-es választások előtti közösségi médiás bejegyzéseiben. „TRUMP TERVE AZ AMERIKAI KISVÁROSOK MEGSZÁLLÁSÁNAK BEFEJEZÉSÉRE: REMIGRÁCIÓ” – írta Miller az X-en 2024 szeptemberében, képernyőképet megosztva Trump egyik Truth Social-bejegyzésről, amelyben szerepel a kifejezés. Bár Trump második hivatali ciklusának elején már nem használta ezt a szót, 2025 májusában a Külügyminisztérium kongresszusi értesítőjéből kiderült, hogy a Trump-kormány azt tervezi, miszerint létrehoz egy Remigrációs Hivatalt a minisztérium Népesedési, Migrációs és Menekültügyi Hivatalán belül. A kongresszusi értesítés szerint a Remigrációs Hivatal személyzetét kezdetben a hivatal korábbi, a nyugati félteke ügyeivel foglalkozó osztályáról áthelyezett alkalmazottak alkották. „Mi, a Nyugati Félteke Osztályáról érkezők nem tudtuk, mit jelent a » remigráció « kifejezés, és bármennyit is kérdezősködtünk róla, a vezetésünk nem akarta vagy nem tudta ezt tisztázni számunkra” – mondja a forrás, aki évekig a Külügyminisztériumban dolgozott. „Nem tudtuk, mi fog történni.” A döntést viszont nagyon dicsérték az amerikai és európai szélsőjobboldali csoportok és vezetők. Martin Sellner, osztrák szélsőjobboldali-identitárius aktivista és egy neonáci csoport egykori tagja, a WIRED-nek akkoriban azt mondta, hogy Trump politikája „sok szempontból megfelelő”, amikor megkérdezték tőle, hogy szerinte már folyik-e a visszatoloncolás az Egyesült Államokban. Júniusban és júliusban Trump három alkalommal említette a „remigráció” kifejezést saját, Truth Social nevű platformján, összekapcsolva azt az ICE tömeges deportálásokkal kapcsolatos munkájával. „Ezt „REMIGRÁCIÓ”-nak hívják, és ez fogja „AMERIKÁT ÚJRA NAGYÁ tenni” – írta Trump július 4-i bejegyzésében a Truth Socialon. Eközben a munkatársak megpróbálták elérni az új hivatal nevének megváltoztatását. „ Irodánk vezetése elmondta, hogy már nagyon-nagyon sokszor kérték a kifejezés megváltoztatását, de mindig nemet mondtak nekik” – mondja az iroda munkáját ismerő forrás. „Akkoriban felmerült a kérdés, hogy vajon ez tévedés-e, tudják-e, miről beszélnek, egyáltalán értik-e, mit jelent a remigráció. De nyilvánvalóan tudták.”* *Tudták, csak éppen pont így szerették... 2025 végén a személyzet megkezdte a Trump-adminisztráció által letárgyalt megállapodásokhoz kapcsolódó kormányközi kifizetések feldolgozását. A pénzt arra szánták, hogy a kitoloncoltakat olyan körülmények között helyezzék el, amelyek megfelelnek az alapvető humanitárius szükségleteknek, de a forrás szerint nem volt semmiféle felügyelet vagy átláthatóság azzal kapcsolatban, hogy az anyagi eszközöket hogyan használták fel az átutalás után. Bár a Remigrációs Hivatal nem szerepel a Külügyminisztérium honlapján, egy januárban közzétett dokumentum további fényt derített a hivatal feladataira. „ A remigráció és a határbiztonság központi szerepet játszanak diplomáciai tevékenységünkben, különösen a mi féltekénken” – írta a Külügyminisztérium egy januárban közzétett, a 2026–2030-as időszakra vonatkozó nemzetstratégiai dokumentumban. „ Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a külföldi országok elősegítsék azoknak az állampolgáraiknak a hazatelepítését, akiknek nincs joguk az Egyesült Államokban maradni; megállapodások kidolgozását más országokkal az amerikai közösségekből kiutasított menedékkérők és illegális bevándorlók átvételéről; valamint az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumával (DHS) való együttműködést az önkéntes visszatérés támogatására.”* *És ha valamelyiküknek van is joga az Egyesült Államokban való tartózkodásra, attól is gyermekjáték megvonni. Albert Einsteinnel történt meg, hogy már amerikai beutazását is megpróbálta lehetetlenné tenni egy konzervatív nőegylet, azért, mert a fizikus – elvált volt. Később az állampolgárságát akarták tőle elvenni ezen a címen és/vagy a kitoloncolását elérni. Képzeljük el, ha sikerül, és most Amerika a Japán Császárság vazallus állama. Februárban a Szenátus Külügyi Bizottságának demokratikus kisebbsége jelentést tett közzé, amely felvázolta a harmadik országba történő kitoloncolások alkalmazásának drámai megugrását és költségeit. „A Trump-kormány harmadik országba történő kitoloncolásainak teljes költsége 2026 januárjáig nem ismert, de valószínűleg meghaladja a 40 millió dollárt” – áll a jelentésben. „A források nagy részét átalányösszegként folyósították, gyakran még mielőtt a kitoloncoltak megérkeztek volna a célállomásra.” „ A visszatérés, amelyet elsőként a neonácik, de most már a saját kormányunk is hangoztat, nem más, mint egy etnikai tisztogatási terv, amelynek célja a migránsok és a színes bőrű emberek eltávolítása az Egyesült Államokból, felügyelet és az emberi jogok figyelembevétele nélkül” – nyilatkozta a WIRED-nek Wendy Via, a Global Project Against Hate and Extremism társalapítója és elnöke.* *Jeleznem kell: nem csak a színes bőrűeket zaklatják, biztos értesüléseink vannak francia, német és brit állampolgárok kitoloncolásáról is, akik családjukkal, amerikai házastársukkal és gyermekeikkel éltek az Egyesült Államokban, tökéletesen jogos és törvényes módon. A WIRED forrása elmondta, hogy eredetileg azért csatlakozott a Külügyminisztériumhoz, hogy segítsen a menekülteknek. Most azonban kénytelen az ellenkezőjét tenni. Az elmúlt hónapokban sok alkalmazott távozott az irodából. Tarrajna Dorsey közel hét évig dolgozott a Külügyminisztériumnak, és idén tavasszal távozott az új Remigrációs Hivatalból. Mint egy áprilisi LinkedIn-bejegyzésében írta: „ Sok éven át arra törekedtem, hogy csatlakozhassak a népességügyi, menekültügyi és migrációs hivatal humanitárius küldetéséhez, amelynek célja életek megmentése, a szenvedés enyhítése és a legkiszolgáltatottabbak védelme, és amely az amerikai külpolitika kulcsfontosságú eleme. Bármennyire is hiányozni fog, hogy ilyen szenvedélyes, kitartó és szorgalmas kollégák mellett dolgozhassak, úgy látom, hogy a Remigrációs Hivatal jelenlegi munkája nem áll összhangban azzal a küldetéssel.” A múlt hónapban Frankel módosító indítványt nyújtott be a Nemzetbiztonsági és Külügyminisztériumi Költségvetési Törvényhez, hogy megakadályozza a szövetségi források harmadik országokba történő kitoloncolásokra való felhasználását. A módosító indítványt a pártpolitikai vonalak mentén utasították el. Az elmúlt hetekben pedig a Trump-adminisztráció ismét elkezdte népszerűsíteni a visszatérés (remigration) gondolatát. Május 11-én a Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki arról, hogy az adminisztráció nem csatlakozik az ENSZ globális migrációs paktumához, és ezt a következő mondattal indokolta: „Célunk nem a migráció »kezelése«, hanem a visszatérés elősegítése.” A visszatérésé, esetleg oda, ahol a kitoloncolt soha, még álmában sem járt. És azt gondolja a Trump-adminisztráció, hogy ezt képesek elhitetni, elfogadtatni úgy az Egyesült Államok polgáraival, mint a világ többi részével. Ezt, ami a Madagaszkár-terv mai megfelelője. A Remigrációs Hivatalnak még az eszméje is vétek az emberség ellen: eljön majd annak a napja, mikor felelni kell érte. Szele Tamás
Eredeti cikk megtekintése →